Rákosi Mátyás a Nemzeti Sportcsarnokban tartott beszédet, melyben „izzadó homlokkal” volt kénytelen elismerni felelősségét a koncepciós...Tovább
Sztálinvárosi felhőkarcolók
„A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden[t] egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.”
Műleírás
MŰLEÍRÁS
Sztálinváros beépítési alaptervéhez
A második ötéves terv építési üteme
[...] A beépítés architektonikus kialakítása
[...] A Dózsa György út beépítése ritmusában tökéletesen simul az út már elkészült déli oldalához - az épülettömbök hossza, magassága és tagolása megfelel a már felépült épületek építészeti kompozíciójának - és így szimmetrikus utcakép alakítására törekszik. Lényeges szerepe van a lakónegyed északi falának, amely a völgy felől külső városfalat képvisel és a Budapestről érkező forgalom fő látványossága. Kialakításában, alacsonyabb és magasabb épületei csoportosításában szerves kielégítését kíséreli meg a technikum negyed keleti épületsorának és bevezető elemét alakítja ki a főtérnek is.
[...] A déli városkapu elnevezésű városrész lényeges épületcsoportját alkotják azok a magasépületek, amelyek a Sztálin út lezárására hivatottak. Ezeknek az épületeknek az Építők útjával párhuzamos elhelyezése azt eredményezi, hogy úgy a város felől, mint a gyár felől, egységes és egymásra utaló városképek keletkeznek. A Sztálin út nyugati oldalán felsorakozó ötemeletes épületekhez ferdeszögben álló B6 épület állandóan növekvő rálátást biztosít megközelítése esetén arra a kis térudvarra, amely a városias beépítés feloldását az erdősáv felé elősegíti. A vele szemben elhelyezkedő kb. 30 m magas toronyépület pedig a Sztálin út lényeges meghosszabbítását eredményezi, előnyösen zárja le úgy a Sztálin utat, mint az Építők útját, és sokszög alakú formájával a különböző rálátások szempontjából szerves csatlakozásokat biztosít a beépítés különböző irányaihoz.
[...] A magas toronyépületben szállodaszerűen elhelyezett egyszobás lakások kerülnének közös higiéniai helyiségekkel. A déli városkapunak az Építők útjával párhuzamos épületébe pedig egyszobás - főzőfülkés - csökkentett fürdőszobás lakások kerülnének elhelyezésre. Az alacsony beépítésű városrészben olyan négyes csoportokban összefoglalt lakásokat kellene házanként megépíteni, amelyek földszintjén lakószobák és emeletén hálószobák helyezkednének el.
[...]
| Weiner Tibor |
MOL. XXVI - D - 8 - f - 89. d./745. (Magyar Országos Levéltár - Városépítő Tudományos és Tervező Intézet - Tervtár - 89. doboz. - 745. dosszié)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 18.
1956
1958
Országos KISZ-mozgalom indult a Hanság lecsapolására. A fiatalok első csoportja június 15-én érkezett meg a Hanságba.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő