I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
Források
1.
I. G. szabadszállási gazda panasza termelőszövetkezeti szervezés miatt
Tárgy: I. G. /Szabadszállás, Bács m./
tsz szervezéssel kapcsolatos panasza
Határidő: 1961. I. 15.
Megyei Tanács VB
Mezőgazdasági Osztály Vezetőjének
Kecskemét.
Fentnevezett a Bejelentések Irodájához intézett beadványában előadta, hogy 1960. december 23-ára behívatták a szabadszállási tanácshoz adóügyének tisztázására. Utána egy másik helyiségben felhívták a tsz-be való belépésre, majd amikor ezt megtagadta, gorombán bántak vele. Előadja, hogy 80 éves, beteges ember.
A kérelmet panaszt az 1013/1959/IV. 8./Korm. határozat alapján kivizsgálás és illetékes intézkedés végett csatoltan megküldöm.
Tett intézkedéséről a panaszost és a beadvány visszaküldésével a Bejelentések Irodáját a fenti határidőre értesítse.
XII, 28. K-né
Bejelentések Irodájának
vezetője
***
I. G.
Szabadszállás
[...]
A Bejelentések Irodájához intézett panaszára értesítem, hogy azt kivizsgálás és illetékes intézkedés végett a bácsmegyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének küldtem meg, akitől értesítést fog kapni. Ez ügyben a továbbiakban oda szíveskedjék fordulni.
Bejelentések Irodájának
vezetője
[aláírás]
XII. 28.
***
Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtóbizottsága
Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya Dunavecse.
4836/1961. Tárgy: I. G. szabadszállási
Előadó: P. J. lakos panasza
Hiv.szám: Ko-53/1960.
Földművelésügyi Minisztérium
Bejelentések Irodája
Budapest
I. G. Szabadszállás [...] szám alatti lakos 1960. XII. 23-án a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz panasszal élt, hogy az átszervezés folyamán őt bántalmazták. Nevezett panaszost meghallgattam és előadta, hogy az átszervezés során, mivel a lakására kimenő népnevelőknek nem irta alá a tsz. belépési nyilatkozatot, beidézték a tanácsházára adó ügyben, majd onnan átmentek egy másik irodahelységbe, ahol ismét a belépési nyilatkozat aláirását kérték. Az ott lévő személyt megnevezni nem tudta, mivel azt nem ismeri.
A panaszos ismét nem irta alá a belépési nyilatkozatot és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték és vissza akarták hivni. Ő nem akart vissza menni és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett.
A panaszttevő kijelentette, hogy nem ugy lökték el, hanem kicsuszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegitették, ahonnan egyedül ment haza.
A panaszttevő a személyek nevét megemliteni nem tudja, mivel őket nem ismeri.
A tanácsházán szerzett tájékozódás szerint - mivel több személy volt ott népnevelő munkára vidékről - nem tudják, hogy kik voltak a panaszossal az irodában, amikor az eset történt. Az esetről csak annyit tudnak, hogy a panaszos jajjgatására - aki a földön volt - mentek ki a folyosóra. A panaszost a tanácsdolgozók segitették fel, akik a történtekről semmit sem tudnak.
I. G. panaszttevő kérése az, hogy a panasz megtétele miatt őt bántalmazás ne érje. Megnyugtattam a panaszttevőt, hogy a panasz megtétele miatt semmi néven nevezendő bántódás őt nem éri és nem is érheti.
Mivel a panaszos neveket emliteni nem tud, igy érdemben intézkedni nem tudtam.
Dunavecse, 1961. február 9.
[aláírás]
Romvári Henrik
osztályvezető
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ko-53/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő