Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
Gazdák panaszai a kollektivizálás végén
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
3.
G. L., alsónyéki lakos (Pörböly kültelek) bejelentése munkaviszonyának megszüntetéséről a helyi Tsz-nél
Földművelésügyi Minisztérium,
Budapest.
Alulirott, G. L., Alsónyék, Pörböly [...] lakos tisztelettel bejelentem, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből egy évvel ezelőtt szóbeli felmondás utján kiléptem és munkaviszonyomat megszüntettem.
Felmondásomat és kilépésemet irásban a Földművelésügyi Minisztérium előtt is megismétlem.
Kötelességemnek tartom, hogy jelen bejelentésemet megindokoljam.
1959 év tavaszán a „Dózsa Népe" termelőszövetkezet részére, mint az alsónyéki gazdák zöme, én is aláirtam a belépési nyilatkozatot, félelemből és a zaklatások elkerülése végett. Fél évet dolgoztam a termelőszövetkezetben, de tovább nem birtam ki. - Tavaly 35 forintos munkaegységet igértek és 20 forintos lett, az idén is annyit igértek és még ennyi sem lesz. Egész éven át bizonytalanságban lenni és igéretekből élni nem tudok. Nem volt adósságom sohasem és nem maradhattam olyan munkahelyen, ahol ily csekély bérezés mellett egész életemre adósságot varnak a nyakamba.
Olyan munkahelyen dolgozni, ahol megélhetésemet biztositani nem tudom, oda kényszerrel visszatartásra jogalap nincsen. Államrendünk nem alkotott középkori törvényeket. Werbőczi törvényei már nem kötik a földhöz jobbágyait, ha nem tudja abból kenyerét megkeresni.
A „Munka törvénykönyve" az ország minden dolgozójára nézve egyformán törvény. - A Mt. 30 §-a 1 szakaszának f. pontja biztosítja számomra, hogy felmondhatom munkaviszonyomat, továbbá végső esetben a Mt 36 §-a 1 szakasza önkényes kilépésre is módot ad.
Mivel mindkét § alapján egy évvel ezelőtt munkaviszonyomat felbontottam, kérem szives tudomásulvételét annak, hogy az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek nem vagyok tagja. - Személyemre nézve szabad ember vagyok, munkaviszonyban nem állok sehol. Egyénileg dolgozok és adózok egy év óta ismét és az is kívánok maradni. Ezt sem az alkotmányunk, sem a törvény nem tiltja.
Beadtam az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetnek 11 hold fölet, 4 lovat, 3 tehenet. A napokban minden jogalapot nélkülöző eljárással egyéni gazdaként vett két lovamat elvették, holott azokra az egész évi lóadót kifizettem, előttem ismeretlen fuvaradót; valamint minden adómat teljes egészében kifizettem. - A földeket tudom, hogy három év letelte előtt nem kaphatom vissza, de személyemre nézve egy évvel ezelőtt Önökkel, azaz a „Dózsa Népe" termelőszövetkezettel munkaviszonyomat megszüntettem.
A élet, a megélhetésem vitt erre a lépésre. Munkaviszonyom megszüntetését és felmondását az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezethez a szekszárdi Megyei Tanácshoz is elküldtem.
Kérem az alsónyéki „Dózsa Népe" termelőszövetkezetből való kilépésem szives tudomásulvételét és elismerését.
Alsónyék, 1960. november hó 8-án
Tisztelettel:
G. L.
***
B-10/1960
G. L.
60. XI. 14. Alsónyék
Pörbőly kültelek
Megkaptam levelét, melyben tsz tagságának megszüntetésével kapcsolatban a Munkatörvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy a termelőszövetkezeti tagok tagsági viszonyának megszüntetésére az 1959. évi 7. sz. tvr. és az ennek végrehajtására kiadott 19/1959. /VII.12./ FM rendelet az irányadó. A hivatkozott rendeletek szerint a belépéstől számított 3 éven belül a tsz-ből kilépni nem lehet. A 3 év letelte után pedig kilépési szándékát a gazdasági év lezárta előtt 6 hónappal irásban kell beadnia a tsz vezetőségének, mely azt a közgyűlés elé terjeszti.
[aláírás]
/T. Á./ Major Ernő s.k.
a Bejelentések Irodájának
vezetője
Jelzet: MNL OL XIX-K-1-o, B-10/1960. 48. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
