Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
Marjai József miniszterelnök-helyettes levele Jacques de Larosiere IMF vezérigazgatónak - 1982 november
J. de Larosiere úrnak, vezérigazgató
Nemzetközi Valuta Alap
Washington D. C.
Kedves de Larosiere Úr!
A Magyar Népköztársaság kormánya az 1982. október 13-án kelt Szándéklevélben összegezte 1983. évi gazdaságpolitikai programjának fő célkitűzéseit és azok megvalósításának - gazdaságirányítási rendszerünkkel összhangban álló - eszközeit. Ehhez kértük az Alap támogatását. Ezúton fejezem ki azon reményemet, hogy miként eddig, ezúttal is, számíthatunk az Ön személyes támogatására is.
Az Alap küldöttségével szeptemberben folytatott konstruktív tárgyalások óta intenzíven dolgoztunk azon, hogy gazdaságpolitikánk 1983. évi programját hatékony eszközökkel megalapozzuk. Őszintén szólva, több tekintetben előbbre tartunk annál, mint amit egy-két hónappal ezelőtt - ez év november végére - elérhetőnek véltünk. Ezt annak ellenére kell megjegyeznem, hogy a kormányban kezdettől fogva meg volt a politikai akarat a külgazdasági helyzet követelményeivel reálisan összhangban álló gazdaságpolitika folytatására. Úgy tűnik, hogy az 1982. tavasza óta folyamatosan meghozott korrekciós intézkedéseink pozitív hatása is a vártnál erőteljesebbnek bizonyult, s ezzel a jövő évi program már csak emiatt is megalapozottabbá vált.
Az 1982. évi gazdasági fejlődés fő sajátosságaként arról szeretném Önt tájékoztatni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben, 3-3,5 százalékkal csökken, tükrözve ilyen irányú intézkedéseinket. Ez, a korábban lehetségesnek tartottnál lassúbb növekedés ellenére is biztosítja, hogy a folyó fizetési mérlegben, konvertibilis valutákban, ebben az évben mintegy 600 millió dolláros javulás következzék be 1981-hez viszonyítva. Ma már úgy látjuk, hogy az ez évi deficit nem, vagy alig haladja meg a 100 millió dollárt. Ennek hatása - ha nem is kielégítő mértékben - tükröződik a likviditási helyzet és a költségvetés alakulásában is. Ön előtt ismert, hogy fájdalmas intézkedéseket is kellett hoznunk. A fogyasztói árak ez év októberében sajnos már kb. 9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az utóbbi néhány hét folyamán több, az 1983. évi gazdaságpolitika vonalát erősítő intézkedéseket határoztunk el. Közülük egyesek megtételét előbbre hoztuk:
- November 30-án sor került a forint 3 százalékos leértékelésére. Decemberben még további 1 százalékos leértékelést tervezünk, a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés változatlan mértéke mellett.
- December 6-tól átlagosan 20 százalékkal felemeljük a motorbenzin fogyasztói árát, a már eddig elhatározott fogyasztói árintézkedéseken túlmenően. A külkereskedelmi beszerzési árak függvényében a jövő év januárjában emelkednek a személygépkocsi árak is.
- A vállalati fejlesztési alapok általában 7%-át elvonjuk és zároljuk. Felhasználásukról - exportnövelő vagy energia-megtakarító beruházások céljára - később fogunk dönteni. A vállalatok kötelező tartalékképzésének mértéke - a korábban elgondolt 5 százalékpontnyi mérséklés helyett - változatlanul 20 százalék marad.
Úgy ítéljük meg, hogy ezek az intézkedések is hozzájárulnak majd az 1983-ra kidolgozott program erősítéséhez, sikeres végrehajtásához, a 600 millió dolláros folyó fizetési mérleg aktívum konvertibilis valutákban való eléréséhez. 1983-ra, mint ismeretes, a belföldi felhasználás további 3-4 százalékos csökkentését tervezzük. Ezen belül a szocialista szektor beruházásai állótőkében további 10 százalékkal csökkennek változatlan áron. A reálbér, számításaink szerint, 4-4,5 százalékkal tovább csökken.
Budapesten járt munkatársainak több ízben kifejtettem, hogy tervezési gyakorlatunknak megfelelően, tervelgondolásainkat nem tekintjük merevnek, a decemberben megjelenő előirányzatokat megmásíthatatlan dogmának. Ha a gazdasági helyzet tényleges alakulása az elkövetkező hónapokban veszélyeztetni látszanék jövő évi célkitűzéseink maradéktalan valóra váltását, további intézkedéseket léptetünk életbe, akár tervezzük azokat jelenleg, akár nem.
Fontosnak tartom, hogy az Alap tagországainak kormányai a realitásokkal számoló gazdaságpolitikát folytassanak, s ezzel könnyítsék egymás helyzetét. Ehhez azonban szükség van a kereskedelmi bankok megfelelő hozzáállására is. Pozitív fejlemény, hogy az Alap és a jegybankok vezetői az utóbbi időben a kereskedelmi bankokat is reális döntések meghozatalára ösztönzik. Ön, vezérigazgató úr, különösen sokat tehet annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban ne következzék be tartós törés, illetve a helyzet normalizálódjék. Mi, országunk méreteinek megfelelően, hozzájárulásunkat egy szigorú, de reális gazdasági program kidolgozásával kívántuk megalapozni, amihez számítunk a kereskedelmi bankok támogatására is.
Végül, ezúttal kérem, tolmácsolja munkatársainak is köszönetemet munkájukért, az itteni megbeszéléseken megnyilvánuló kooperatív szellemért.
Kérem, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését és személyes üdvözletemet.
Tisztelettel:
| (Marjai József) [miniszterelnökhelyettes] |
Jelzet: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt levéltervezet, kézzel javítva.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő