Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

A Politikai Bizottság határozata a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról - 1982. március 30.

  1. Tájékoztató a nemzetközi pénzügyi
    intézményekhez való csatlakozással
    összefüggő feladatokról; javaslat a magyar
    tisztségviselők személyére. A KB
    Gazdaságpolitikai Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a nemzetközi pénzügyi intézményekhez történő csatlakozással összefüggő feladatokról adott tájékoztatást.

Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács tegye meg a csatlakozással összefüggő intézkedéseket.

Hozzájárul, hogy

  • az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat, a Magyar Nemzeti Bank elnökének első helyettesét bízzák meg;
  • a Nemzetközi Valuta Alap magyar kormányzójává Fekete János elvtársat,

helyettesévé Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes elvtársat;
a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, helyettesévé Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes elvtársat nevezzék ki.

GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLY
Készült 1 példányban
SZIGORÚAN BIZALMAS!

TÁJÉKOZTATÓ
a Politikai Bizottságnak
a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról, javaslat a magyar tisztségviselők személyére

  1. A tagfelvételi kérelem 1981. november 4-i átadását követően november 24. és december 10. között a Valuta Alap szakértői küldöttsége kijelölt magyar szakértőkkel Budapesten tárgyalásokat folytatott a népgazdaság helyzetéről, a gazdaságpolitikáról és a gazdaságirányítási rendszerről. Ennek alapján a Valuta Alap képviselői objektív jelentést készítettek, amelyben összegezték tapasztalataikat és javaslatot tettek a magyar tőkerészesedésre. A tőkerészesedés 420 millió dollár értékű, amely valamelyest meghaladja a magyar gazdaság méreteinek megfelelő összeget, ugyanakkor a későbbi hitelfelvétel a részesedés nagyságától függ. (A hitelek összege - néhány év alatt - a kvóta többszörösét érheti el.)

    A Tagfelvételi Bizottság ez év március 16-án a jelentést és a tőkerészesedést egyhangúlag elfogadta. A Valuta Alap ügyvezetősége a tagfelvételi javaslatot előreláthatólag április 2-án tárgyalja, és az ezt követő egy hónapon belül kerül sor a tagországok szavazására, ami várhatóan május elején zárul. (A tőkerészesedést hat hónapon belül kell befizetni, 21,7%-át - mintegy 90 millió dollárt - konvertibilis valutában, 78,3%-át pedig, mai árfolyamon 11,2 milliárd forintot, az MNB-nél vezetett forint számlára.) A felvételi eljárás során hazánk érdekeit J. de Groote belga ügyvezető igazgató képviseli. Az általa vezetett országcsoportba Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország tartozik, amelyhez - érdekeinkkel összhangban - Magyarország is csatlakozik.

    A Világbank képviselőivel 1982 januárjában kijelölt magyar szakértők tárgyalásokat folytattak a népgazdaság fejlesztésének főbb irányairól, a későbbi hitelfelvétel szempontjából számba jöhető területekről. Ezek alapján szakértői tájékoztató anyagok készültek a Világbank részére. A Világbankban tőkerészesedésünk előreláthatóan mintegy 250 millió dollár lesz. Ennek egytizedét kell befizetni: 2,5 millió dollárt konvertibilis valutában, 22 millió dollárnak megfelelő összeget pedig forintban.

    A Valuta Alap és a Világbank alapokmányának aláírására várhatóan május elején egyidejűleg kerülhet sor.

    A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapokmányának aláírását megelőzően - e szervezetek általánosan alkalmazott eljárási gyakorlatának és hazai alkotmányos rendünk kötelmeinek megfelelően - több, zömében jogszabály-alkotási teendő adódik. A tagfelvétel előkészítése során arra törekszünk, hogy a hazai jogszabály-alkotás az alkotmányjogilag lehetséges olyan legalacsonyabb szinten és nyilvánossággal történjék, amit a nemzetközi intézmények még elfogadnak. Ennek megfelelően csatlakozásunkról a tagországok által megszavazott tagfelvételi javaslat ismeretében:

    • a Minisztertanácsnak több - részben nyilvános, részben belső - döntést kell hoznia. Ezek közül a legfontosabbak:
      • a tagfelvétellel és a tagsággal járó kötelezettségeknek eleget tevő okmányok jóváhagyása (így az igazságügy miniszter nyilatkozata arról, hogy a magyar jogrend biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését); az alapokmányt aláíró, továbbá a hazánkat képviselő személyek és helyetteseik kinevezése; bejelentés a Valuta Alaphoz a jelenleg érvényes hazai devizakorlátozások és árfolyamrendszer fenntartásáról;
      • felhatalmazás a tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséhez és a hitelfelvételi célok eléréséhez szükséges - egycsatornás, zárt rendszerű - információk kiadására. (A politikai, biztonsági és gazdasági érdekeinket nem veszélyeztető szükséges legfontosabb adatok: a devizatartalékok bontása, a fizetési mérleg, az összes külföldi adósság és követelés, a hazai pénzállomány és a bankok összevont mérlegei, a külföldi hitellel megvalósítható beruházások főbb jellemzői.) A belépési eljárás során már ebben a felfogásban történt az adatok szolgáltatása. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinációjának, valamint az információáramlás kizárólagosságának biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bankban Nemzetközi Pénzügypo-litikai Főosztályt hoztak létre.

     

     

  2. A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapszabályának megfelelően szükséges, hogy a Minisztertanács megbízást adjon az alapokmányok aláírójának, illetve az ország hivatalos képviselőjét (kormányzóját) és helyettesét kinevezze.
    Javasoljuk, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg.
    Javasoljuk továbbá, hogy:
    • a Valuta Alap kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat,
    • a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.
    A javaslatokkal Marjai József elvtárs egyetért.

HATÁROZATI JAVASLAT

A Politikai Bizottság

  • tudomásul veszi a tájékoztatást a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról;
  • felkéri a Minisztertanácsot, hogy a csatlakozással össze­függő intézkedéseket tegye meg;
  • egyetért azzal, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg;
  • egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Valuta Alap magyar kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat, a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.

Budapest, 1982. március 25.

(Ballai László)

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 850. ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő