A Superman hippik és a tanácstalan rendőrök

„’Szuper lányra van szükségem’, ’Több LSD-t akarok’, ’Szeretem az LSD-t’, ’Lány kerestetik, gyakorlat nem szükséges’, ’Szexuális partnert keresek’. Az ilyen jelvények propagálása felfokozza a fiatalokban a nemi kérdések iránti érdeklődést, elősegítheti a szexuális bűnözés tovább terjedését.”

Tájékoztató a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól

1968. június 1.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatója a 1968. május havi beat-hippi jelenségről

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
Szám:
 15-0399/1968.
SZIGORÚAN TITKOS!

T Á J É K O Z T A T Ó

a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól.

A BRFK ifjúságvédelmi szervei az elmúlt hónapban hagyományos feladataik ellátása mellett tevékenységüket egyrészt a Nashville Teens angol beat zenekar fővárosba érkeztének és fellépései biztosítására [sic!], másrészt a beat-hippie jelenség megnyilvánulási formáinak további visszaszorítására koncentrálták.

B e a t-r e n d e z v é n y e k .

1968. május 18-án Budapestre érkezett a Nashville Teens angol beat zenekar. Az együttes június 6-ig hangversenyezik Magyarországon, a fővárosban május 26-án lépett fel és június 2-án lép még fel. (Az Esti Hírlapban megjelent azon téves hírt, hogy május 25-én, a Műszaki Egyetemen is szerepelnek - felhívásunkra helyreigazították, 25-én ugyanis Tatabányán léptek fel.)

A külföldi beat zenekarokkal kapcsolatos korábbi tapasztalataink alapján valószínu volt, hogy ezen együttes fellépései alkalmával is egyes rendbontó elemek a forró zenétől felizgatott fiatalokat, azok tömeghangulatát zavargás előidézésére igyekeznek felhasználni.

Egyes belvárosi galeri-csoportok hangadói a Ferihegyi repülőtéren több száz fős demonstratív fogadást akartak szervezni. Téves információ alapján a Közgazdasági Egyetem egyik hirdető tábláján, plakáton hívták fel a fiatalok figyelmét, hogy az ORI által indított külön autóbuszokon mind többen menjenek ki a fogadásra. (Jelzésünk alapján a Budapesti Pártbizottság Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya az egyetem felé az illetékeseken keresztül a szükséges intézkedéseket megtette.)

A repülőtérre a gép megérkezéséig így is mintegy 300 - többségében rendes öltözékű és magatartású - fiatal gyűlt össze. Hangoskodás, kirívó viselkedés, rendzavarás kezdeményezése - elsősorban a körültekintő fogadásból (a fiatalok az együttessel nem juthattak közvetlen kontaktusba) kifolyólag - nem volt. Hét főt kellett igazoltatni, az adat megállapításon túl más intézkedés nem vált szükségessé.

A zenekar május 26-i délelőtti és délutáni Kisstadionbeli fellépésének biztosítására - elsősorban a The Spencer Davies együttes tavalyi szereplésének tapasztalatai alapján - szélesköru intézkedési tervet dolgoztunk ki, mely mind a nézőtér, mind a Kisstadion környéke rendjének fenntartását, a huligán megnyilvánulások megelőzését, meggátlását célozta. Nagyobb számú operatív és közrendvédelmi erőt vontunk össze, melynek elsődleges feladatul a részünkről ismert garázda, illetve hippie elemek, a feltunően öltözött elhanyagolt külseju, vagy már az előadás előtt hangoskodó fiatalok előzetes figyelmeztetését szabtuk meg.

Mindkét előadásra a jegyek két héttel korábban elővételben elkeltek. A jegy nélkül maradtak az előadások előtt (kb. 200-300-an) a Kisstadion bejáratánál és a kerítések mentén csoportokba tömörülve agresszív magatartást tanúsítottak, hangoskodtak, igyekeztek a nézőtérre illegális úton bejutni, ezt azonban a rendezők és az odavezényelt rendőri erők megakadályozták.

Mind a délelőtti, mind a délutáni musor zavartalanul bonyolódott le. A beat zene hatására bekövetkező - már megszokott - üvöltéseken, sikításokon, fütyüléseken, ütemes rángatózásokon túl, az előadások alatt nagyobb csoport által szervezett rendbontás, rongálás, gyújtogatás, rakétafellövés, stb. nem történt.
A közönség az előadások befejezése után a nézőteret rendben elhagyta és az utcán sem következtek be - egy kivétellel - nagyobb arányú garázda megnyilvánulások A Rákóczi úton egy kb. 50 fős hangoskodó, az utat teljes szélességben elfoglaló csoportot kellett szétoszlatni: gumibot használat azonban ez alkalommal nem vált szükségessé. Egy másik csoport oszlatásánál - közvetlen a délutáni előadás után - a Baross tér közelében, a Thököly úton, egy-két személlyel szemben volt szükséges gumibotot használni, de a rend ott is gyorsan helyreállt (az úttesten haladókat kellett rendreutasítani).

Intézkedni általában csak kisebb jelentőségu esetekben kellett. Így: a délutáni musor után két kisebb csoport újságpapírból még a nézőtéren tüzet akart gyújtani, az előadásról távozóban egy fiatal a Thököly úton riasztópisztolyból lövéseket adott le, egy mások sörösüveggel világítótestet akart megrongálni. Előállítást kellett eszközölni egy, az előadáson igazolvány nélkül megjelent fiatal esetében, aki egy nagy kolomppal felszerelve, bőrkabátja hátán "SHUT UP" (Pofa be) felirattal jelent meg.

A rendezvénnyel kapcsolatosan 33 fiatalt igazoltattunk, 5 főt állítottunk elő, 3 személlyel szemben szabálysértési, másik hárommal szemben büntetőeljárást kezdeményeztünk, ötöt rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítünk.

Az előadáson megjelent fiatalok 60-70%-ának öltözéke rendes, megfelelő volt. A fennmaradó részben kirívó ruházatú (kopott, szakadt, piszkos farmernadrág, rikító színu bútorszövetből készült "öltöny", kifordított bekecs, keménykalap, stb.) személyekkel találkoztunk.

Tapasztaltuk azt is, hogy a tömegben egyes, feltunő eleganciával öltözött, méltóságteljes viselkedésu hippie-galeri "főnökök" kitüntető üdvözlésként szájon csókolták a tagok egy részét (a tagok között ugyanekkor ez nem szokás).

B e a t - m i s é k .

Új jelenségként tapasztaltuk a beatmisék szervezését. Ilyen "zenei áhítattal" először 1968. április közepén találkoztak a BRFK politikai nyomozó szervei.

Az I., Mátyás templomban, első alkalommal folyó év április 14-én, húsvét vasárnapján délelőtt 1 9 órakor, majd május 5-én szintén 1 9 órai kezdettel tartottak - szentmise keretében - ú. n. modern zenei áhítatot.

Dr. Tóth János kerületi esperes, a Mátyás templom apát-plébánosa elmondotta, hogy a május 5-ei, modern zenei áhítat, a húsvéti megismétlése volt. Elmondása szerint erre a Magyar és az Osztrák Televízió kérésére - a Magyar Rádió közremuködésével - került sor, ugyanis a május 5-ei, 1 -9-es mise teljes zenei és egyéb anyagát az osztrák TV felvette.

A május 5-ei zenei áhítat esetében - mint Tóth esperes elmondotta - az történt, hogy a szomszédos Szentháromság tér 1. sz. alatti kollégiumban délelőtt az Illés zenekar tartott koncertet, ahová azonban a viszonylag kis terem miatt sokan nem tudtak bejutni. Így azután az ott helyhez nem jutott fiatalok áttódultak a Mátyás templom modern zenei áhítatának meghallgatására.

Tóth János esperes közlése szerint templomukban (minden egyéb híresztelés ellenére) nem az Illés-zenekar, hanem a Mátyás templom ének- és zenekara muködött közre, mindkét zenei áhítat alkalmával. A személyi összetétel tekintetében csupán annyi eltérés történt, hogy az Óbudai, illetve a Vörösvári úti plébánia énekkarának egy hegedülni, és egy gitározni tudó tagjával bővítették ki zenekarukat.

Az előadott zene szerzője Szilas Imre, akinek ilyen irányú szerzeményeivel most foglalkozik az OMCE. (Cecília Egyesület.)

Szilas Imre az egyházi zenét beat-ütemben dolgozta fel. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte Tóth János, hogy a közeljövőben ún. Ruba-misét, azaz modern zenei feldolgozású néger katolikus áhítatot szeretnének előadni. Beszélt arról is, hogy értesülése szerint Pest-megyében, Ercsiben és Budakeszin is tartanak hasonló jellegu zenei áhítatokat, misék kertében.

A XVI. kerületben, református papi körök figyeltek fel arra, hogy a Mátyásföldi plébánia templomában Dr. Rajz Mihály plébános is próbálkozott zeneértő fiatalokkal modern zenét előadni, de ez ott botrányba fulladt, mivel a fiatalok nem voltak hajlandók a fegyelmezett munkára és külön egyházzenei koncertet tartottak engedély nélkül (saját maguk részére) a mátyásföldi katolikus templomban, úgy, hogy végül a sekrestyés zavarta el őket.

A mátyásföldi plébánia egyházképviselő-testületének tagjai is felháborodtak, hogy a fiatalok engedély nélküli koncertet rendeztek a templomban, és arra akarták rábeszélni Rajz Mihály plébánost, hogy jelentse fel a fiatalokat a rendőrségen. Rajz Mihály azonban lebeszélte erről az egyházképviselő-testület tagjait.

Az eddigi jelzések alapján felkészülhetünk arra, hogy a jövőben az egyházak részéről tágabb teret nyerhet a modern zenei áhítatok istentisztelet keretében történő megrendezése. Elsősorban a KISZ feladata lenne, megfelelő vonzó konkurenciát teremteni - úgy, hogy a fiatalok inkább a KISZ által rendezett koncerteket látogassák.

Az I. kerületi Tanács VB egyházügyi megbízottjának, Bánki László oktatási osztályvezető elvtársnak a Fővárosi Tanács egyházügyi előadója javasolta, hogy esetleg a Halászbástyán, vagy a Gellért-hegyi Ifjúsági Parkban, a Vár-kioszkban, akár az Illés-zenekar részvételével is, a Mátyás-templomi egyházi rendezvények idejére, helyes lenne modern zenei anyagú hangversenyeket rendezni.

A BRFK illetékes politikai nyomozói és a bunügyi ifjúságvédelmi szervei továbbra is figyelemmel kísérik a beat-hippie jelenség egyházi vonatkozásait.

A    b e a t - h i p p i e   j e l e n s é g   e g y é b   m e g n y i l v á n u l á s a i.

Az április hónapban és a május 1-jén tett intézkedéseink hatására csökkenő tendenciát mutatott a vasárnapokon a Duna-kanyarba kiránduló hippie fiatalok száma. Átlag 1000-1500 fiatal utazott hajóval Leányfalura, illetve Visegrádra. Rendbontást, csoportos garázda magatartás tanúsítását nem tapasztaltuk.

Májusban szerveink mintegy 50 gombjelvényt (ebből 26-án a Kisstadionban 15-öt) vontak be. Nagyrészt idegen nyelvű a legkülönbözőbb reklámcélokra készült vagy a hippie életvitelre felhívó tartalmúakkal (pl. "Hippie vagyok", "nekem mindegy", stb.) találkoztunk. Megjelentek a - nagyrészt egyedileg készített - magyar nyelven írt jelvények is pl.: "Szeretkezz, ne háborúzz". "Mit nézel", "Nem adom", stb.

Egyedi jelenség, de a legveszélyesebb tünetként kezelhető egy főiskolai hallgatótól lefoglalt "Mi keményebben próbálkozunk" magyar feliratú, az Egyesült Államokban készített jelvény. Eredetének tisztázása végett a BM. III/III. Csoportfőnökség illetékeseivel együtt folytattunk felderítést.

Az újabb jelvények tartalmukat, formájukat és jellegüket tekintve nemigen térnek el a korábbiaktól:

Május végére egyes kerületekben kezdtek elszaporodni a tüntetően egységes hajviseletu és öltözéku, főleg 17-22 éves fiatalok hippie csoportosulásai. Megfelelő eligazítás alapján a rendőri szervek - elsősorban a hippiek megismerése érdekében, valamint megelőző jellegű visszatartás céljából folyamatosan igazoltatják az ilyen fiatalokat, indokolt esetben, ha magatartásuk is kirívó, elő is állítják a toprongyos, elhanyagolt külsejű hippieket.

Így került sor ilyen hippie-csoport előállítására és igazoltatására a VII. kerületi Rendőrkapitányság járőre részéről május 30-án 22. 40 órakor.

L. F.([szül. hely] 1948. [a. neve], eladó, a Bp-i Zöldség-gyümölcs értékesítő Vállalatnál, Nagyvásártelep, 1967. V. 11-én garázdaság szabálysértése miatt 400 Ft pénzbüntetésben részesítve) Bp. XIV., Kerepesi út [házszám] sz.,

Ezen a napon történt szeptember 17.

1939

A szovjet hadsereg betör Lengyelországba és elfoglalja annak Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területeit (a Molotov–Ribbentrop-paktum...Tovább

1963

Elindul a Malév első Európán kívüli járata Kairóba, athéni közbülső leszállással Il–18-as típusú gépekkel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő