A HM-ben megalakult a Magyar Katona Ifjúság Népi Forradalmi Szövetsége Előkészítő Bizottsága. Célként fogalmazták meg: szilárdítsák meg a...Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
2.
D. J. jászberényi lakos panasza a helyi Tsz ellen
D. J. panasza
Ha-12/1960 Bejelentések Irodája
Járási Tanács VB.
Mezőgazdasági Oszt. Vezetőjének
Jászberény
0. VII.29.
Tárgyban nevezett Jászberény, [...] sz. lakos személyesen a következőket adta elő:
A jászberényi „November 7" tsz tagja. A tsz f. évi VII.20-án kelt levelében azt hozta tudomására, hogy amennyiben tsz közös munkájában nem vesz részt, háztáji földjét megvonják és őt pedig munkaereje igénybevétele végett illetékes hatóságnak adják át.
Felmutatta a jászberényi Tüdögondozó Intézet 1960. VII. 12-i igazolását arról, hogy gyógykezelés alatt áll, és munkaképtelen beteg.
A panaszt az 1013/1959. /IV.8./ Korm. határozat alapján kivizsgálás végett megküldöm. Ezzel kapcsolatban felhivom Osztályvezető Elvtárs figyelmét a 19/1959. /VII.12./ FM rendeletre, amely kimondja, hogy a háztáji földhasználat a tagot a tagság fennállása alatt állandóan megilleti, és azt tőle idős kor, vagy betegsége miatt megvonni nem lehet.
Tett intézkedése eredményéről panasztevőt és a Bejelentések Irodáját 1960. VIII. 15-ig értesítse.
/J. S-né/
Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
***
Városi tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya
Jászberény, Lehel Vezér-tér 18. Telefon 18.
Előadó: V./Bné
8207/1960 Tárgy: D. J. panasza.
D. J.
Jászberény.
[...] sz.
Kedves Panasztevő!
A panaszát megvizsgálva, megállapitást nyert, hogy Ön 1959 év február hó 25-én lépett be a jászberényi Jóreménység Termelőszövetkezetbe, és 1959 őszén egyesült a jászberényi Augusztus 20 Tsz.-el, és 1960. II. hó 10-én pedig a két szövetkezet egyesült és ekkor lett November 7 Termelőszövetkezet. Azonban a fent irt szövetkezetek valamennyi 1959. október 1-én kezdte meg a közös tevékenységet és a közös tevékenység megkezdésével egyidőben a tagok az állatállományt és a gazdasági felszereléseket bevitték a közösbe. Azonban Kedves Panasztevő Ön a leltárban felvett állatállományt 2 lóvat 1 kocsit, 1 ekét, 1 vasboronát, egy szőlőzuzót és szőlőprést és a boroshordókat, ami leltárba van, még a mai napig sem vitte be a közösbe és ezt a szövetkezet tagsága elitéli, mivel a közös tevékenységben még csak meg sem kisérelte, hogy segitsen, azonban a meglévő 2 lovával, és kocsijával állandóan utban van és dolgozik is velük. A tavaszon igéretet tett arra, hogy majd dolgozik. A brigádvezető azért mérte ki neki a lakásánál a háztájinak szánt földet, azonban az 1959.évi 7.sz.tvr. 24. §.-a /1/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy az összes igás és haszonállatokat, főbb gazdasági eszközöket, kivéve a 29 §-szerint háztáji gazdaságban, tartható vagyontárgyakat.
Kedves Panasztevő!
A kivizsgálás szerint azt tudjuk javasolni, hogy minél előbb vegye fel a kapcsolatot a tsz. vezetőségével, és a taghoz méltó kötelezettségeit teljesitse és akkor a tsz. vezetősége is tudja a kötelességét és ugy segitik a szövetkezeti tagot, mint a családhoz tartozó tagot.
Jászberény, 1960. augusztus 13.
[aláírás]
/:Varga Lajos
osztályvezető
Ko-53/1960
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, Ha-12/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő