Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

Kádár János levele Gustav Husaknak
1981. november 24.

Gustav Husak elvtársnak

Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkárának
PRÁGA

Tisztelt Husak elvtárs!

November 4-én ügyvivőjük útján - sürgős továbbítást kérve - tájékoztattuk Önöket azokról a meggondolásokról, amelyekből kiindulva kértük Magyarország felvételét az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe. Ezen túl indíttatva érzem magam, hogy személyesen, levélben is tájékoztassam Önt e lépésünk okairól.

Mint Ön előtt is ismeretes, a Magyar Népköztársaság, természeti és gazdasági adottságai miatt, nagyarányú külkereskedelmi forgalomra utalt ország. Nemzeti jövedelmünk 50 százalékát a külkereskedelmi forgalomban realizáljuk úgy, hogy forgalmunk mintegy 50 százalékát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk. Népgazdaságunk működéséhez ennek megfelelő arányban kell a nem szocialista országokkal az importot, az exportot és természetesen a pénzügyi tranzakciókat is lebonyolítani.
Ebből kiindulva, legfelső vezető szerveink mintegy 8-10 éve foglalkoznak már azzal a gondolattal, hogy be kell kapcsolódnunk az ENSZ szakosított pénzügyi szerveinek munkájába. Ez alatt az idő alatt ismételten konzultáltunk e kérdésben a szovjet elvtársakkal, akik véleményüket kifejtve, minden esetben hangsúlyozták, hogy a döntés a mi dolgunk.

Az ismert világgazdasági fejlemények (az energiahordozók és nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése) mintegy nyolc éve hallatlan terhet jelentenek népgazdaságukra. (Ma ugyanezért az importért 20 százalékkal többet kell exportálnunk, mint nyolc évvel ezelőtt.) Az utóbbi időben a korábbiakhoz járultak az értékesítési nehézségek, a hitelfeltételek nagyarányú romlása a nyugati piacon és a többi hasonlók. Mindezekhez tartozik a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés feltételeinek - Önök előtt ismert - változása.

A múlt év decemberében országgyűlésünk elfogadta és nyilvánosan is meghirdettük jelenlegi VI. ötéves tervünket, amely a nemzeti jövedelem csekély növelését, az ország pénzügyi egyensúlyi helyzetének javítását, az eddig elért életszínvonalunk megőrzését tűzte ki célul. Ez rendkívül szerény, s egyben szigorú program, amit feltétlenül teljesítenünk kell. E célból mozgósítunk minden belső erőforrást, s változatlan törekvésünk, hogy felhasználjuk a KGST országok együttműködése bővítésének minden lehetőségét. A probléma minden oldalát mérlegelve, mégis úgy kellett döntenünk, hogy kérjük felvételünket az ENSZ két pénzügyi szervezetébe, hogy a nem szocialista világgal fennálló, és jelenleg nélkülözhetetlen, gazdasági és pénzügyi tevékenységhez jobb munkafeltételeket biztosítsunk magunk számára.

Erről van szó és nem másról. Nincsenek illúzióink, nem akarjuk nyugati adósságainkat növelni, nem változott semmiféle tekintetben sem politikánk, sem gazdaságpolitikánk. Mi a szóban forgó nemzetközi pénzügyi szervek vezetőivel is közöltük - Önök előtt talán felesleges hangsúlyozni - hogy a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap tagállamaként is, ha felvesznek bennünket, szocialista országként, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaként fogunk eljárni.
Befejezem. Megragadva az alkalmat, minden jót, sikereket kívánok önnek, csehszlovák barátainknak. Kérjük, értsenek meg bennünket. Biztosíthatom Önöket, hogy mi a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal ezután is minden területen, a gazdasági együttműködés területén is, kapcsolataink, együttműködésünk bővítésére és elmélyítésére törekszünk.

Budapest, 1981. november 23.

Elvtársi üdvözlettel:

(Kádár János)
első titkár

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 841. ő. e.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő