Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

A Külkereskedelmi Minisztérium feljegyzése az MNB részére a re-export kérdéséről - 1983. május 3.

TERVGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY
Előadó: dr. Horváth Imre

Feljegyzés

Tárgy: Információk az IMF részére

Az IMF szakértői a Magyar Nemzeti Banknak a következő kérdést tették fel:
A statisztikai és a GDP mérlegben közölt külkereskedelmi áruforgalom dinamikája lényegesen eltér egymástól; mi ennek az oka?

Az MNB a véleményünket kérte, hogy a fenti kérdésre mit válaszoljon.
Miután az eltérés oka a 

ezért nem lenne célszerű sem annak volumenéről, sem egyenlegéről tájékoztatást adni az IMF részére. Ezért azt javasoltuk - előzetesen a KSH-val megbeszélve - hogy a magyarázatot a fizetési mérleg készítőitől kérjék. Az IMF szakértői holnap elutaznak Budapestről, így remélhető, hogy a kérdés tisztázására későbbi időpontban kerül sor.

A KSH nyilvános külkereskedelmi évkönyve a közvetlen plusz re-áruforgalmat összevontan tartalmazza. Ebből a kiadványból nem állapíthatók meg re-export ügyleteink. A GDP mérlegben közölt áruforgalom abban tér el a statisztikaitól, hogy a közvetlen forgalmat csupán a re-forgalom egyenlegével korrigálja.

1981-ben az IMF szakértőivel való beszélgetéskor a KSH-val közösen azt válaszoltuk, hogy a külkereskedelmi áruforgalom számbavételekor nem különböztetjük meg a re-forgalmat, így azt külön cikkenként sem tudjuk kimutatni. A statisztikában azt követjük, hogy milyen származású árut importálunk, ill. milyen rendeltetési országba exportálunk.

Logikus viszont, hogy a KSH csak akkor tudja a közvetlen forgalmat korrigálni a re-forgalom egyenlegével, ha azt is valahol (KSH, Bank, vagy KKM) elkülönítve nyilvántartják.

Az IMF szintén bankon keresztüli másik problémát okozó kérdése az volt, hogy mondjuk meg, mennyi az 1982. évi kőolaj és kőolajtermék export-importunk. Ezt az adatot, amely a

 33. árucsoportjának felel meg, a KSH nyilvános évkönyve rendszeresen tartalmazza rubel, nem rubel, sőt országonkénti és ország csoportonkénti bontásban.

1981-ig ez különösebb problémát nem okozott, mert nem volt ilyen nagy volumenű a re-olajforgalom. Az 1982-es évkönyv még nem jelent meg, így lehetőségünk van arra, hogy a KSH-t felszólítsuk arra, hogy a re-export adatokat ne publikálja. Problémát okoz viszont, hogy az eltüntetendő re-export több mint 15 Md Ft volt 1982-ben és ez már túl nagy összeg ahhoz, hogy az egyéb meg nem határozott árucsoportban lehessen szerepeltetni.
Kérem fentiekben szíves állásfoglalását.

Budapest, 1983. május 3.

(Németh Gyuláné)

Jelzete: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt feljegyzés.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő