II. világháború: A guadalcanali csata kezdete.Tovább
Homokként pergett el a pénz
Kudarc Líbiában
1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.
Források
A vállalkozás bukása
Az ÉVM álláspontja szerint a vállalkozás kudarcában közrejátszottak olyan okok is, amelyek a külkereskedelmi, ill. a banki tevékenységben gyökereznek. Ezek a tényezők nem okoztak közvetlen veszteséget, de kétségtelenül közrejátszottak abban, hogy a gazdaságirányítás összességében sem volt képes a vállalkozás helyzetének menet közbeni javítására, érdemi befolyásolására.
A Magyar Nemzeti Bank 1982-ben vélhetően a hazai devizagazdálkodás valós gondjaiból indíttatva, 7 millió USD-t a fővállalkozóval hazautaltatott, ami a helyszíni finanszírozásban hosszú időre kiható nehézségeket eredményezett. Az ÉMEXPORT 1980. szeptember 12-én az MNB képviselőjét tájékoztatta a vállalkozás előkésztéséről. A KKM ennek során sürgette a pénzintézetek közremuködését, az MNB pénzügyi biztosi tevékenységét. Az MNB a vállalkozással kapcsolatos együttmuködésbe csak a szerződés megkötését követően, megkeresésére kapcsolódott be. Export fővállalkozói célhitelt a szerződés megkötését követő 7 hónap múlva folyósította. A hitelcenzúra eljárások ugyan indokoltak a pénzkihelyezés védelme érdekében, ennek lassúsága azonban a helyszíni termelés időszakos leállítását eredményezte. A hitelezés folyamatosan bizonytalan eleme volt a vállalkozásnak.
A Külkereskedelmi Minisztérium szakmai irányítást adott a vállalkozási szerződés előkészítéséhez. Ennek során azonban nem érzékelte a fővállalkozó felkészültségének hiányosságait. Ennek ellenére a fokozatos felfejlődést feltételezve - egyetértett a szerződés tartalmával és aláírásával. A Kereskedelmi Kirendeltség még szorgalmazta is a gyors pozitív döntést.
A KKM a vállalkozás vitele során egészen a vállalkozás bukásának kirajzolódásáig nem szorgalmazta a vállalkozásról való levonulást, közremuködése a kádercserék szorgalmazására és intenzív sorozatos ellenőrzésre irányult.
A Pénzügyminisztérium is folyamatos tájékozódással rendelkezett a vállalkozás alakulásáról. Helyszínen járt szakértője 1983. elején a 2 milliárd Ft körülire becsült veszteség ellenére sem ajánlotta a levonulást, hanem a vállalkozás gyorsítására hazai pénzügyi intézkedésekre (utólagos tőkésítés, forgóeszköz juttatás, alapjuttatás) tett javaslatot, amelyek azonban nem kerültek végrehajtásra.
A vállalkozás vitelének második szakaszában - 1983. elejétől - az említett külkereskedelmi és pénzügyi szervek folyamatosan részt vettek a vállalkozással kapcsolatos központi intézkedések kialakításában, később a kormánybiztos munkájának segítésében. E tevékenységek során nem merült fel olyan javaslat, amelynek végrehajtását az ÉVM, illetve vállalatai ne szorgalmazták volna, a vállalkozás kudarcának elkerülését azonban mindezek ellenére sem lehetett központi intézkedésekkel elérni.
MOL. XIX-D-6-jj 12. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - Petrovai László miniszterhelyettes iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 07.
1942
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő