Homokként pergett el a pénz

Kudarc Líbiában

1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.

Határozat

A Minisztertanács 3227/1984. sz. határozata az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozásáról és a további intézkedésekről.

A Minisztertanács megtárgyalta az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozása helyzetéről és a további intézkedésekről előterjesztett tájékoztatót, valamit a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban készített jelentését és az alábbi határozatot hozza:

  1. Az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat a folyamatban lévő levonulást a líbiai polgári lakásépítési vállalkozáson fejezze be. A helyszínen csak az építkezések és a vagyon megőrzésével megbízott dolgozók maradhatnak.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    Határidő: 1984. augusztus 15.

  2. A levonulás befejezése után be kell jelenteni a líbiai Lakásépítési Titkárságnak, hogy az ÉMEXPORT a bekövetkezett veszteségek miatt tönkrement és megszunt, ezért a vállalkozást nem tudja folytatni. Egyidejuleg közölni kell, hogy a két ország közötti kapcsolatokra figyelemmel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kész az előállított helyzetet megtárgyalni, az abból adódó problémák mindkét fél érdekeit kielégítő megállapodással történő rendezésére.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    Határidő: 1984. augusztus 15 és szeptember 30 között

  3. A tárgyalások során csak olyan megoldások javasolhatók, amelyek pénzügyi kihatása nem haladja meg a kormánybiztos által a Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján korábban a LAMKÉV részére felajánlott kondíciókat.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: folyamatos

  4. Az érintett miniszterek és a Magyar Nemzeti Bank elnöke illetékességüknek megfelelően tegyenek meg minden intézkedést a levonulás zavartalan végigvitelére és a felmerülő problémák tárgyalásos úton történő rendezésére. Törekedni kell a veszteségek minimalizálására, valamint arra, hogy pótlólagos kedvezőtlen hatások a kétoldalú kapcsolatokban ne jelentkezzenek.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: folyamatos

  5. Az érintett miniszterek és országos hatásköru szervek vezetői a Központi Népi ellenőrzési Bizottság vizsgálat-tapasztalatainak felhasználásával tekintsék át az építőipari export vállalkozások helyzetét, vonják le a szükséges tanulságokat és gondoskodjanak azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják a hasonló esetek elkerülését. Fel kell tárni és a Minisztertanács elé kell terjeszteni a fejlődő országokban eddig végzett építési export fővállalkozások tapasztalatait.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: 1984. október 31.

  6. Gondoskodni kell a líbiai polgári lakásépítési vállalkozás következményeinek és tapasztalatainak összegezéséről. E célra megfelelő szakértői csoportot kell létrehozni.

    Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke
    Határidő: folyamatos

  7. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a külkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegyen intézkedéseket a személyi felelősségre vonás megindítása érdekében. A Központi Népi ellenőrzési Bizottság elnöke a személyi felelősség tisztázásához rendelkezésre álló vizsgálati megállapításokat bocsássa az érintett szervek vezetőinek rendelkezésére.
    A Minisztertanács felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a személyi felelősség megállapítása érdekében indított eljárásokat kísérje figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy a felelősségre vonás minden indokolt esetben megtörténjen és a cselekménnyel arányos legyen. Az érintett szervek vezetői e cél érdekében a legfőbb ügyésszel és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével muködjenek együtt.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke
    legfőbb ügyész
    Határidő: folyamatos

  8. 8. A legfőbb ügyész a rendelkezésére bocsátott adatok alapján vizsgálja meg a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét, buncselekmény alapos gyanúja esetén tegyen intézkedést a büntetőeljárás megindítása iránt.

    Felelős: legfőbb ügyész
    Határidő: folyamatos

1984. aug. 2.

Ezen a napon történt október 03.

1974

Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább

1975

Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét.Tovább

1990

Egyesül az NDK és az NSZK: Németország ismét egységes állam.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő