A spanyol rádióban elhangzó kódolt közlemény („egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt”) nyomán megindul Francisco Franco tábornok...Tovább
Sztálinvárosi felhőkarcolók
„A Sztálin Vasműhöz tartozó Sztálinváros ne egyszerű lakótelep, hanem új típusú szocialista város legyen, tükrözze vissza az épülő szocializmus diadalmas erőfeszítéseit, biztosítsa az emberi igények kiegyensúlyozott kielégítését, épületei életörömet sugározzanak és minden[t] egy egységes gondolat: a célszerűség és az emberről való gondoskodás sztálini gondolata hasson át.”
Műleírás
MŰLEÍRÁS
Sztálinváros beépítési alaptervéhez
A második ötéves terv építési üteme
[...] A beépítés architektonikus kialakítása
[...] A Dózsa György út beépítése ritmusában tökéletesen simul az út már elkészült déli oldalához - az épülettömbök hossza, magassága és tagolása megfelel a már felépült épületek építészeti kompozíciójának - és így szimmetrikus utcakép alakítására törekszik. Lényeges szerepe van a lakónegyed északi falának, amely a völgy felől külső városfalat képvisel és a Budapestről érkező forgalom fő látványossága. Kialakításában, alacsonyabb és magasabb épületei csoportosításában szerves kielégítését kíséreli meg a technikum negyed keleti épületsorának és bevezető elemét alakítja ki a főtérnek is.
[...] A déli városkapu elnevezésű városrész lényeges épületcsoportját alkotják azok a magasépületek, amelyek a Sztálin út lezárására hivatottak. Ezeknek az épületeknek az Építők útjával párhuzamos elhelyezése azt eredményezi, hogy úgy a város felől, mint a gyár felől, egységes és egymásra utaló városképek keletkeznek. A Sztálin út nyugati oldalán felsorakozó ötemeletes épületekhez ferdeszögben álló B6 épület állandóan növekvő rálátást biztosít megközelítése esetén arra a kis térudvarra, amely a városias beépítés feloldását az erdősáv felé elősegíti. A vele szemben elhelyezkedő kb. 30 m magas toronyépület pedig a Sztálin út lényeges meghosszabbítását eredményezi, előnyösen zárja le úgy a Sztálin utat, mint az Építők útját, és sokszög alakú formájával a különböző rálátások szempontjából szerves csatlakozásokat biztosít a beépítés különböző irányaihoz.
[...] A magas toronyépületben szállodaszerűen elhelyezett egyszobás lakások kerülnének közös higiéniai helyiségekkel. A déli városkapunak az Építők útjával párhuzamos épületébe pedig egyszobás - főzőfülkés - csökkentett fürdőszobás lakások kerülnének elhelyezésre. Az alacsony beépítésű városrészben olyan négyes csoportokban összefoglalt lakásokat kellene házanként megépíteni, amelyek földszintjén lakószobák és emeletén hálószobák helyezkednének el.
[...]
| Weiner Tibor |
MOL. XXVI - D - 8 - f - 89. d./745. (Magyar Országos Levéltár - Városépítő Tudományos és Tervező Intézet - Tervtár - 89. doboz. - 745. dosszié)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 17.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő