Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
13.
Csendőrparancsnokság
Salgótarján
Egy szolgálatban lévő csendőr-alőrmester Homokterenyén ittasan lövöldözött, egy egyént lőfegyverrel, egyet karddal megsebesített, ablakokat, ajtókat összezúzott. Lakosság lefegyverezte, Mizserfára kísérte.
Homokterenyei jegyző
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 2272. lap).
14.
25-ik pótzászlóalj
Lehoczky alezredes
Losoncz
Nemzetőrséghez jelentkezett Zimányi Aurél főhadnagy, Ritter József hadnagy és 31 főnyi legénység. Dejtár községhez egy szakasz felállíttatott, Mészáros hadnagy, mint szakaszparancsnok és 60 katona. Benkó Oszkár hadnagy, Érsekvadkert, Nagy Sándor hadnagy, Ipolyvarbó, Szilassy László zászlós Hugyagra, mint szakaszparancsnokok kiküldettek. Kérünk sürgősen 500 teljes felszerelést.
Balassagyarmat
1918. november 22.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 260. lap).
15.
Kerületi parancsnokságnak
Kassa
Hivatkozva a 116 törve eln. elle. számú rendeletre, november huszonkettőtől november huszonnégyig leszerelt tizenhárom tiszt egyezer háromszáz huszonkilenc fő legénység. Visszamaradt 1896-1900-ig terjedő évfolyamból harmincöt tiszt és hatszáz harminc fő legénység. Egyéb évfolyamból harminchárom tiszt és huszonkettő fő legénység.
60 ikt. szám.
10. pótzászlóalj 25
Losoncz
1918. november 25.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 300. lap).
16.
Csendőrszakasz
Losoncz
Mizserfabánya és Kisterenye között közlekedő szénszállító vonatot folyó hó huszonnyolcadikán délelőtt kilencz tíz óra közötti időben mintegy 60-70 főnyi tömeg lopási szándékkal megtámadta, a vasúti személyzetet veszélyesen fenyegette, ugyanakkor [a] rendes szolgálatban állott Magyar Károly csendőr, Gyöngyösi János és Kosztolányi Pál kisterenyei őrsbeli pótcsendőrök ott váratlanul megfordultak, és a támadókkal szemben felléptek. A tömeg a járőrrel szemben is támadólag viselkedett, mire a járőr tagjai öt lövést tett, tömeg a lövések után széjjelfutott. Hogy ki és mily mértékben sérült meg, az őrs jelentése szerint eddig megállapítani nem lehetett, hangulat csendes, további intézkedést kérek.
Salgótarjáni csendőrjárás
Pollák járásőrmester
1918. november 29.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 324. lap).
17.
Országos Propaganda bizottság
Budapest
Nógrád vármegyébe kinevezett
kormánybiztos régi reakciós ember, kinek kinevezése ellen az itteni nemzeti tanács, szociáldemokrata és radikális pártok tiltakoztak. Kinevezése után kijelentette, hogy a nemzeti tanács véleményét meghallgatja ugyan, de úgy fog cselekedni, ahogy akar, emiatt az itteni nemzeti tanács megszüntette vele az érintkezést, működését megszüntette, minek folytán már tegnap a nép megrohanta a katonai raktárt, ott lévő fát és szenet, mintegy 35 000 korona értékben elvitte. A nemzeti tanács működésének megszüntetése miatt a hangulat izgatott, a kormánybiztos a nép előtt gyűlölt régi vármegyei ember, ki lehetetlenné teszi a szociáldemokrata párt és a nemzeti tanács működését, továbbá a propaganda sikerét.Balassagyarmati Nemzeti Tanács
1918. november 30.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 326. lap).
18.
Csendőrkerület
Pozsony
Folyó hó 2-án Balassagyarmaton a lakosság a polgári őrség által alkalmazott lőfegyverhasználat miatt lázongott, de később némileg lecsillapult. Estefelé a tömeg egy nagykereskedést megtámadott, és azt kifosztotta. Helybeli őrs a nemzetőrséggel a helyszínre kivonult, de maga a nemzetőrség is fosztogatni kezdett. A csendőrjárőr közül Herei Péter járásőrmestert lefegyverezte, az üzlet kifosztása után a nép széjjeloszlott. Jelenleg a hangulat nyugodtnak látszik. Emberéletben kár nem esett. Kormánybiztos karhatalom iderendelése iránt intézkedett.
Vlaszaty százados
1918. december 3.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 351. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő