Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának jelentése az ország fizetőképességéről - 1983. május 5.
Likviditási helyzetünk alakulása 1983. első négy hónapjában
1983. negyedik hónapjának végén likviditási helyzetünk lényegében az 1982. év végi kritikus szinten van: az „azonnal bedobható" konvertibilis tartalékok összege a múlt év végén kb. 400 millió dollárt képviselt, jelenleg kb. 500 milliót, de a kifizetetlen MNB import állományt is figyelembe véve kb. 430 millió dollár.
A likvid deviza és arany tartalékunk jelenleg egy héten belül esedékes financiális kötelezettségeinket fedezi, ami, a tartalékok technikai minimum szintjének tekinthető. Vagyis tartalékhelyzetünkben, a tavalyinál kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg és az alacsonyabb kamatkiadások ellenére is, eddig nem tudtunk fordulatot elérni, és erre az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk. Ennek alapvető oka az volt, hogy a folyó év első négy hónapját terhelte a múlt évi problémák részbeni áthidalását célzó BIS hitelekből 400 millió dollár, valamint a 100 millió dolláros
törlesztése. (A BIS-től 100 millió dollárt, kéthónapos lejárattal visszakaptunk.) A kereskedelmi banki szférában a rövidlejáratú betétállományt stabilizálni tudtuk (részben amiatt, hogy a speciális olajüzletek miatt nálunk tartott betétállomány is nőtt).Ezt a nettó 400 millió dolláros rövidlejáratú terhet, valamint a középlejáratú törlesztési kötelezettségek kb 350 millió dolláros összegét, továbbá a 300 millió dollárra becsülhető első négyhavi nettó kamatterhet kellett fedezni:
- az áruforgalommal kapcsolatos nettó folyó bevételekből (kb. 270 millió dollár);
- a középlejáratú finánchitelek 370 millió dolláros felvétjéből (ebből 200 millió Deutsche Bank, 90 millió dollár IMF);
- mintegy 90 millióra becsülhető középlejáratú finanszírozási hitelfelvétből;
- kb, 200 millió dollárnyi rövidlejáratú finanszírozási (áru) hitelből.
Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása érdekében kereskedelmi fizetési kötelezettségeinket mindenkor csak a likviditási helyzetünknek megfelelően tudtuk teljesíteni, azaz az importot - időről-időre - lassítva, szelektíven fizettük. Ez jelentős fizetetlen állományt eredményezett, amelynek teljes összege nagyjából a múlt év végivel azonosan 250-300 millió dollár között van. (Ebből a kritikus hányadot az MNB-nél visszatartott állomány jelenti, amelynek összege jelenleg kb, 70 millió dollár).
A helyzetkép megítéléséhez hozzátartozik, hogy tartalékainknak jelzett - kritikusan alacsony - szintjének fenntartása nagy mennyiségű rövid futamidejű financiális pénzműveleteket tett szükségessé. A rövidlejáratú financiális pénzforgalom elérte az 5,5 milliárd dollárt. A jelenlegi 2,1 milliárd dolláros rövid- lejáratú betétállományunk csaknem 50%-a 1 hónapon belüli lejáratú.
A tavalyi év második felében kialakult helyzethez képest a jelenlegi, hasonlónak minősülő állapot kizárólag azért nem vezetett eddig nagyobb feszültségekhez, mert sikerült a folyamatokat rendezettebben vezérelni. (Meg kell jegyeznünk, hogy az IMF-el folytatott konzultációk során ez alkalommal nem vetették fel a fizetetlen állomány kérdését.) A jövőben azonban nemzetközi kereskedelmi és bankkapcsolatainkban, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott tárgyalásainknál már ez a szint is kritikus helyzeteket eredményezhet.
Alapvető fontosságú tehát tartalék helyzetünk javítása és ezzel egyidejűleg a fizetetlen import állomány csökkentése, a belső gazdasági folyamatokat érintő korrekciós intézkedések mielőbbi megtétele és a hitelfelvételi lehetőségek folyamatos bővítése.
Budapest, 1983. május 5.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 4./8-1983 ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő