Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

A Politikai Bizottság határozata a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról - 1982. március 30.

  1. Tájékoztató a nemzetközi pénzügyi
    intézményekhez való csatlakozással
    összefüggő feladatokról; javaslat a magyar
    tisztségviselők személyére. A KB
    Gazdaságpolitikai Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a nemzetközi pénzügyi intézményekhez történő csatlakozással összefüggő feladatokról adott tájékoztatást.

Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács tegye meg a csatlakozással összefüggő intézkedéseket.

Hozzájárul, hogy

  • az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat, a Magyar Nemzeti Bank elnökének első helyettesét bízzák meg;
  • a Nemzetközi Valuta Alap magyar kormányzójává Fekete János elvtársat,

helyettesévé Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes elvtársat;
a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, helyettesévé Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes elvtársat nevezzék ki.

GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLY
Készült 1 példányban
SZIGORÚAN BIZALMAS!

TÁJÉKOZTATÓ
a Politikai Bizottságnak
a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról, javaslat a magyar tisztségviselők személyére

  1. A tagfelvételi kérelem 1981. november 4-i átadását követően november 24. és december 10. között a Valuta Alap szakértői küldöttsége kijelölt magyar szakértőkkel Budapesten tárgyalásokat folytatott a népgazdaság helyzetéről, a gazdaságpolitikáról és a gazdaságirányítási rendszerről. Ennek alapján a Valuta Alap képviselői objektív jelentést készítettek, amelyben összegezték tapasztalataikat és javaslatot tettek a magyar tőkerészesedésre. A tőkerészesedés 420 millió dollár értékű, amely valamelyest meghaladja a magyar gazdaság méreteinek megfelelő összeget, ugyanakkor a későbbi hitelfelvétel a részesedés nagyságától függ. (A hitelek összege - néhány év alatt - a kvóta többszörösét érheti el.)

    A Tagfelvételi Bizottság ez év március 16-án a jelentést és a tőkerészesedést egyhangúlag elfogadta. A Valuta Alap ügyvezetősége a tagfelvételi javaslatot előreláthatólag április 2-án tárgyalja, és az ezt követő egy hónapon belül kerül sor a tagországok szavazására, ami várhatóan május elején zárul. (A tőkerészesedést hat hónapon belül kell befizetni, 21,7%-át - mintegy 90 millió dollárt - konvertibilis valutában, 78,3%-át pedig, mai árfolyamon 11,2 milliárd forintot, az MNB-nél vezetett forint számlára.) A felvételi eljárás során hazánk érdekeit J. de Groote belga ügyvezető igazgató képviseli. Az általa vezetett országcsoportba Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország tartozik, amelyhez - érdekeinkkel összhangban - Magyarország is csatlakozik.

    A Világbank képviselőivel 1982 januárjában kijelölt magyar szakértők tárgyalásokat folytattak a népgazdaság fejlesztésének főbb irányairól, a későbbi hitelfelvétel szempontjából számba jöhető területekről. Ezek alapján szakértői tájékoztató anyagok készültek a Világbank részére. A Világbankban tőkerészesedésünk előreláthatóan mintegy 250 millió dollár lesz. Ennek egytizedét kell befizetni: 2,5 millió dollárt konvertibilis valutában, 22 millió dollárnak megfelelő összeget pedig forintban.

    A Valuta Alap és a Világbank alapokmányának aláírására várhatóan május elején egyidejűleg kerülhet sor.

    A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapokmányának aláírását megelőzően - e szervezetek általánosan alkalmazott eljárási gyakorlatának és hazai alkotmányos rendünk kötelmeinek megfelelően - több, zömében jogszabály-alkotási teendő adódik. A tagfelvétel előkészítése során arra törekszünk, hogy a hazai jogszabály-alkotás az alkotmányjogilag lehetséges olyan legalacsonyabb szinten és nyilvánossággal történjék, amit a nemzetközi intézmények még elfogadnak. Ennek megfelelően csatlakozásunkról a tagországok által megszavazott tagfelvételi javaslat ismeretében:

    • a Minisztertanácsnak több - részben nyilvános, részben belső - döntést kell hoznia. Ezek közül a legfontosabbak:
      • a tagfelvétellel és a tagsággal járó kötelezettségeknek eleget tevő okmányok jóváhagyása (így az igazságügy miniszter nyilatkozata arról, hogy a magyar jogrend biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését); az alapokmányt aláíró, továbbá a hazánkat képviselő személyek és helyetteseik kinevezése; bejelentés a Valuta Alaphoz a jelenleg érvényes hazai devizakorlátozások és árfolyamrendszer fenntartásáról;
      • felhatalmazás a tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséhez és a hitelfelvételi célok eléréséhez szükséges - egycsatornás, zárt rendszerű - információk kiadására. (A politikai, biztonsági és gazdasági érdekeinket nem veszélyeztető szükséges legfontosabb adatok: a devizatartalékok bontása, a fizetési mérleg, az összes külföldi adósság és követelés, a hazai pénzállomány és a bankok összevont mérlegei, a külföldi hitellel megvalósítható beruházások főbb jellemzői.) A belépési eljárás során már ebben a felfogásban történt az adatok szolgáltatása. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinációjának, valamint az információáramlás kizárólagosságának biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bankban Nemzetközi Pénzügypo-litikai Főosztályt hoztak létre.

     

     

  2. A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapszabályának megfelelően szükséges, hogy a Minisztertanács megbízást adjon az alapokmányok aláírójának, illetve az ország hivatalos képviselőjét (kormányzóját) és helyettesét kinevezze.
    Javasoljuk, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg.
    Javasoljuk továbbá, hogy:
    • a Valuta Alap kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat,
    • a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.
    A javaslatokkal Marjai József elvtárs egyetért.

HATÁROZATI JAVASLAT

A Politikai Bizottság

  • tudomásul veszi a tájékoztatást a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról;
  • felkéri a Minisztertanácsot, hogy a csatlakozással össze­függő intézkedéseket tegye meg;
  • egyetért azzal, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg;
  • egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Valuta Alap magyar kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat, a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.

Budapest, 1982. március 25.

(Ballai László)

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 850. ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 30.

1905

Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább

1934

A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább

1947

Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább

1951

Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább

1954

A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő