Nem csonka bank(csonk)ok

Az 1948-as államosítás után csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak, és bankcsonkokként évtizedekig tovább vegetáltak.

 

2.

Feljegyzés Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolásáról

1970. december 30.

  

DEVIZA FŐOSZTÁLY

Felszámoló Csoport

34-100.000/82.

 

FELJEGYZÉS

Dr. Dezséri László vezérigazgató elvtárs részére.

 

Tárgy: Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolása.

 

A Budapest Székesfőváros Községi takarékpénztár R. T.-ra vonatkozóan a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál a mellékelt feljegyzésben foglalt cégadatok találhatók. Megállapítottam, hogy a Takarékpénztár részvényei 99,8%-ban a Főváros (Magyar Állam) tulajdonát képezik. A Cégbíróságnál az időközi változások (telephely, igazgatósági tagok, valamint a cégjegyzésre jogosult vállalati tisztviselő személyében történt változás), bejelentés hiányában nem nyertek keresztülvezetést.

A Takarékpénztár utoljára 1960. december 31-vel készített évi mérleget. A mérleg az előző évi veszteségeket is figyelembe véve 25,338/m Ft vagyonhiányt mutat. Itt jegyzem meg, hogy a mérlegkészítés alkalmával, figyelemmel a folyamatban lévő államközi tárgyalásokra, a Takarékpénztár minden kötelezettségét felvették, leírásokat nem eszközöltek. (Ez volt a PÜM állásfoglalása is.)

A Takarékpénztár 1960 évtől kezdve mérleget nem készített. A számlákat vizsgálva megállapítottam, hogy azóta nagyobb változások nem is történtek. Megemlítem, hogy a Takarékpénztárnak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláit megszüntették, és azokat az Általános Értékforgalmi Bankhoz tették át. A számla jelenleg 101 198,95 Ft követel egyenleget mutat, míg a Nemzeti Banktól átkerült zárolt számla, mely szintén az Általános Értékforgalmi Bankhoz került 2 159 026,84 Ft követel egyenleget jelez.

A fent előadottak után helyesnek tartanám, ha a Takarékpénztár felszámolását a Pénzügyminisztérium a 4.247/1949. /IX. 22./ M. T. számú rendelet 1.§. /1/ bek. a. pontja alapján elrendelné és felszámolóul intézetünket jelölné ki.

Ez esetben ugyanis, figyelemmel az időközben lefolytatott államközi tárgyalásokra, valamint belföldi viszonylatban a követelések elévüléséről szóló Ptk. 325.§. /1/ bekezdésére, a felszámolás során leírások formájában nagyobb mérvű mérlegrendezést lehetne végrehajtani.

A leírások után a Takarékpénztár felszámolási vagyonkimutatása a következő vagyoni állapotot tükrözné:

 

VAGYON:

Pénzügyi eszközök:

 

Általános Értékforgalmi Bank R. T. folyószámla:                                       2 260 225,79

 

Hosszúlejáratú kihelyezések:

Értékben                                                        9 122 178,95

Sv[ájci] fr[ank] értékben                                   815 800 84              9 937 979,79 

                                                                       -----------------------------------------------------

                                                                                                                    12 198 205,58

 

TEHER:

 

Pénzintézeti Központ felszámolási költség                                                        30 000, -

Hosszúlejáratú kihelyezések ellenszámlája                                                    9 937 979,79

Takarékbetétek id. értékben, belföldi betevők                                                     9 882,16

Folyó- és csekkszámla betétek, belf. betétek idegen értékben                           64 735,28

                                                                                                                      -----------------

                                                                                                                     10 042 597,23

 

Összevetés:

                        Vagyon           12 198 205,58 Ft

                        Teher               10 042 597,23 Ft

            Vagyontöbblet             2 155 608,35 Ft

 

A vagyontöbblet teljes egészében a Magyar Államot illeti, egyrészt, mint részvénytulajdonost, másrészt miután az államközi tárgyalások során a Takarékpénztár kötelezettségeinek a Magyar Állam tett eleget.

Az 1960 évi mérlegben szereplő ingatlanok mind valamely jogszabály alapján állami tulajdonba kerültek. A Pénzintézeti Központ végzett munkájáért 1967 óta semmiféle költséget nem számított fel /bérleti díj, munkadíj, stb./. A felszámolói mérlegben a hosszúlejáratú kihelyezéseket

a vagyon, illetve a teher oldalon az alábbi elgondolások alapján vettem be. A kihelyezett jelzálog kölcsönök fedezetét részben házas ingatlanok, részben földingatlanok képezik. Azt a körülményt, hogy a fedezetül lekötött ingatlanokból mennyi került állami tulajdonba, megállapítani nem lehet. A Takarékpénztár idegen értékben kihelyezett követelései a 30/1950. Tvr. 7.§-a alapján nem évültek el. /Elévülés nyugvása./ A Pénzügyminisztérium Nemzetközi Ügyek Főosztályának leirata szerint ezen követelések biztosításául lekötött ingatlanokra törlési, illetve résztehermentesítési engedélyt csak fizetés teljesítése mellett adhatunk ki, ha az adós az arányosan reá eső forintellenértéket /3 évi 15%-os kamat betudásával együtt/ befizeti. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy az elmúlt...[olvashatatlan]...indoklással, hogy a követelés elévült. Ilyen pereink voltak. A bíróságoknál követelésünk jogosságát minden esetben a mérlegekkel bizonyítottuk. Ha a felszámolói mérlegben ezen összegszerűleg fiktív követelésünket nem vennénk fel, megtörténhetne, hogy a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy követeléseink leírása az adós tartozását nem igazolná.

A Takarékpénztár felszámolását a fent előadottakon kívül az

179, illetve 201-209 §-ai alapján is be lehetne bizonyítani. Ez esetben a Takarékpénztár felszámolását csak közgyűlési határozattal lehet kimondani.

 

Végzetül közlöm, hogy a Takarékpénztárnak letétében kezelünk

            1./ Belföldi és külföldi tulajdonú Egyesült Izzó részvényt,

            2./ Nem államosított magyar kibocsátású értékpapírokat, ügyfelek letétében,

            3./ Beszolgáltatott ipari részvényekről kiállított

elismervényeket,

            4./ Ügyfelek tulajdonában lévő magyar kibocsátású kötvényeket és

                 zálogleveleket.

 

A letétek értéket nem képviselnek és azok rendezése 1960 év óta folyamatban van.

 

Budapest, 1970. december 30.

 

                                                                                              olvashatatlan aláírás

                                                                                                          főelőadó

 

Melléklet:

1 db, 1960. december 31-i mérleg,

1 db, cégbírósági feljegyzés.

 

Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 08.

1902

Martinique szigetén kitört a Mont Pelée vulkán. A vulkánkitörést kísérő jelenségek (láva, hamu, gázok) a pár kilométerrel távolabb fekvő...Tovább

1903

Paul Gauguin francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője (*1848)Tovább

1912

A magyarországi eredetű Adolf Zukor Famous Players Film Company néven megalapítja a Paramount Pictures produkciós cég elődjét.Tovább

1918

Hollósy Simon magyar festőművész (*1857)Tovább

1930

A Hlinka vezette Szlovák Néppárt másodszor nyújtja be a szlovák autonómia tervezetét.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők