Gazdaság

Homokként pergett el a pénz

Kudarc Líbiában

1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.

Határozat

A Minisztertanács 3227/1984. sz. határozata az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozásáról és a további intézkedésekről.

A Minisztertanács megtárgyalta az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozása helyzetéről és a további intézkedésekről előterjesztett tájékoztatót, valamit a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban készített jelentését és az alábbi határozatot hozza:

  1. Az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat a folyamatban lévő levonulást a líbiai polgári lakásépítési vállalkozáson fejezze be. A helyszínen csak az építkezések és a vagyon megőrzésével megbízott dolgozók maradhatnak.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    Határidő: 1984. augusztus 15.

  2. A levonulás befejezése után be kell jelenteni a líbiai Lakásépítési Titkárságnak, hogy az ÉMEXPORT a bekövetkezett veszteségek miatt tönkrement és megszunt, ezért a vállalkozást nem tudja folytatni. Egyidejuleg közölni kell, hogy a két ország közötti kapcsolatokra figyelemmel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kész az előállított helyzetet megtárgyalni, az abból adódó problémák mindkét fél érdekeit kielégítő megállapodással történő rendezésére.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    Határidő: 1984. augusztus 15 és szeptember 30 között

  3. A tárgyalások során csak olyan megoldások javasolhatók, amelyek pénzügyi kihatása nem haladja meg a kormánybiztos által a Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján korábban a LAMKÉV részére felajánlott kondíciókat.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: folyamatos

  4. Az érintett miniszterek és a Magyar Nemzeti Bank elnöke illetékességüknek megfelelően tegyenek meg minden intézkedést a levonulás zavartalan végigvitelére és a felmerülő problémák tárgyalásos úton történő rendezésére. Törekedni kell a veszteségek minimalizálására, valamint arra, hogy pótlólagos kedvezőtlen hatások a kétoldalú kapcsolatokban ne jelentkezzenek.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: folyamatos

  5. Az érintett miniszterek és országos hatásköru szervek vezetői a Központi Népi ellenőrzési Bizottság vizsgálat-tapasztalatainak felhasználásával tekintsék át az építőipari export vállalkozások helyzetét, vonják le a szükséges tanulságokat és gondoskodjanak azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják a hasonló esetek elkerülését. Fel kell tárni és a Minisztertanács elé kell terjeszteni a fejlődő országokban eddig végzett építési export fővállalkozások tapasztalatait.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Határidő: 1984. október 31.

  6. Gondoskodni kell a líbiai polgári lakásépítési vállalkozás következményeinek és tapasztalatainak összegezéséről. E célra megfelelő szakértői csoportot kell létrehozni.

    Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke
    Határidő: folyamatos

  7. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a külkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegyen intézkedéseket a személyi felelősségre vonás megindítása érdekében. A Központi Népi ellenőrzési Bizottság elnöke a személyi felelősség tisztázásához rendelkezésre álló vizsgálati megállapításokat bocsássa az érintett szervek vezetőinek rendelkezésére.
    A Minisztertanács felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a személyi felelősség megállapítása érdekében indított eljárásokat kísérje figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy a felelősségre vonás minden indokolt esetben megtörténjen és a cselekménnyel arányos legyen. Az érintett szervek vezetői e cél érdekében a legfőbb ügyésszel és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével muködjenek együtt.

    Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
    külkereskedelmi miniszter
    pénzügyminiszter
    Magyar Nemzeti Bank elnöke
    Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke
    legfőbb ügyész
    Határidő: folyamatos

  8. 8. A legfőbb ügyész a rendelkezésére bocsátott adatok alapján vizsgálja meg a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét, buncselekmény alapos gyanúja esetén tegyen intézkedést a büntetőeljárás megindítása iránt.

    Felelős: legfőbb ügyész
    Határidő: folyamatos

1984. aug. 2.

Kulcsszavak

ÉMEXPORT
ÉVM
Külkereskedelmi Minisztérium
Pénzügyminisztérium

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Oldalak:

Ezen a napon történt január 01.

1908

Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat című irodalmi folyóirat első számaTovább

1920

Legálisan jelenhetett meg Az Ifjúmunkás c. lap. Utolsó számát 1925-ben nyomták.Tovább

1921

Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.Tovább

1924

Megjelent a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap.Tovább

1927

A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengőTovább

  •  
  • 1 / 6
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő