Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
Források
1.
I. G. szabadszállási gazda panasza termelőszövetkezeti szervezés miatt
Tárgy: I. G. /Szabadszállás, Bács m./
tsz szervezéssel kapcsolatos panasza
Határidő: 1961. I. 15.
Megyei Tanács VB
Mezőgazdasági Osztály Vezetőjének
Kecskemét.
Fentnevezett a Bejelentések Irodájához intézett beadványában előadta, hogy 1960. december 23-ára behívatták a szabadszállási tanácshoz adóügyének tisztázására. Utána egy másik helyiségben felhívták a tsz-be való belépésre, majd amikor ezt megtagadta, gorombán bántak vele. Előadja, hogy 80 éves, beteges ember.
A kérelmet panaszt az 1013/1959/IV. 8./Korm. határozat alapján kivizsgálás és illetékes intézkedés végett csatoltan megküldöm.
Tett intézkedéséről a panaszost és a beadvány visszaküldésével a Bejelentések Irodáját a fenti határidőre értesítse.
XII, 28. K-né
Bejelentések Irodájának
vezetője
***
I. G.
Szabadszállás
[...]
A Bejelentések Irodájához intézett panaszára értesítem, hogy azt kivizsgálás és illetékes intézkedés végett a bácsmegyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének küldtem meg, akitől értesítést fog kapni. Ez ügyben a továbbiakban oda szíveskedjék fordulni.
Bejelentések Irodájának
vezetője
[aláírás]
XII. 28.
***
Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtóbizottsága
Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya Dunavecse.
4836/1961. Tárgy: I. G. szabadszállási
Előadó: P. J. lakos panasza
Hiv.szám: Ko-53/1960.
Földművelésügyi Minisztérium
Bejelentések Irodája
Budapest
I. G. Szabadszállás [...] szám alatti lakos 1960. XII. 23-án a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz panasszal élt, hogy az átszervezés folyamán őt bántalmazták. Nevezett panaszost meghallgattam és előadta, hogy az átszervezés során, mivel a lakására kimenő népnevelőknek nem irta alá a tsz. belépési nyilatkozatot, beidézték a tanácsházára adó ügyben, majd onnan átmentek egy másik irodahelységbe, ahol ismét a belépési nyilatkozat aláirását kérték. Az ott lévő személyt megnevezni nem tudta, mivel azt nem ismeri.
A panaszos ismét nem irta alá a belépési nyilatkozatot és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték és vissza akarták hivni. Ő nem akart vissza menni és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett.
A panaszttevő kijelentette, hogy nem ugy lökték el, hanem kicsuszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegitették, ahonnan egyedül ment haza.
A panaszttevő a személyek nevét megemliteni nem tudja, mivel őket nem ismeri.
A tanácsházán szerzett tájékozódás szerint - mivel több személy volt ott népnevelő munkára vidékről - nem tudják, hogy kik voltak a panaszossal az irodában, amikor az eset történt. Az esetről csak annyit tudnak, hogy a panaszos jajjgatására - aki a földön volt - mentek ki a folyosóra. A panaszost a tanácsdolgozók segitették fel, akik a történtekről semmit sem tudnak.
I. G. panaszttevő kérése az, hogy a panasz megtétele miatt őt bántalmazás ne érje. Megnyugtattam a panaszttevőt, hogy a panasz megtétele miatt semmi néven nevezendő bántódás őt nem éri és nem is érheti.
Mivel a panaszos neveket emliteni nem tud, igy érdemben intézkedni nem tudtam.
Dunavecse, 1961. február 9.
[aláírás]
Romvári Henrik
osztályvezető
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ko-53/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő