Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
A Külkereskedelmi Minisztérium feljegyzése az MNB részére a re-export kérdéséről - 1983. május 3.
TERVGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY
Előadó: dr. Horváth Imre
Feljegyzés
Tárgy: Információk az IMF részére
Az IMF szakértői a Magyar Nemzeti Banknak a következő kérdést tették fel:
A statisztikai és a GDP mérlegben közölt külkereskedelmi áruforgalom dinamikája lényegesen eltér egymástól; mi ennek az oka?
Az MNB a véleményünket kérte, hogy a fenti kérdésre mit válaszoljon.
Miután az eltérés oka a
A KSH nyilvános külkereskedelmi évkönyve a közvetlen plusz re-áruforgalmat összevontan tartalmazza. Ebből a kiadványból nem állapíthatók meg re-export ügyleteink. A GDP mérlegben közölt áruforgalom abban tér el a statisztikaitól, hogy a közvetlen forgalmat csupán a re-forgalom egyenlegével korrigálja.
1981-ben az IMF szakértőivel való beszélgetéskor a KSH-val közösen azt válaszoltuk, hogy a külkereskedelmi áruforgalom számbavételekor nem különböztetjük meg a re-forgalmat, így azt külön cikkenként sem tudjuk kimutatni. A statisztikában azt követjük, hogy milyen származású árut importálunk, ill. milyen rendeltetési országba exportálunk.
Logikus viszont, hogy a KSH csak akkor tudja a közvetlen forgalmat korrigálni a re-forgalom egyenlegével, ha azt is valahol (KSH, Bank, vagy KKM) elkülönítve nyilvántartják.
Az IMF szintén bankon keresztüli másik problémát okozó kérdése az volt, hogy mondjuk meg, mennyi az 1982. évi kőolaj és kőolajtermék export-importunk. Ezt az adatot, amely a
33. árucsoportjának felel meg, a KSH nyilvános évkönyve rendszeresen tartalmazza rubel, nem rubel, sőt országonkénti és ország csoportonkénti bontásban.1981-ig ez különösebb problémát nem okozott, mert nem volt ilyen nagy volumenű a re-olajforgalom. Az 1982-es évkönyv még nem jelent meg, így lehetőségünk van arra, hogy a KSH-t felszólítsuk arra, hogy a re-export adatokat ne publikálja. Problémát okoz viszont, hogy az eltüntetendő re-export több mint 15 Md Ft volt 1982-ben és ez már túl nagy összeg ahhoz, hogy az egyéb meg nem határozott árucsoportban lehessen szerepeltetni.
Kérem fentiekben szíves állásfoglalását.
Budapest, 1983. május 3.
| (Németh Gyuláné) |
Jelzete: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt feljegyzés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő