Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

Előterjesztés a Politikai Bizottságnak hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal - 1989. február 23.

MAGYAR NEMZETI BANK
ELNÖK
Szigorúan bizalmas!

Előterjesztés
Felhatalmazás hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal

Fizetőképességünk megőrzése feltételezi meghirdetett stabilizációs célkitűzéseink megvalósítását és erre épülő IMF Készenléti megállapodás létrehozását, valamint korrekt teljesítését.
Bármely fenti elem elmaradása - különös tekintettel arra, hogy a politikai fejlemények hatására a piac növekvő tartózkodást mutat - megrendíti fizetőképességünket, ami a mi struktúránkban gazdasági anarchiához, átütemezéshez és tartós gazdasági válsághoz vezet. Ez mindenképpen elkerülendő, ezért szükséges

  • az áprilisban lejáró IMF hitel-megállapodás meghosszabbítása az év végéig (korábbi szándékok, hogy azonnal egy hosszabb lejáratú megállapodásra térjünk át, nem realizálódott),
  • a megállapodásban foglalt előirányzatok teljesítése,
  • 1990-től belépő - lehetőség szerint egy hosszabb lejáratú - új megállapodás előkészítése.

1/ Az Alap delegációjával jelenleg tárgyalunk az érvényes hitel-megállapodás 1989. I. negyedévi teljesítmény-kritériumainak a meghatározásáról, az aktuális felülvizsgálatról, valamint a stand-by év végéig történő meghosszabbításáról. E három kérdés együtt kezelendő, mivel nem tudtuk elfogadtatni, hogy most csak a jelenlegi stand-by I. negyedévi számait határozzuk meg A mellékletek az irattári anyagban nem voltak fellelhetők.

Következésképpen a hét végéig meg kell állapodnunk az aláírandó Szándéklevél szövegében és a pénzügyi program teljesítmény kritériumaiban. (A pénzügyi program számait a 2 sz. melléklet tartalmazza).

A pénzügyi programra vonatkozó tárgyalások lényegében technikai jellegűek (szezonalítás, belső arányok, monitoring, intézkedések specifikálása stb.), mivel a két kulcsszámban (költségvetés, folyó fizetési mérleg) determinál a jelenlegi stand-by és a waiver [mentesség] elintézéséhez kapcsolódó megállapodás.

Látni kell azonban, hogy a fő teljesítmény-kritériumok megvalósulásához az IMF az eddiginél több részmutatót és nagyon széles - gyakorlatilag teljes körű - megfigyelési (monitoring) bázist kíván hozzárendelni. Ennek oka egyrészről a növekvő bizalmatlanság, amit a szükséges intézkedések késlekedése és nem elégséges mértéke kelt, másrészről az Alap általános politikájának változása.

Mindezt figyelembe véve a Szándéklevél 450 M$-os folyó fizetési mérlegre és a Parlament által jóváhagyott 20 Md Ft-os költségvetési deficitnek finanszírozás oldalról 10 Md Ft-tal való szigorítására épül. A szezonalítást figyelembe véve sikerült a fenti deficitek éven belüli képződésére egy kedvező negyedéves ütemezést elérni. (I. negyedév végén a költségvetési deficit már 16 Md Ft, a. fizetési mérleg hiánya pedig már 400 M$ lehet.)

2/ A Szándéklevelet elégséges március 15-éig aláírni, de végleges megállapodásra e héten kell jutni, ezért kérek írásban felhatalmazást a tárgyalások lezárására.

A felhatalmazást - a kötelezettség elvállalását - az alábbiak tudatában kell megtenni:

  • a júliusi évközi felülvizsgálatnál sem lehet jobb fő paramétereket az év végére elérni,
  • a pontosabb monitoring rendszer miatt a program nem teljesítése már az év közepén nyilvánvalóvá válhat,
  • programunk nem teljesülése esetén az Alappal való további együttműködés legalábbis átmenetileg ellehetetlenül,
  • jelenleg - további intézkedés nélkül - a költségvetési hiány 20-25 Md Ft-tal, a fizetési mérleg hiánya 500-600 M$-ral lenne a program felett az év végén,
  • február közepén a konvertibilis folyó fizetési egyenleg már 250 M$-ral kedvezőtlenebb a tervezettnél és az elmúlt év hasonló időszakánál. (Ebben közrejátszik az év elején indokolt leértékelés elmaradása, így ma nem lehet megítélni, hogy a rosszabbodás milyen hányada vezethető vissza leértékelési várakozásokra, illetve tényleges kereslet növekedésre.)

A Szándéklevél március 15-éig való aláírását felelősséggel csak akkor tudom vállalni, ha addig

  • kialakul a 20 Md Ft-nyi költségvetési intézkedési csomagnak legalább a körvonala,
  • a monetáris és árfolyam eszközökkel érdemben nem befolyásolható magánimport radikális visszaszorítására intézkedések születnek,
  • 10-12%-os mértékű árfolyam-intézkedés történik minimalizált jövedelem kompenzáció mellett.

Budapest, 1989. február 21.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1053. ő. e. Eredeti, géppel írt előterjesztés. A PB tudomásul vette a hitel-megállapodással összefüggő kérdésekről szóló tájékoztatót.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 21.

1921

Károly, hogy trónját visszaszerezze, a felesége, Zita királyné társaságában repülõgéppel ismét Magyarország területére érkezett.Tovább

1944

A második világháborúban a szövetségesek elfoglalják Aachent, az első német nagyvárost.Tovább

1949

Kispesten felavatják az ország első úttörőházát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő