Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.Tovább
Szabotázs Brennbergbányán
"Központi probléma Brennbergbányán Vajk igazgató és az Ü. B. közti rossz viszony."
Brennbergbányát 1951-ben, egy vízbetörés után bezárták. A bánya vezetői már 1944-ben felhívták a vállalat igazgatóságának figyelmét arra, hogy a bányakitermelés egyre kevésbé gazdaságos, és 1946-ban is a bánya rövid időn belüli beszüntetését prognosztizálták. Ma sem eldöntött, hogy politikai vagy gazdasági szempontok voltak a meghatározók. 1946–1947-ben a jogi bonyodalmakról mit sem tudó, a bánya geológiai adottságait kevéssé ismerő Üzemi Bizottság elhatározta a termelés jelentős mértékű növelését és ezért megvádolta a bánya vezetőjét.
Az Ü. B. nem hagyja annyiban a dolgot
[Az Üzemi Bizottság levele Nógrádi Sándor államtitkárhoz]
Másolat
Brennbergbánya, 1946. V. 18.
Államtitkár Úr!
Hivatkozással Államtitkár Úrnál Vajk Artúr bányaigazgató eltávolítása ügyében tett megbeszélésünkre, alábbiakban tisztelettel jelentjük azon esemény óta történt további fejleményeket:
Sajnos a vihar egyáltalán nem csillapodott le, hanem még jobban kiszélesedett, azzal a különbséggel, hogy az Ü. B. erélyes intézkedései, melyeket a rend és fegyelem teljes megőrzése érdekében végzett, teljes eredménnyel jártak, és az újjáépítő munka lázas ütemben folytatódott és folytatódik.
Az Ü. B-vel nem tért vissza Vajk bányaigazgató a telepre, hanem csupán folyó hó 14-én kedden jött vissza Budapestről. Addig is nyilvánvalóan Guttmann, az Ü. B. rossz szelleme a soproni újságban az Ü. B. vezető tagjait rágalmazó és Vajk bányaigazgatót dicsőítő cikket helyezett el. Mikor ezen szemenszedett valótlanságoktól hemzsegő cikk miatt nevezettet - az Ü. B. elnöki minőségében felelősségre vontam, erre egy a kezem között lévő bocsánatkéréssel válaszolt. A nyilatkozatát egyelőre elfogadtam. Közben f. hó 14-én Vajk bányaigazgató visszatért a telepre dr. Gattein miniszteri biztos úr kíséretében. Ekkor már egy újabb cikk volt a soproni újság részére, mint "államtitkári feljegyzés" leadva. De a fejleményekből látták azt, hogy az Ü. B. igaza tudatában nem hagyja magát eltántorítani, és már feljelentéssel fenyegetőztünk, súlyos pénzáldozatok árán a cikk második részének közlését, helyesebben napilapszerű megjelenését megakadályozták úgy, hogy egyszerűen megvették nevezett újság aznapi 2 oldalát úgy, hogy az csonkán jelent meg. Ennek dacára mintegy 150 példány, mely úgyszintén kezeink között van, közkézen forog. Bármikor bemutathatjuk államtitkár úrnak.
Dr. Gattein min. biztos úrnak ittlétekor az Ü. B. tagjai javaslatot tettek arra vonatkozóan, hogy az Ü. B. tagjainak a mindenkori kollektív szerződésben a mélyszíni munkásokra megállapított béreket utalják át. Ezt túlságosan szolgálatkészen és a még meg sem jelent béremelések figyelembe vételével nyert Guttmann úr - mint bérszámfejtő - által elintézést oly értelemben, hogy az Ü. B. 3 vezető tagjának [három név] összesen 33 milliárd 260 millió 300 000 pengő utánfizetést teljesített. Ez a megbeszélés alkalmával f. hó 15-ig megjelent összes béremelések figyelembevételével is oly túlzott, hogy ez csupán megvesztegetési célt szolgálhat. Rá 2 napra az Ü. B. másik 3 dolgozó tagjának, [három név] fejenként 1 800 000 000 pengőt utaltatott ki. Ezen összegre szintén nem tartjuk magunkat illetékesnek, főleg akkor, amikor a bányák államosítása folytán végeredményben az állam pénztárából, mint közpénzből utaltatott ki a dolgozók megkárosításával. Államtitkár Úrra bízzuk annak szíves eldöntését, hogy ezen összegeket fizessük-e vissza, vagy milyen célra ajánljuk fel.
Tisztelettel kérjük Államtitkár Urat, hogy immár ezen ügyet végleg lezárni, Vajk bányaigazgatót és a többi reakcióst eltávolítani szíveskedjék, hogy a kinevezendő új Igazgatósággal a zavartalan munka megindulhasson szeretett Hazánk újjáépítése érdekében.
Amennyiben Államtitkár Úr az "államtitkári feljegyzések" alatt megjelent újságcikkeket megtekinteni, akár további felvilágosításokat kapni óhajt, készséggel állunk rendelkezésére, mindenkor méltóztassék az Ü. B.-t kihallgatásra rendelni.
Jó szerencsét!
[négy aláírás, s. k.]
Jelzete: XXIX-F-32, Magyar Állami Szénbányák Rt. - 184. doboz - 92. tétel: Pártügyek
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 09.
1917
1941
Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak és Olaszországnak.Tovább
1948
A kecskeméti Bethlen Kata Tanítónőképzőben – központi utasításra – Mindszenty ellenes tüntetést szerveztek, amire öt III. éves leány nem...Tovább
1967
Nicolae Ceaușescu Románia elnöke lesz.Tovább
1980
A PB jelentést fogadott el a belső ellenzéki, ellenséges tevékenységről. Megállapították, hogy a hetvenes évek második felében, a korábban...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő