A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Nem csonka bank(csonk)ok
Az 1948-as államosítás után csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak, és bankcsonkokként évtizedekig tovább vegetáltak.
Források
1.
A Pénzintézeti Központ feljegyzése különböző „bankcsonkok" tulajdonában lévő bankcsonkokról
1969. október 31.
DEVIZA
FELSZÁMOLÓ CSOPORT
34-100.000-1/60
Feljegyzés
A nagybankok nevén álló, igénybevételre nem került ingatlanokról.
Hivatkozással „a nagybankok államosítás alá nem került ingatlanairól" szóló, f. évi október hó 30-i feljegyzésükre, alábbiakban közlöm a nagybankok nevén álló azon mezőgazdaságilag hasznosított ingatlanok adatait, amelyek nyilvántartásaink szerint kisajátítás, vagy egyéb jogcímen nem lettek még igénybe véve.
Kérem Vezérigazgató elvtárs hozzájárulását, hogy az illetékes telekkönyvi kivonatoktól a vonatkozó szemléket, az illetékes községi tanácsoktól pedig a vonatkozó adó- és értékbizonyítványokat beszerezhessük és az utóbbiak alapján az értékesítésükhöz szükséges lépéseket megtehessük.
30102. ANGOL MAGYAR BANK
Ószentiváni 407
, 1856 , 2 , 86 szikes kaszáló. Használója Takács Márton, Ószentiván.
30104. BELVÁROSI
Ecséd, 2934 tkvi betét, 1347/5, 1347/6 172 és 60 n.öl rét, szántó.
30109 Magyar Általános Hitelbank
Budapest, XVIII., 8939 tkvi betét, 449, 450, 451, 452, 453 hrsz., 2166 n.öl rét. (
nevén áll!).Budapest, XIX., Kispest, 8939 tkvi. betét, 317, 380, 1100, 197, 172 hrsz. rétingatlan.
Budapest, XVI., Sashalom, 1702 tkvi betét, 2594/4-5-13-14-22-2594/6-9-15-21 hrsz, 1434 n.öl telek.
Gödöllő, 1702 tkvi betét, 157, 182, 150, 147, 210 hrsz. 138 n.öl telek.
Soroksár, 6555/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.
Budapest, XX., Pesterzsébet, 6551/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.
Mór 4949 tkvi betét, 4146, 7245, 7246 hrsz., 277, 1165 n.öl rét.
Cece /Fejér m./ 2480 tkvi betét, 1026/3 hrsz., 1165 n.öl szántó.
Pákozd /Fejér m./ 1659 tkvi betét, 1096, 1097 hrsz., 601 n.öl szántó.
Szőcs /Veszprém m./ 3 kh. 640 n.öl szántó.
Taliándörög /Veszprém m/ 1474 hrsz. erdő (
nevén bekebelezve!)Kistarcsa /Pest m./ 572 tkvi. betét, 755/4-, 755/10-a, 755/11-a, 755/12-a, 12, 140, 100, 7 n.öl szántó ingatlan.
Mór /Fejér m./ 505, 5068 tkvi betét, 9760, 1761, 10406-7-8-9 hrsz, 674 n.öl szántó (MÁT nevén bekebelezve!)
Salföld - Kékkut, /Veszprém m/ 679 n.öl.
Kővágóőrs /Veszprém m/ 2 kh. 3 n.öl.
Székesfehérvár, 12102
7267/4 hrsz. 602 n.öl7267/5 hrsz. 600 n.öl
7267/6 hrsz. 341 n.öl
7267/7 hrsz. 341 n.öl
Székesfehérvár 3245 bsz. 10871/9 hrsz. 8 kh. 1024 n.öl külterület /kat. Birtokív 2658. Eredetileg 22 kh. 1024 n.öl, volt.
Balatonszőlős /Veszprém m./
347 bsz. 671 birtokív 2695 hrsz. 1348 n.öl erdő, !
347 bsz. 671 birtokív 2696 hrsz 202 n.öl út, ! használók:
347 bsz. 663 birtokív 2697 hrsz 367 n.öl rét, ! Bakos Jolán 2/9
347 bsz. 7 birtokív 2698 hrsz 287 n.öl rét, ! Bakos István 2/
347 bsz. 665 birtokív 2699 hrsz 299 n.öl szőlő, ! MÁH 3/9
347 bsz. 665 birtokív 2700/1 hrsz 388 n.öl erdő !
347 bsz. 665 birtokív 2700/2 hrsz 467 n.öl erdő !
376 bsz. 222 birtokív 2886 hrsz 152 n.öl erdő ! Mórócz Sn 12/3
376 bsz. 222 birtokív 2887 hrsz 2 kh.1428 n.öl szántó ! MÁH 1/3
Debrecen 2018 bsz. 7007/5, 7006/6, 7008/6, 7008/7, 7008/8, 7008/9 hrsz. összesen 1800 n.öl házhely.
30114. Magyar Jelzáloghitelbank
Budapest, III. Zaránd u. 41. sz. 15682 bsz. 23672 hrsz., 360 n.öl
Budapest, III. Zaránd u. 39. sz. 15683 hrsz bsz. 23673 hrsz., 360 n.öl.
használó: Haluskay Sándor mérnök
Budapest, VIII. Baross u. 116.sz., 12174 bsz. 35489 hrsz, 311,67 n.öl / ½ rész, tehát 155,80 n.öl/.
30117 MAGYAR OLASZ BANK RT:
Mezőkeresztes, 2883 bsz. 1372 hrsz, 201 n.öl kert.
használója: Bán Imre, Mezőkeresztes
Kisújszállás 4796 bsz., 12354, 12355-6 és 12360/2 hrsz. 35 kh. 1227 n.öl mezőgazdasági ingatlan
Szentmártonkáta 4124 bsz. 1689 kat. birtokív
954/8, 3357, 33841 hrsz. 4 kh. 85 n.öl szántó
3384/2, 3384/3 hrsz. 1 kh. 448 n.öl rét
3384/4, 3384/7, 5014 hrsz. 1135 n.öl szőlő.
5042, 5049, 5050, 5061, 5062, 5063, 5064 hrsz. 6 kh. 200 n.öl legelő.
30121 NEMZETI TKP RT.
Alag /Pest m/ 1041 bsz. 72/6, 239 n.öl, 74 hrsz., 239 n.öl belterület
Gyömrő 2173 bsz. 2030/100 hrsz. 490 n.öl legelő,
855 hrsz. 332 n.öl szántó.
Monor 7029 bsz. 3802/3 hrsz. 1103 n.öl /Paplanosi tanyán szőlő.
használója: Pásztor János, Hunyadi János u. 3. és Kormos István, Forgách u. 31.
Balatonkenese
975 bsz. 3726 hrsz. 447 n.öl szántó
975 bsz. 3727 hrsz. 565 n.öl rét
975 bsz 3728 hrsz. 362 n.öl kert
975 bsz. 3731/1 hrsz. 593 n.öl szántó
975 bsz. 3730/3 hrsz. 339 n.öl szántó
975 bsz. 3732 hrsz. 87 n.öl homok
975 bsz. 3733 hrsz. 1248 n.öl szántó
974 bsz. 3735/1 hrsz. 190 n.öl szántó
974 bsz. 3735/4 hrsz. 141 n.öl szántó ½ rész
974 bsz. 3746 hrsz. 170 n.öl rét
1850 bsz. 3729 hrsz. 188 n.öl szántó ½ rész
1850 bsz. 3730 hrsz. 449 n.öl út ½ rész
975 bsz. 3736 hrsz. 1616 n.öl rét
30124 PESTI HAZAI ELSŐ TKP EGY.
Szeged, 32363 bsz. 35401 hrsz. 97 n.öl legelő
Alsónemesapáti /Zala m./ 1170 bsz. 4808, 4809, 4811 hrsz 2 kh. 1077 n.öl erdő
Botfa /Zala m./ karácsonyfa hegy 372 bsz. 1765 hrsz 429 n.öl
Hajduszoboszló /Hajdu m./ 1277 tjkv. 6463/2, b6463/3,6464/1 hrsz 1335n.öl kert és szőlő
Gyula /Békés m./ 8128 bsz. 1081/4, 1081/5, 1081/6 hrsz. 814 n.öl beltelek. Használja:
Budapest, II. Fillér u. 17.sz. 10603 bsz. 13158/1 hrsz. Csákána Károly 1/20 rész illetősége. Árverési vételár címén.
Balatonkenese 1452 bsz. 3995/20 hrsz. villatelek. Csákány Károlyné sz. Kormos Margit illetősége árverési vétel címén.
Budapest, 1969. október 31.
(olvashatatlan aláírás)
Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő