Aláírják a lateráni egyezményt, amely biztosítja aVatikán szuverenitását.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
Források
1.
I. G. szabadszállási gazda panasza termelőszövetkezeti szervezés miatt
Tárgy: I. G. /Szabadszállás, Bács m./
tsz szervezéssel kapcsolatos panasza
Határidő: 1961. I. 15.
Megyei Tanács VB
Mezőgazdasági Osztály Vezetőjének
Kecskemét.
Fentnevezett a Bejelentések Irodájához intézett beadványában előadta, hogy 1960. december 23-ára behívatták a szabadszállási tanácshoz adóügyének tisztázására. Utána egy másik helyiségben felhívták a tsz-be való belépésre, majd amikor ezt megtagadta, gorombán bántak vele. Előadja, hogy 80 éves, beteges ember.
A kérelmet panaszt az 1013/1959/IV. 8./Korm. határozat alapján kivizsgálás és illetékes intézkedés végett csatoltan megküldöm.
Tett intézkedéséről a panaszost és a beadvány visszaküldésével a Bejelentések Irodáját a fenti határidőre értesítse.
XII, 28. K-né
Bejelentések Irodájának
vezetője
***
I. G.
Szabadszállás
[...]
A Bejelentések Irodájához intézett panaszára értesítem, hogy azt kivizsgálás és illetékes intézkedés végett a bácsmegyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének küldtem meg, akitől értesítést fog kapni. Ez ügyben a továbbiakban oda szíveskedjék fordulni.
Bejelentések Irodájának
vezetője
[aláírás]
XII. 28.
***
Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtóbizottsága
Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya Dunavecse.
4836/1961. Tárgy: I. G. szabadszállási
Előadó: P. J. lakos panasza
Hiv.szám: Ko-53/1960.
Földművelésügyi Minisztérium
Bejelentések Irodája
Budapest
I. G. Szabadszállás [...] szám alatti lakos 1960. XII. 23-án a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz panasszal élt, hogy az átszervezés folyamán őt bántalmazták. Nevezett panaszost meghallgattam és előadta, hogy az átszervezés során, mivel a lakására kimenő népnevelőknek nem irta alá a tsz. belépési nyilatkozatot, beidézték a tanácsházára adó ügyben, majd onnan átmentek egy másik irodahelységbe, ahol ismét a belépési nyilatkozat aláirását kérték. Az ott lévő személyt megnevezni nem tudta, mivel azt nem ismeri.
A panaszos ismét nem irta alá a belépési nyilatkozatot és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték és vissza akarták hivni. Ő nem akart vissza menni és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett.
A panaszttevő kijelentette, hogy nem ugy lökték el, hanem kicsuszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegitették, ahonnan egyedül ment haza.
A panaszttevő a személyek nevét megemliteni nem tudja, mivel őket nem ismeri.
A tanácsházán szerzett tájékozódás szerint - mivel több személy volt ott népnevelő munkára vidékről - nem tudják, hogy kik voltak a panaszossal az irodában, amikor az eset történt. Az esetről csak annyit tudnak, hogy a panaszos jajjgatására - aki a földön volt - mentek ki a folyosóra. A panaszost a tanácsdolgozók segitették fel, akik a történtekről semmit sem tudnak.
I. G. panaszttevő kérése az, hogy a panasz megtétele miatt őt bántalmazás ne érje. Megnyugtattam a panaszttevőt, hogy a panasz megtétele miatt semmi néven nevezendő bántódás őt nem éri és nem is érheti.
Mivel a panaszos neveket emliteni nem tud, igy érdemben intézkedni nem tudtam.
Dunavecse, 1961. február 9.
[aláírás]
Romvári Henrik
osztályvezető
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ko-53/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 11.
Megkezdődik a magyar és német katonák kitörési kísérlete körülzárt Budáról.Tovább
A nagyhatalmak aláírják a tengerfenék atommentesítését célzó szerződést.Tovább
Brezsnyev–Kádár találkozó Davidovban. 72 órás huzakodás, dokumentum köteg Kádár ellen, aki mégis marad!Tovább
Kiszabadul 27 évi fogságábólNelson Mandela,dél-afrikai fekete aktivista (később Nobel-békedíjas, dél-afrikai elnök).Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő