Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Homokként pergett el a pénz
Kudarc Líbiában
1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.
Források
A vállalkozás bukása
Az ÉVM álláspontja szerint a vállalkozás kudarcában közrejátszottak olyan okok is, amelyek a külkereskedelmi, ill. a banki tevékenységben gyökereznek. Ezek a tényezők nem okoztak közvetlen veszteséget, de kétségtelenül közrejátszottak abban, hogy a gazdaságirányítás összességében sem volt képes a vállalkozás helyzetének menet közbeni javítására, érdemi befolyásolására.
A Magyar Nemzeti Bank 1982-ben vélhetően a hazai devizagazdálkodás valós gondjaiból indíttatva, 7 millió USD-t a fővállalkozóval hazautaltatott, ami a helyszíni finanszírozásban hosszú időre kiható nehézségeket eredményezett. Az ÉMEXPORT 1980. szeptember 12-én az MNB képviselőjét tájékoztatta a vállalkozás előkésztéséről. A KKM ennek során sürgette a pénzintézetek közremuködését, az MNB pénzügyi biztosi tevékenységét. Az MNB a vállalkozással kapcsolatos együttmuködésbe csak a szerződés megkötését követően, megkeresésére kapcsolódott be. Export fővállalkozói célhitelt a szerződés megkötését követő 7 hónap múlva folyósította. A hitelcenzúra eljárások ugyan indokoltak a pénzkihelyezés védelme érdekében, ennek lassúsága azonban a helyszíni termelés időszakos leállítását eredményezte. A hitelezés folyamatosan bizonytalan eleme volt a vállalkozásnak.
A Külkereskedelmi Minisztérium szakmai irányítást adott a vállalkozási szerződés előkészítéséhez. Ennek során azonban nem érzékelte a fővállalkozó felkészültségének hiányosságait. Ennek ellenére a fokozatos felfejlődést feltételezve - egyetértett a szerződés tartalmával és aláírásával. A Kereskedelmi Kirendeltség még szorgalmazta is a gyors pozitív döntést.
A KKM a vállalkozás vitele során egészen a vállalkozás bukásának kirajzolódásáig nem szorgalmazta a vállalkozásról való levonulást, közremuködése a kádercserék szorgalmazására és intenzív sorozatos ellenőrzésre irányult.
A Pénzügyminisztérium is folyamatos tájékozódással rendelkezett a vállalkozás alakulásáról. Helyszínen járt szakértője 1983. elején a 2 milliárd Ft körülire becsült veszteség ellenére sem ajánlotta a levonulást, hanem a vállalkozás gyorsítására hazai pénzügyi intézkedésekre (utólagos tőkésítés, forgóeszköz juttatás, alapjuttatás) tett javaslatot, amelyek azonban nem kerültek végrehajtásra.
A vállalkozás vitelének második szakaszában - 1983. elejétől - az említett külkereskedelmi és pénzügyi szervek folyamatosan részt vettek a vállalkozással kapcsolatos központi intézkedések kialakításában, később a kormánybiztos munkájának segítésében. E tevékenységek során nem merült fel olyan javaslat, amelynek végrehajtását az ÉVM, illetve vállalatai ne szorgalmazták volna, a vállalkozás kudarcának elkerülését azonban mindezek ellenére sem lehetett központi intézkedésekkel elérni.
MOL. XIX-D-6-jj 12. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - Petrovai László miniszterhelyettes iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő