Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
"Át lettünk verve"
Magyar munkássors Ausztriában, 1944
„Csak itt döbbent rá, csak itt látott tisztán sok magyar, és itt érezték először igazán, hogy mennyire be lettek csapva.” A magyar és német kormány között 1944 novemberében kötött megállapodás a Dunai Repülőgépgyár Rt. osztrák területre áttelepített üzemeibe önként jelentkező munkavállalóknak és családtagjaiknak a német munkavállalókkal egyenlő elbánást ígért.
Források
HIRDETMÉNY
A harcvonal közelsége miatt a kőbányai, horthyligeti, budatétényi, budafoki, és diósároki üzemekben a nyugodt és eredményes munka lehetősége nem biztosítható.
A magyar és német kormány ennek tudatában egyetértőleg úgy határozott, hogy a Me. 109. typ. repülőgép és a hozzátartozó motorgyártását végző üzemeket a volt Ausztria területére helyezi át.
Az áttelepüléssel érintett magyar tulajdonban lévő gyártási eszközök és termelvények továbbra is magyar tulajdonban maradnak. Az áttelepített üzemeket a hazai magyar vállalatok leányvállalatának kell tekinteni, és az üzemek magyar vezetés alatt maradnak. Az üzemek Magyarországra visszatelepülnek, mihelyt a katonai helyzet megengedi.
A fenti kormányzati döntés következtében a mai nappal megkezdődik a sárkány- és a motorgyárak teljes leszerelése. Német részről gondoskodás történt, hogy a leszerelt anyagok és berendezések a lehető leggyorsabban a kijelölt helyre szállíttassanak.
A magyar munkavállalók folyamatos foglalkoztatása életlehetőségeinek fenntartása érdekében a kormány biztosította annak lehetőségét, hogy munkavállalók önkéntes jelentkezés alapján a volt Ausztria területén elhelyezendő új magyar repülőgép- és motorgyárban munkájukat folytathassák.
A két kormány között 1944. XI. 14.-én megegyezés jött létre e tekintetben, hogy az önként jelentkező munkavállalók és családtagjaik minden vonatkozásban különösen élelmezésük és fizetésük tekintetében a német munkavállalókkal egyenlő elbánásban részesüljenek. A német kormány a magyar munkavállalók kulturális és szociális igényeit a lehetőség határain belül tekintetbe veszi.
Felszólítom a munkavállalókat, hogy a közös cél és saját életlehetőségeik biztosítása érdekében folyó hó 25-ig az üzem-, ill. osztályvezetőknél jelentsék be, hogy hajlandók-e az áttelepülő gyárral együtt a volt Ausztria területére eltávozni. Önként jelentkező családfenntartó munkavállalók családtagjaik számát, nemét és korát is jelentsék be. A Németországba áttelepülő munkavállalók katonai mentességüket megtartják.
Budapest, 1944, november 15.
A miniszter rendeletéből:
vitéz Kóthay István s. k.
hüsz. pk. [hadiüzemi személyzeti parancsnok]
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Dunai Repülőgépgyár Rt. Hadiüzemi Személyzeti Parancsnokának iratai (Z 1417); 2. tétel. [MOL-Z-1417-2.-1944]
186./1944. december 5.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
1917
1933
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
1941
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
1952
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő