1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
Források
1.
I. G. szabadszállási gazda panasza termelőszövetkezeti szervezés miatt
Tárgy: I. G. /Szabadszállás, Bács m./
tsz szervezéssel kapcsolatos panasza
Határidő: 1961. I. 15.
Megyei Tanács VB
Mezőgazdasági Osztály Vezetőjének
Kecskemét.
Fentnevezett a Bejelentések Irodájához intézett beadványában előadta, hogy 1960. december 23-ára behívatták a szabadszállási tanácshoz adóügyének tisztázására. Utána egy másik helyiségben felhívták a tsz-be való belépésre, majd amikor ezt megtagadta, gorombán bántak vele. Előadja, hogy 80 éves, beteges ember.
A kérelmet panaszt az 1013/1959/IV. 8./Korm. határozat alapján kivizsgálás és illetékes intézkedés végett csatoltan megküldöm.
Tett intézkedéséről a panaszost és a beadvány visszaküldésével a Bejelentések Irodáját a fenti határidőre értesítse.
XII, 28. K-né
Bejelentések Irodájának
vezetője
***
I. G.
Szabadszállás
[...]
A Bejelentések Irodájához intézett panaszára értesítem, hogy azt kivizsgálás és illetékes intézkedés végett a bácsmegyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetőjének küldtem meg, akitől értesítést fog kapni. Ez ügyben a továbbiakban oda szíveskedjék fordulni.
Bejelentések Irodájának
vezetője
[aláírás]
XII. 28.
***
Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtóbizottsága
Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya Dunavecse.
4836/1961. Tárgy: I. G. szabadszállási
Előadó: P. J. lakos panasza
Hiv.szám: Ko-53/1960.
Földművelésügyi Minisztérium
Bejelentések Irodája
Budapest
I. G. Szabadszállás [...] szám alatti lakos 1960. XII. 23-án a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz panasszal élt, hogy az átszervezés folyamán őt bántalmazták. Nevezett panaszost meghallgattam és előadta, hogy az átszervezés során, mivel a lakására kimenő népnevelőknek nem irta alá a tsz. belépési nyilatkozatot, beidézték a tanácsházára adó ügyben, majd onnan átmentek egy másik irodahelységbe, ahol ismét a belépési nyilatkozat aláirását kérték. Az ott lévő személyt megnevezni nem tudta, mivel azt nem ismeri.
A panaszos ismét nem irta alá a belépési nyilatkozatot és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték és vissza akarták hivni. Ő nem akart vissza menni és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett.
A panaszttevő kijelentette, hogy nem ugy lökték el, hanem kicsuszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegitették, ahonnan egyedül ment haza.
A panaszttevő a személyek nevét megemliteni nem tudja, mivel őket nem ismeri.
A tanácsházán szerzett tájékozódás szerint - mivel több személy volt ott népnevelő munkára vidékről - nem tudják, hogy kik voltak a panaszossal az irodában, amikor az eset történt. Az esetről csak annyit tudnak, hogy a panaszos jajjgatására - aki a földön volt - mentek ki a folyosóra. A panaszost a tanácsdolgozók segitették fel, akik a történtekről semmit sem tudnak.
I. G. panaszttevő kérése az, hogy a panasz megtétele miatt őt bántalmazás ne érje. Megnyugtattam a panaszttevőt, hogy a panasz megtétele miatt semmi néven nevezendő bántódás őt nem éri és nem is érheti.
Mivel a panaszos neveket emliteni nem tud, igy érdemben intézkedni nem tudtam.
Dunavecse, 1961. február 9.
[aláírás]
Romvári Henrik
osztályvezető
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ko-53/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő