Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

A Külkereskedelmi Minisztérium feljegyzése az MNB részére a re-export kérdéséről - 1983. május 3.

TERVGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY
Előadó: dr. Horváth Imre

Feljegyzés

Tárgy: Információk az IMF részére

Az IMF szakértői a Magyar Nemzeti Banknak a következő kérdést tették fel:
A statisztikai és a GDP mérlegben közölt külkereskedelmi áruforgalom dinamikája lényegesen eltér egymástól; mi ennek az oka?

Az MNB a véleményünket kérte, hogy a fenti kérdésre mit válaszoljon.
Miután az eltérés oka a 

ezért nem lenne célszerű sem annak volumenéről, sem egyenlegéről tájékoztatást adni az IMF részére. Ezért azt javasoltuk - előzetesen a KSH-val megbeszélve - hogy a magyarázatot a fizetési mérleg készítőitől kérjék. Az IMF szakértői holnap elutaznak Budapestről, így remélhető, hogy a kérdés tisztázására későbbi időpontban kerül sor.

A KSH nyilvános külkereskedelmi évkönyve a közvetlen plusz re-áruforgalmat összevontan tartalmazza. Ebből a kiadványból nem állapíthatók meg re-export ügyleteink. A GDP mérlegben közölt áruforgalom abban tér el a statisztikaitól, hogy a közvetlen forgalmat csupán a re-forgalom egyenlegével korrigálja.

1981-ben az IMF szakértőivel való beszélgetéskor a KSH-val közösen azt válaszoltuk, hogy a külkereskedelmi áruforgalom számbavételekor nem különböztetjük meg a re-forgalmat, így azt külön cikkenként sem tudjuk kimutatni. A statisztikában azt követjük, hogy milyen származású árut importálunk, ill. milyen rendeltetési országba exportálunk.

Logikus viszont, hogy a KSH csak akkor tudja a közvetlen forgalmat korrigálni a re-forgalom egyenlegével, ha azt is valahol (KSH, Bank, vagy KKM) elkülönítve nyilvántartják.

Az IMF szintén bankon keresztüli másik problémát okozó kérdése az volt, hogy mondjuk meg, mennyi az 1982. évi kőolaj és kőolajtermék export-importunk. Ezt az adatot, amely a

 33. árucsoportjának felel meg, a KSH nyilvános évkönyve rendszeresen tartalmazza rubel, nem rubel, sőt országonkénti és ország csoportonkénti bontásban.

1981-ig ez különösebb problémát nem okozott, mert nem volt ilyen nagy volumenű a re-olajforgalom. Az 1982-es évkönyv még nem jelent meg, így lehetőségünk van arra, hogy a KSH-t felszólítsuk arra, hogy a re-export adatokat ne publikálja. Problémát okoz viszont, hogy az eltüntetendő re-export több mint 15 Md Ft volt 1982-ben és ez már túl nagy összeg ahhoz, hogy az egyéb meg nem határozott árucsoportban lehessen szerepeltetni.
Kérem fentiekben szíves állásfoglalását.

Budapest, 1983. május 3.

(Németh Gyuláné)

Jelzete: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt feljegyzés.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő