Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának jelentése az ország fizetőképességéről - 1983. május 5.

Likviditási helyzetünk alakulása 1983. első négy hónapjában

1983. negyedik hónapjának végén likviditási helyzetünk lényegében az 1982. év végi kritikus szinten van: az „azonnal bedobható" konvertibilis tartalékok összege a múlt év végén kb. 400 millió dollárt képviselt, jelenleg kb. 500 milliót, de a kifizetetlen MNB import állományt is figyelembe véve kb. 430 millió dollár.

A likvid deviza és arany tartalékunk jelenleg egy héten belül esedékes financiális kötelezettségeinket fedezi, ami, a tartalékok technikai minimum szintjének tekinthető. Vagyis tartalékhelyzetünkben, a tavalyinál kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg és az alacsonyabb kamatkiadások ellenére is, eddig nem tudtunk fordulatot elérni, és erre az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk. Ennek alapvető oka az volt, hogy a folyó év első négy hónapját terhelte a múlt évi problémák részbeni áthidalását célzó BIS hitelekből 400 millió dollár, valamint a 100 millió dolláros 

törlesztése. (A BIS-től 100 millió dollárt, kéthónapos lejárattal visszakaptunk.) A kereskedelmi banki szférában a rövidlejáratú betétállományt stabilizálni tudtuk (részben amiatt, hogy a speciális olajüzletek miatt nálunk tartott betétállomány is nőtt).

Ezt a nettó 400 millió dolláros rövidlejáratú terhet, valamint a középlejáratú törlesztési kötelezettségek kb 350 millió dolláros összegét, továbbá a 300 millió dollárra becsülhető első négyhavi nettó kamatterhet kellett fedezni:

  • az áruforgalommal kapcsolatos nettó folyó bevételekből (kb. 270 millió dollár);
  • a középlejáratú finánchitelek 370 millió dolláros felvétjéből (ebből 200 millió Deutsche Bank, 90 millió dollár IMF);
  • mintegy 90 millióra becsülhető középlejáratú finanszírozási hitelfelvétből;
  • kb, 200 millió dollárnyi rövidlejáratú finanszírozási (áru) hitelből.

Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása érdekében kereskedelmi fizetési kötelezettségeinket mindenkor csak a likviditási helyzetünknek megfelelően tudtuk teljesíteni, azaz az importot - időről-időre - lassítva, szelektíven fizettük. Ez jelentős fizetetlen állományt eredményezett, amelynek teljes összege nagyjából a múlt év végivel azonosan 250-300 millió dollár között van. (Ebből a kritikus hányadot az MNB-nél visszatartott állomány jelenti, amelynek összege jelenleg kb, 70 millió dollár).

A helyzetkép megítéléséhez hozzátartozik, hogy tartalékainknak jelzett - kritikusan alacsony - szintjének fenntartása nagy mennyiségű rövid futamidejű financiális pénzműveleteket tett szükségessé. A rövidlejáratú financiális pénzforgalom elérte az 5,5 milliárd dollárt. A jelenlegi 2,1 milliárd dolláros rövid- lejáratú betétállományunk csaknem 50%-a 1 hónapon belüli lejáratú.

A tavalyi év második felében kialakult helyzethez képest a jelenlegi, hasonlónak minősülő állapot kizárólag azért nem vezetett eddig nagyobb feszültségekhez, mert sikerült a folyamatokat rendezettebben vezérelni. (Meg kell jegyeznünk, hogy az IMF-el folytatott konzultációk során ez alkalommal nem vetették fel a fizetetlen állomány kérdését.) A jövőben azonban nemzetközi kereskedelmi és bankkapcsolatainkban, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott tárgya­lásainknál már ez a szint is kritikus helyzeteket eredményezhet.

Alapvető fontosságú tehát tartalék helyzetünk javítása és ezzel egyidejűleg a fizetetlen import állomány csökkentése, a belső gazdasági folyamatokat érintő korrekciós intézkedések mielőbbi megtétele és a hitelfelvételi lehetőségek folyamatos bővítése.

Budapest, 1983. május 5.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 4./8-1983 ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 13.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő