Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
13.
Csendőrparancsnokság
Salgótarján
Egy szolgálatban lévő csendőr-alőrmester Homokterenyén ittasan lövöldözött, egy egyént lőfegyverrel, egyet karddal megsebesített, ablakokat, ajtókat összezúzott. Lakosság lefegyverezte, Mizserfára kísérte.
Homokterenyei jegyző
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 2272. lap).
14.
25-ik pótzászlóalj
Lehoczky alezredes
Losoncz
Nemzetőrséghez jelentkezett Zimányi Aurél főhadnagy, Ritter József hadnagy és 31 főnyi legénység. Dejtár községhez egy szakasz felállíttatott, Mészáros hadnagy, mint szakaszparancsnok és 60 katona. Benkó Oszkár hadnagy, Érsekvadkert, Nagy Sándor hadnagy, Ipolyvarbó, Szilassy László zászlós Hugyagra, mint szakaszparancsnokok kiküldettek. Kérünk sürgősen 500 teljes felszerelést.
Balassagyarmat
1918. november 22.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 260. lap).
15.
Kerületi parancsnokságnak
Kassa
Hivatkozva a 116 törve eln. elle. számú rendeletre, november huszonkettőtől november huszonnégyig leszerelt tizenhárom tiszt egyezer háromszáz huszonkilenc fő legénység. Visszamaradt 1896-1900-ig terjedő évfolyamból harmincöt tiszt és hatszáz harminc fő legénység. Egyéb évfolyamból harminchárom tiszt és huszonkettő fő legénység.
60 ikt. szám.
10. pótzászlóalj 25
Losoncz
1918. november 25.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 300. lap).
16.
Csendőrszakasz
Losoncz
Mizserfabánya és Kisterenye között közlekedő szénszállító vonatot folyó hó huszonnyolcadikán délelőtt kilencz tíz óra közötti időben mintegy 60-70 főnyi tömeg lopási szándékkal megtámadta, a vasúti személyzetet veszélyesen fenyegette, ugyanakkor [a] rendes szolgálatban állott Magyar Károly csendőr, Gyöngyösi János és Kosztolányi Pál kisterenyei őrsbeli pótcsendőrök ott váratlanul megfordultak, és a támadókkal szemben felléptek. A tömeg a járőrrel szemben is támadólag viselkedett, mire a járőr tagjai öt lövést tett, tömeg a lövések után széjjelfutott. Hogy ki és mily mértékben sérült meg, az őrs jelentése szerint eddig megállapítani nem lehetett, hangulat csendes, további intézkedést kérek.
Salgótarjáni csendőrjárás
Pollák járásőrmester
1918. november 29.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 324. lap).
17.
Országos Propaganda bizottság
Budapest
Nógrád vármegyébe kinevezett
kormánybiztos régi reakciós ember, kinek kinevezése ellen az itteni nemzeti tanács, szociáldemokrata és radikális pártok tiltakoztak. Kinevezése után kijelentette, hogy a nemzeti tanács véleményét meghallgatja ugyan, de úgy fog cselekedni, ahogy akar, emiatt az itteni nemzeti tanács megszüntette vele az érintkezést, működését megszüntette, minek folytán már tegnap a nép megrohanta a katonai raktárt, ott lévő fát és szenet, mintegy 35 000 korona értékben elvitte. A nemzeti tanács működésének megszüntetése miatt a hangulat izgatott, a kormánybiztos a nép előtt gyűlölt régi vármegyei ember, ki lehetetlenné teszi a szociáldemokrata párt és a nemzeti tanács működését, továbbá a propaganda sikerét.Balassagyarmati Nemzeti Tanács
1918. november 30.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 326. lap).
18.
Csendőrkerület
Pozsony
Folyó hó 2-án Balassagyarmaton a lakosság a polgári őrség által alkalmazott lőfegyverhasználat miatt lázongott, de később némileg lecsillapult. Estefelé a tömeg egy nagykereskedést megtámadott, és azt kifosztotta. Helybeli őrs a nemzetőrséggel a helyszínre kivonult, de maga a nemzetőrség is fosztogatni kezdett. A csendőrjárőr közül Herei Péter járásőrmestert lefegyverezte, az üzlet kifosztása után a nép széjjeloszlott. Jelenleg a hangulat nyugodtnak látszik. Emberéletben kár nem esett. Kormánybiztos karhatalom iderendelése iránt intézkedett.
Vlaszaty százados
1918. december 3.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 351. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő