A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
2.
D. J. jászberényi lakos panasza a helyi Tsz ellen
D. J. panasza
Ha-12/1960 Bejelentések Irodája
Járási Tanács VB.
Mezőgazdasági Oszt. Vezetőjének
Jászberény
0. VII.29.
Tárgyban nevezett Jászberény, [...] sz. lakos személyesen a következőket adta elő:
A jászberényi „November 7" tsz tagja. A tsz f. évi VII.20-án kelt levelében azt hozta tudomására, hogy amennyiben tsz közös munkájában nem vesz részt, háztáji földjét megvonják és őt pedig munkaereje igénybevétele végett illetékes hatóságnak adják át.
Felmutatta a jászberényi Tüdögondozó Intézet 1960. VII. 12-i igazolását arról, hogy gyógykezelés alatt áll, és munkaképtelen beteg.
A panaszt az 1013/1959. /IV.8./ Korm. határozat alapján kivizsgálás végett megküldöm. Ezzel kapcsolatban felhivom Osztályvezető Elvtárs figyelmét a 19/1959. /VII.12./ FM rendeletre, amely kimondja, hogy a háztáji földhasználat a tagot a tagság fennállása alatt állandóan megilleti, és azt tőle idős kor, vagy betegsége miatt megvonni nem lehet.
Tett intézkedése eredményéről panasztevőt és a Bejelentések Irodáját 1960. VIII. 15-ig értesítse.
/J. S-né/
Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
***
Városi tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya
Jászberény, Lehel Vezér-tér 18. Telefon 18.
Előadó: V./Bné
8207/1960 Tárgy: D. J. panasza.
D. J.
Jászberény.
[...] sz.
Kedves Panasztevő!
A panaszát megvizsgálva, megállapitást nyert, hogy Ön 1959 év február hó 25-én lépett be a jászberényi Jóreménység Termelőszövetkezetbe, és 1959 őszén egyesült a jászberényi Augusztus 20 Tsz.-el, és 1960. II. hó 10-én pedig a két szövetkezet egyesült és ekkor lett November 7 Termelőszövetkezet. Azonban a fent irt szövetkezetek valamennyi 1959. október 1-én kezdte meg a közös tevékenységet és a közös tevékenység megkezdésével egyidőben a tagok az állatállományt és a gazdasági felszereléseket bevitték a közösbe. Azonban Kedves Panasztevő Ön a leltárban felvett állatállományt 2 lóvat 1 kocsit, 1 ekét, 1 vasboronát, egy szőlőzuzót és szőlőprést és a boroshordókat, ami leltárba van, még a mai napig sem vitte be a közösbe és ezt a szövetkezet tagsága elitéli, mivel a közös tevékenységben még csak meg sem kisérelte, hogy segitsen, azonban a meglévő 2 lovával, és kocsijával állandóan utban van és dolgozik is velük. A tavaszon igéretet tett arra, hogy majd dolgozik. A brigádvezető azért mérte ki neki a lakásánál a háztájinak szánt földet, azonban az 1959.évi 7.sz.tvr. 24. §.-a /1/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy az összes igás és haszonállatokat, főbb gazdasági eszközöket, kivéve a 29 §-szerint háztáji gazdaságban, tartható vagyontárgyakat.
Kedves Panasztevő!
A kivizsgálás szerint azt tudjuk javasolni, hogy minél előbb vegye fel a kapcsolatot a tsz. vezetőségével, és a taghoz méltó kötelezettségeit teljesitse és akkor a tsz. vezetősége is tudja a kötelességét és ugy segitik a szövetkezeti tagot, mint a családhoz tartozó tagot.
Jászberény, 1960. augusztus 13.
[aláírás]
/:Varga Lajos
osztályvezető
Ko-53/1960
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ha-12/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 09.
1922
1970
Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő