Pillanatképek
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
13.
Csendőrparancsnokság
Salgótarján
Egy szolgálatban lévő csendőr-alőrmester Homokterenyén ittasan lövöldözött, egy egyént lőfegyverrel, egyet karddal megsebesített, ablakokat, ajtókat összezúzott. Lakosság lefegyverezte, Mizserfára kísérte.
Homokterenyei jegyző
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 2272. lap).
14.
25-ik pótzászlóalj
Lehoczky alezredes
Losoncz
Nemzetőrséghez jelentkezett Zimányi Aurél főhadnagy, Ritter József hadnagy és 31 főnyi legénység. Dejtár községhez egy szakasz felállíttatott, Mészáros hadnagy, mint szakaszparancsnok és 60 katona. Benkó Oszkár hadnagy, Érsekvadkert, Nagy Sándor hadnagy, Ipolyvarbó, Szilassy László zászlós Hugyagra, mint szakaszparancsnokok kiküldettek. Kérünk sürgősen 500 teljes felszerelést.
Balassagyarmat
1918. november 22.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 260. lap).
15.
Kerületi parancsnokságnak
Kassa
Hivatkozva a 116 törve eln. elle. számú rendeletre, november huszonkettőtől november huszonnégyig leszerelt tizenhárom tiszt egyezer háromszáz huszonkilenc fő legénység. Visszamaradt 1896-1900-ig terjedő évfolyamból harmincöt tiszt és hatszáz harminc fő legénység. Egyéb évfolyamból harminchárom tiszt és huszonkettő fő legénység.
60 ikt. szám.
10. pótzászlóalj 25
Losoncz
1918. november 25.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 300. lap).
16.
Csendőrszakasz
Losoncz
Mizserfabánya és Kisterenye között közlekedő szénszállító vonatot folyó hó huszonnyolcadikán délelőtt kilencz tíz óra közötti időben mintegy 60-70 főnyi tömeg lopási szándékkal megtámadta, a vasúti személyzetet veszélyesen fenyegette, ugyanakkor [a] rendes szolgálatban állott Magyar Károly csendőr, Gyöngyösi János és Kosztolányi Pál kisterenyei őrsbeli pótcsendőrök ott váratlanul megfordultak, és a támadókkal szemben felléptek. A tömeg a járőrrel szemben is támadólag viselkedett, mire a járőr tagjai öt lövést tett, tömeg a lövések után széjjelfutott. Hogy ki és mily mértékben sérült meg, az őrs jelentése szerint eddig megállapítani nem lehetett, hangulat csendes, további intézkedést kérek.
Salgótarjáni csendőrjárás
Pollák járásőrmester
1918. november 29.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 324. lap).
17.
Országos Propaganda bizottság
Budapest
Nógrád vármegyébe kinevezett
kormánybiztos régi reakciós ember, kinek kinevezése ellen az itteni nemzeti tanács, szociáldemokrata és radikális pártok tiltakoztak. Kinevezése után kijelentette, hogy a nemzeti tanács véleményét meghallgatja ugyan, de úgy fog cselekedni, ahogy akar, emiatt az itteni nemzeti tanács megszüntette vele az érintkezést, működését megszüntette, minek folytán már tegnap a nép megrohanta a katonai raktárt, ott lévő fát és szenet, mintegy 35 000 korona értékben elvitte. A nemzeti tanács működésének megszüntetése miatt a hangulat izgatott, a kormánybiztos a nép előtt gyűlölt régi vármegyei ember, ki lehetetlenné teszi a szociáldemokrata párt és a nemzeti tanács működését, továbbá a propaganda sikerét.Balassagyarmati Nemzeti Tanács
1918. november 30.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 326. lap).
18.
Csendőrkerület
Pozsony
Folyó hó 2-án Balassagyarmaton a lakosság a polgári őrség által alkalmazott lőfegyverhasználat miatt lázongott, de később némileg lecsillapult. Estefelé a tömeg egy nagykereskedést megtámadott, és azt kifosztotta. Helybeli őrs a nemzetőrséggel a helyszínre kivonult, de maga a nemzetőrség is fosztogatni kezdett. A csendőrjárőr közül Herei Péter járásőrmestert lefegyverezte, az üzlet kifosztása után a nép széjjeloszlott. Jelenleg a hangulat nyugodtnak látszik. Emberéletben kár nem esett. Kormánybiztos karhatalom iderendelése iránt intézkedett.
Vlaszaty százados
1918. december 3.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 351. lap).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő