Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
2.
D. J. jászberényi lakos panasza a helyi Tsz ellen
D. J. panasza
Ha-12/1960 Bejelentések Irodája
Járási Tanács VB.
Mezőgazdasági Oszt. Vezetőjének
Jászberény
0. VII.29.
Tárgyban nevezett Jászberény, [...] sz. lakos személyesen a következőket adta elő:
A jászberényi „November 7" tsz tagja. A tsz f. évi VII.20-án kelt levelében azt hozta tudomására, hogy amennyiben tsz közös munkájában nem vesz részt, háztáji földjét megvonják és őt pedig munkaereje igénybevétele végett illetékes hatóságnak adják át.
Felmutatta a jászberényi Tüdögondozó Intézet 1960. VII. 12-i igazolását arról, hogy gyógykezelés alatt áll, és munkaképtelen beteg.
A panaszt az 1013/1959. /IV.8./ Korm. határozat alapján kivizsgálás végett megküldöm. Ezzel kapcsolatban felhivom Osztályvezető Elvtárs figyelmét a 19/1959. /VII.12./ FM rendeletre, amely kimondja, hogy a háztáji földhasználat a tagot a tagság fennállása alatt állandóan megilleti, és azt tőle idős kor, vagy betegsége miatt megvonni nem lehet.
Tett intézkedése eredményéről panasztevőt és a Bejelentések Irodáját 1960. VIII. 15-ig értesítse.
/J. S-né/
Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
***
Városi tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya
Jászberény, Lehel Vezér-tér 18. Telefon 18.
Előadó: V./Bné
8207/1960 Tárgy: D. J. panasza.
D. J.
Jászberény.
[...] sz.
Kedves Panasztevő!
A panaszát megvizsgálva, megállapitást nyert, hogy Ön 1959 év február hó 25-én lépett be a jászberényi Jóreménység Termelőszövetkezetbe, és 1959 őszén egyesült a jászberényi Augusztus 20 Tsz.-el, és 1960. II. hó 10-én pedig a két szövetkezet egyesült és ekkor lett November 7 Termelőszövetkezet. Azonban a fent irt szövetkezetek valamennyi 1959. október 1-én kezdte meg a közös tevékenységet és a közös tevékenység megkezdésével egyidőben a tagok az állatállományt és a gazdasági felszereléseket bevitték a közösbe. Azonban Kedves Panasztevő Ön a leltárban felvett állatállományt 2 lóvat 1 kocsit, 1 ekét, 1 vasboronát, egy szőlőzuzót és szőlőprést és a boroshordókat, ami leltárba van, még a mai napig sem vitte be a közösbe és ezt a szövetkezet tagsága elitéli, mivel a közös tevékenységben még csak meg sem kisérelte, hogy segitsen, azonban a meglévő 2 lovával, és kocsijával állandóan utban van és dolgozik is velük. A tavaszon igéretet tett arra, hogy majd dolgozik. A brigádvezető azért mérte ki neki a lakásánál a háztájinak szánt földet, azonban az 1959.évi 7.sz.tvr. 24. §.-a /1/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy az összes igás és haszonállatokat, főbb gazdasági eszközöket, kivéve a 29 §-szerint háztáji gazdaságban, tartható vagyontárgyakat.
Kedves Panasztevő!
A kivizsgálás szerint azt tudjuk javasolni, hogy minél előbb vegye fel a kapcsolatot a tsz. vezetőségével, és a taghoz méltó kötelezettségeit teljesitse és akkor a tsz. vezetősége is tudja a kötelességét és ugy segitik a szövetkezeti tagot, mint a családhoz tartozó tagot.
Jászberény, 1960. augusztus 13.
[aláírás]
/:Varga Lajos
osztályvezető
Ko-53/1960
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ha-12/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő