Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
7.
15670
Főszolgabíró
Rétság
Romhányi tót nemzeti tanács vett értesítés szerint élelmiszerek kivitelét megtiltotta, és kézi poggyászként való szállítást megtagadta, és ennek ellenőrzése végett személyvonatokat átvizsgálják.
Közélelmezési miniszter 143 300 rendelete értelmében a nemzeti tanácsok hatósági teendőkre nem lévén jogosultak, felhívom, hogy a tényállást azonnal vizsgálja meg, az eredményhez képest az önhatalmilag elrendelt élelmiszer-kiviteli tilalom megszüntetése és a poggyászvizsgálat mellőzése iránt megfelelő módon intézkedjék, a tényállásról és tett intézkedéseiről esetleg intézkedést gátló körülményről azonnal táviratilag jelentést tegyen.
Alispán
Pecsét: Nógrád Megyei Alispáni Hivatal
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 244. lap).
8.
Kat[onai] Állomásparancsnokságoknak
Állami életünk most lefolyó átalakulási processzusa az ország pénztárainak kellő pénztári jegyekkel idejében való ellátását átmenetileg rövid időre lehetetlenné teszi. Szükséges bankjegyek legalább részben rendelkezésre bocsátása előreláthatólag már csak napok kérdése. Helyzet e hó 15-re valószínűleg javul. Mindezek havidíjasoknak, legénységnek felvilágosításként és megnyugtatásként hazafias érzelmekre apellálva azzal a határozott kijelentéssel közlendők, hogy a magyar állam kötelezettségének minden körülmények között meg fog felelni, senki ne aggódjon, hogy illetményeihez nem fog jutni. Nagy időket élünk, amelyekben a megrázkódtatások és pillanatnyi zavarok el nem kerülhetők. A kormány mindenkinek hálás lesz, ki e nehézségek leküzdésében támogatja. Helybeli nemzeti tanács, szakszervezetek felkérendők, hogy befolyásukat ily értelemben megnyugtatóan érvényesítsék. Meglévő készletekkel, folytatólagos pénzkiutalásokkal mindezeknél fogva legtakarékosabban eljárni. Azokat csak elodázhatatlan kiadásokra és visszatartandó legénység egészbeni vagy részbeli kielégítésére szabad fordítani. A leszerelő egyének kielégítésére csak ott, hol közeli kiadásokra elegendő fedezet van. A leszerelés folyamán elbocsátottaknak 28315/eln. 1/a rendelet szerint kiadandó igazolvány hátlapjára rávezetendő, hogy az előírt tíznapi zsoldot és élelmezési váltságot megkapta, illetve mily összeg nem volt az illetményből kifizethető, mely összegnek 1918. december 1. utáni kifizetése iránt közigazgatási hatóságokhoz külön utasítás fog kiadatni. E záradék a parancsnok és illetékes polgári gazdászati közeg aláírásával és körbélyegzővel megerősítendő. Körbélyegzők a parancsnok által személyesen megőrzendő és csak jelenlétében használható.
Budapest ker. katonai parancsnokság
52556 H. szám
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 155. lap).
9.
TÁVIRAT
Eln. 23519 sz. Hüm 29560 eln. 1. b. 1918 számú rendeletét sürgős végrehajtás céljából teljhatalmúlag közlöm: Ismételve közzétett felhívások és rendeletek dacára állandóan jelentik, hogy katonák fegyverrel, lőszerrel, teljes fölszereléssel érkeznek haza, melyek beszolgáltatását megtagadják, azokat potom áron elvesztegetik, továbbá hogy polgári lakosság katonai raktárakat fosztogat és kincstári javakat eltulajdonít. Miután jelenleg az összes hadianyag népvagyon, hazája ellen vét, aki kincstári javak beszolgáltatását megtagadja és azokat eltulajdonítja.
Elrendelem ennélfogva, hogy hazatérő oly legénységtől, kik náluk lévő kincstári tárgyak beszolgáltatását megtagadja [!], egy-egy darab sapka, zubbony, köpeny, nadrág, egy pár lábbeli, fehérneműjük kivételével összes kincstári cikkeik elvétessenek, továbbá, hogy a lakosság újból felhívassék, hogy bármi módon, vagy bármely okból hozzájuk jutott kincstári javakat XI/25-ig a helybeli katonai parancsnokságnál, és hol ilyen nincsen a községi (városi) hatóságnál beszolgáltassák, kivételt képeznek ezek alól a nemzetőrök, kik egy rendbeli ruhát, felszerelést, fegyverzetüket és lőszerüket addig, míg ezen szolgálatban maradnak, megtarthatják. A fenti határidőig beszolgáltatott kincstári javakra nézve nem kutatandó, hogy miképp kerültek a beszolgáltatókhoz, ennek elteltével azonban házkutatást és azok ellen, akiknél oly kincstári tárgyak találtatnak, amelyek jogtalanul jutottak birtokukba, törvény teljes szigorának alkalmazását fogom elrendelni. Községi (városi) hatóságok által átvett tárgyak november 25-ike után a legközelebb fekvő kat. Parancsnokságokhoz, intézetekhez szállítandók be, ahol leltári nyilvántartásba veendők, végül minden katonai és polgári hatóságnak kötelességévé teszem, hogy a náluk elhelyezett kincstári tárgyak megőrzéséről biztos módon gondoskodjanak.
Kat. Ker. parancsnokság
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 156. lap).
10.
Nemzeti Tanács
Budapest
Alsótold község nemzeti tanácsa a köztársasági államformákhoz egyhangú lelkesedéssel csatlakozik.
Alsótold Nemzeti Tanács
1918. november 17.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 247. lap).
11.
Kerületi Parancsnokság Hadbírósága
Kassa
Államügyészségtől tizenegy katona, kik rablás és fosztogatás miatt vannak letartóztatva, állomásparancsnokságnak átadatott. Sürgős intézkedést kérünk, embereket Kassára kísértessük, vagy hadbíróság ide kiszáll.
Magyar Állomásparancsnokság
Balassagyarmat
1918. november 20.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 261. lap)
12.
Nemzeti Tanács
Kassa
Egyházbást községből valamelyik kassai bírósághoz bekísérték Szabó István és 5 társa rónai bányamunkásokat. A bányatelep összes munkásai megtagadták a munkát, míg társaik haza nem jönnek. Széntermelés érdekében kérjük sürgős intézkedésüket nevezettek szabadlábra helyezése iránt.
Salgótarjáni nemzeti tanács
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 270. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő