Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
7.
15670
Főszolgabíró
Rétság
Romhányi tót nemzeti tanács vett értesítés szerint élelmiszerek kivitelét megtiltotta, és kézi poggyászként való szállítást megtagadta, és ennek ellenőrzése végett személyvonatokat átvizsgálják.
Közélelmezési miniszter 143 300 rendelete értelmében a nemzeti tanácsok hatósági teendőkre nem lévén jogosultak, felhívom, hogy a tényállást azonnal vizsgálja meg, az eredményhez képest az önhatalmilag elrendelt élelmiszer-kiviteli tilalom megszüntetése és a poggyászvizsgálat mellőzése iránt megfelelő módon intézkedjék, a tényállásról és tett intézkedéseiről esetleg intézkedést gátló körülményről azonnal táviratilag jelentést tegyen.
Alispán
Pecsét: Nógrád Megyei Alispáni Hivatal
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 244. lap).
8.
Kat[onai] Állomásparancsnokságoknak
Állami életünk most lefolyó átalakulási processzusa az ország pénztárainak kellő pénztári jegyekkel idejében való ellátását átmenetileg rövid időre lehetetlenné teszi. Szükséges bankjegyek legalább részben rendelkezésre bocsátása előreláthatólag már csak napok kérdése. Helyzet e hó 15-re valószínűleg javul. Mindezek havidíjasoknak, legénységnek felvilágosításként és megnyugtatásként hazafias érzelmekre apellálva azzal a határozott kijelentéssel közlendők, hogy a magyar állam kötelezettségének minden körülmények között meg fog felelni, senki ne aggódjon, hogy illetményeihez nem fog jutni. Nagy időket élünk, amelyekben a megrázkódtatások és pillanatnyi zavarok el nem kerülhetők. A kormány mindenkinek hálás lesz, ki e nehézségek leküzdésében támogatja. Helybeli nemzeti tanács, szakszervezetek felkérendők, hogy befolyásukat ily értelemben megnyugtatóan érvényesítsék. Meglévő készletekkel, folytatólagos pénzkiutalásokkal mindezeknél fogva legtakarékosabban eljárni. Azokat csak elodázhatatlan kiadásokra és visszatartandó legénység egészbeni vagy részbeli kielégítésére szabad fordítani. A leszerelő egyének kielégítésére csak ott, hol közeli kiadásokra elegendő fedezet van. A leszerelés folyamán elbocsátottaknak 28315/eln. 1/a rendelet szerint kiadandó igazolvány hátlapjára rávezetendő, hogy az előírt tíznapi zsoldot és élelmezési váltságot megkapta, illetve mily összeg nem volt az illetményből kifizethető, mely összegnek 1918. december 1. utáni kifizetése iránt közigazgatási hatóságokhoz külön utasítás fog kiadatni. E záradék a parancsnok és illetékes polgári gazdászati közeg aláírásával és körbélyegzővel megerősítendő. Körbélyegzők a parancsnok által személyesen megőrzendő és csak jelenlétében használható.
Budapest ker. katonai parancsnokság
52556 H. szám
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 155. lap).
9.
TÁVIRAT
Eln. 23519 sz. Hüm 29560 eln. 1. b. 1918 számú rendeletét sürgős végrehajtás céljából teljhatalmúlag közlöm: Ismételve közzétett felhívások és rendeletek dacára állandóan jelentik, hogy katonák fegyverrel, lőszerrel, teljes fölszereléssel érkeznek haza, melyek beszolgáltatását megtagadják, azokat potom áron elvesztegetik, továbbá hogy polgári lakosság katonai raktárakat fosztogat és kincstári javakat eltulajdonít. Miután jelenleg az összes hadianyag népvagyon, hazája ellen vét, aki kincstári javak beszolgáltatását megtagadja és azokat eltulajdonítja.
Elrendelem ennélfogva, hogy hazatérő oly legénységtől, kik náluk lévő kincstári tárgyak beszolgáltatását megtagadja [!], egy-egy darab sapka, zubbony, köpeny, nadrág, egy pár lábbeli, fehérneműjük kivételével összes kincstári cikkeik elvétessenek, továbbá, hogy a lakosság újból felhívassék, hogy bármi módon, vagy bármely okból hozzájuk jutott kincstári javakat XI/25-ig a helybeli katonai parancsnokságnál, és hol ilyen nincsen a községi (városi) hatóságnál beszolgáltassák, kivételt képeznek ezek alól a nemzetőrök, kik egy rendbeli ruhát, felszerelést, fegyverzetüket és lőszerüket addig, míg ezen szolgálatban maradnak, megtarthatják. A fenti határidőig beszolgáltatott kincstári javakra nézve nem kutatandó, hogy miképp kerültek a beszolgáltatókhoz, ennek elteltével azonban házkutatást és azok ellen, akiknél oly kincstári tárgyak találtatnak, amelyek jogtalanul jutottak birtokukba, törvény teljes szigorának alkalmazását fogom elrendelni. Községi (városi) hatóságok által átvett tárgyak november 25-ike után a legközelebb fekvő kat. Parancsnokságokhoz, intézetekhez szállítandók be, ahol leltári nyilvántartásba veendők, végül minden katonai és polgári hatóságnak kötelességévé teszem, hogy a náluk elhelyezett kincstári tárgyak megőrzéséről biztos módon gondoskodjanak.
Kat. Ker. parancsnokság
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 156. lap).
10.
Nemzeti Tanács
Budapest
Alsótold község nemzeti tanácsa a köztársasági államformákhoz egyhangú lelkesedéssel csatlakozik.
Alsótold Nemzeti Tanács
1918. november 17.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 247. lap).
11.
Kerületi Parancsnokság Hadbírósága
Kassa
Államügyészségtől tizenegy katona, kik rablás és fosztogatás miatt vannak letartóztatva, állomásparancsnokságnak átadatott. Sürgős intézkedést kérünk, embereket Kassára kísértessük, vagy hadbíróság ide kiszáll.
Magyar Állomásparancsnokság
Balassagyarmat
1918. november 20.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 261. lap)
12.
Nemzeti Tanács
Kassa
Egyházbást községből valamelyik kassai bírósághoz bekísérték Szabó István és 5 társa rónai bányamunkásokat. A bányatelep összes munkásai megtagadták a munkát, míg társaik haza nem jönnek. Széntermelés érdekében kérjük sürgős intézkedésüket nevezettek szabadlábra helyezése iránt.
Salgótarjáni nemzeti tanács
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 270. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő