[I.]

1. Magyarország konvertibilis fizetési mérlegének, adósság- és tartalékpozícióinak alakulását 1981-ben az alábbi fejlemények jellemezték:
   • A konvertibilis valutákban lebonyolított áruforgalom - a fizetési mérlegben nyilvántartott tényleges bevételi és kiadási adatok alapján - az elmúlt 10 évben elért legnagyobb összegű, 433 millió dollárt kitevő aktívummal zárult; ugyancsak rekord-összegű aktívumot, 133 millió dollárt eredményeztek az idegenforgalmi fizetések is;
   • Ezzel együtt azonban - döntően „a tőkebefektetések jövedelmei tételnek" az irreálisan magas nemzetközi kamatszint miatt kialakult 837 millió dolláros passzívuma következtében - a folyó fizetési mérleg 433 millió dollár passzívummal zárult, s ezzel meghaladta az őszi hónapokban feltételezettet;
   • A folyó fizetési mérleg passzívumának nagyobb részét - 308 millió dollár összegben - tartalékainkból kellett finanszírozni.
     • Az ismert nemzetközi fejlemények (az afganisztáni események, a lengyel és a román fizetésképtelenség, a lengyelországi rendkívüli állapot) következtében a magyar bankok 1981 második félévében már gyakorlatilag nem jutottak közép- és hosszúlejáratú hitelekhez, s megindult a rövidlejáratú betétek visszavonása.
     • Így konvertibilis és aranytartalékaink 1981. december 31-re 1863 millió dollárra csökkentek. A csökkenés azonban év közben ennél jóval jelentősebb volt. Az 1863 millió dollár ugyanis tartalmaz egy 400 millió dollár körüli 1981. novemberében-december elején realizált rövidlejáratú betétfelvételt is, amelyet - a túl nagy tartalékcsökkenés kimutatásának elkerülése érdekében - a hozzánk közel álló bankoktól window dressingként1 eszközöltünk.
     • Az 1981. évi konvertibilis fizetési mérlegünket, az 1981. december 31-i állapot szerinti adósság- és tartalékhelyzetünket az 1. sz. melléklet1 mutatja be.
2. 1982. első negyedévében az 1981. évi tendenciák felerősödtek.
   • Az előzetes adatok szerint 1982 első negyedévében a konvertibilis devizákban lebonyolódott kereskedelmi mérleg változatlanul aktívummal zárult ugyan, de - a magas kamatszint következtében - a folyó fizetési mérleg egyenlege mintegy 200 millió dollárral passzív maradt.
   • Ezzel együtt finanszírozási problémáink rendkívül kiéleződtek, és likviditási nehézségekkel fenyegetnek, mert
     1. a közép- és hosszúlejáratú hitelpiac egyelőre változatlanul hozzáférhetetlen a magyar bankok számára is (1982 januárjában a Chemolimpex nevű külkereskedelmi vállalat tudott kötni egy még 1981. novemberében előkészített 75 millió font összegű, két éves futamidejű „bankers acceptance facility"-t1 a Magyar Nemzeti Bank garanciája mellett);
     2. több ország számos bankja folytatta rövidlejáratú betéteinek visszahívását.
        Ezek közül a jelentősebb visszavonások az alábbi országokból történtek:

        	A felvett rövidlejáratú betétek állományának változása 1982. I. negyedévében /millió $/
        Arab bankok	500
        Szocialista országok bankjai	220
        Franciaország	110
        Anglia	100
        NSZK	100
        Olaszország	30
        Ausztria	30

        A 2.sz. mellékletben - szigorúan bizalmas alapon - felsoroljuk azokat a bankokat, amelyeknek a nálunk elhelyezett rövidlejáratú betétei a legnagyobb arányú csökkenést mutatták.

Az elmondottak következtében 1982 első negyedévében tartalékaink terhére kellett megoldanunk

1. a folyó fizetési mérleg passzívumának fedezését 200 millió dollár összegben;
2. az esedékes közép- és hosszúlejáratú hiteltörlesztéseink fedezését nettó 100 millió dollár összegben;
3. a)a lejárt, illetve visszavont rövidlejáratú betéteink fedezését nettó mintegy 1200 millió dollár összegben /ezen belül a „window dressing" keretében felvett és az első negyedévben lejárt mintegy 400 millió dollár összegű rövidlejáratú betét-visszafizetést/.

Ugyanakkor sikerült néhány nagyobb bankösszeköttetésünkkel „gentlemen's agreement"1
alapon megállapodni a még fennálló formailag rövidlejáratú - importfinanszírozási - betétek jelentős részének hosszabb lejáratra történő prolongálásában.
Tartalékaink - beleértve a swapként2 lekötött aranymennyiséget is - így 1982. március 31-ére mintegy 500-550 millió dollárra csökkentek.
Az 1982 első negyedévi előzetes fizetési mérlegünket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

II.

Az 1982-re múlt év végén körvonalazott és elfogadott gazdaságpolitika már számolt azokkal a követelményekkel, amelyek a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok alakulásának kedvezőtlen jelei miatt 1981 második felére kialakultak. A Kormány 1981 decemberében olyan intézkedéseket hozott, amelyek eredményeként

• a gazdasági növekedés üteme, a gazdaságtalan termelés visszafogása miatt, 1981-hez viszonyítva csak 1-1,5% lehet;
• a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1-2%-kal csökken a nem exportorientált beruházások további korlátozása és a lakossági reáljövedelem stagnálása miatt;
• a konvertibilis valutákban elszámolt folyó fizetési mérleg kb. 450 millió dollár deficittel zárul, mert a külkereskedelmi mérleg aktívuma ugyan 400 millió dollárt ért el, de ez várhatóan 850 millió dolláros láthatatlan deficitnek csak kb. felét fedezi.

A fizetési helyzet 1982. I. negyedévében bekövetkezett kiéleződése miatt azonban a kormány olyan további intézkedéseket határozott el (illetve foganatosít a közeljövőben), amelyek a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg eredetileg elképzelt aktívumát további 4-600 millió dollárral javíthatják, s ezzel 1982-re - a nemzetközi kamatok jelenlegi irreális szintjének a fennmaradása esetére is - biztosítják a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. Ezek az intézkedések a következők:

A/ A globális népgazdasági folyamatok egyensúlyorientált befolyásolása érdekében

1. Monetáris és fiskális eszközök erőteljesebb alkalmazása révén az anyagigényes és gazdaságtalan termelést csökkentik. (Az ipari termelés már az év első két hónapjában is stagnált, ezen belül pl. a kohászaté februárra már 5%-kal a tavalyi szint alatt volt.) A Magyar Nemzeti Bank megszigorította a forgóeszköz finanszírozást, 2%-kal emelte hitelkamatait. A költségvetési kiadások (támogatások) felülvizsgálata folyamatban van. Egyes üzemek teljes leállítása és a munkaerő átcsoportosítása van tervbe véve.
2. A nem-konvertibilis exportorientált beruházási kereslet korlátozása érdekében a Bank a tavalyihoz képest csökkenti az új hitelek nyújtását és a vállalati nyereség korlátozása érdekében a cégek egy részénél, ahol erre a hitel-megállapodások lehetőséget adnak a korábbi hitelek gyorsított törlesztését írja elő. A költségvetés által finanszírozott infrastrukturális beruházásokat tovább csökkentik.
3. Olyan fogyasztói árintézkedések (történtek, illetve folyamatosan történni fognak), amelyek a lakossági vásárlőerőt elsősorban a konvertibilis elszámolású külkereskedelmet érintően korlátozzák (pl. energiahordozók), és az életszínvonalat változatlan szinten tartják.
4. A Kormány további takarékossági intézkedések kidolgozását rendelte el.

B/ A konvertibilis külkereskedelmi mérleg közvetlenebb befolyásolása érdekében:

1. A Bank hitelezési eszközökkel a vállalatokat a készletek leépítésére és részben exportjára ösztönzi. (A népgazdaság egyes területein 1981 végére a vártnál nagyobb volumenben halmoztak fel - részben exportképes - készleteket. Ezek egy részének értékesítése - pl. gabona, cukor, hús, alumínium, egyes vegyipari termékek, műtrágyák - konvertibilis devizafizetés ellenében folyamatban van.) A gazdaságos konvertibilis exportjukat dinamikusan növelő vállalatok - a külföldön elért áraikkal összefüggésben - belföldi áraikat is növelhetik. A vezetők a konvertibilis exportteljesítmény függvényében külön prémiumot kaphatnak.
2. A Magyar Nemzeti Bank április 1-től külföld felé csak úgy vállal konvertibilis devizafizetési kötelezettséget, ha az importőr a deviza forint ellenértékét egyidejűleg befizeti.
   A vállalatok a továbbiakig ez alól mentesítést nem kaphatnak.
3. 1)A forint - egyébként a belföldi és külföldi áralakulás alapján indokolt - felértékelésére a Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem tesz javaslatot.
4. 1)A költségvetés helyzetét részben a költségvetési támogatások részben az állami, döntően infrastruktúrális beruházások csökkentésével javítani kell.
5. 1)A nem konvertibilis viszonylatokban a Kormány kiegyensúlyozott áruforgalomra törekvő kereskedelempolitika erőteljesebb alkalmazását rendelte el.

Budapest, 1982. április 2.

Jelzet: MOL XIX-G-3-aj 11. doboz. Eredeti, géppel írt, címzés nélküli, több helyen kézzel javított, és kézírással aláírt levél.