Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Biztonsági Fehér arannyal az imperializmus ellen
„Vasárnap reggel, verőfényes őszi napsütésben úttörőpajtások gyülekeznek a bikácsi iskola udvarán. A tegnapi csapatgyűlésen elhatározták, hogy szabad vasárnapjukon gyapotot szednek. Fél nyolc után néhány perccel fegyelmezetten, hármas sorokban indul el a csapat a gyapotszedésre. Az első sorokban a leányok tarka ruhás serege menetel, utánuk a fiúk sorakoztak fel nagyság szerint, és amint mennek, daluk messze száll. A földön, tengeren és az égen száll dalunk acélos keményen!"
Források
Jegyzőkönyv
Készült a Tolna Megyei Szövetkezetek Szövetségének Szervezési Osztályán, 1951. október 12-én.
Jelen vannak: az aláírók
Tárgy: Az egyénileg gazdálkodók csoportjainak felfejlesztése, gyapot és öntözéses csoportok szervezése
Szőke Gyula a SZÖVOSZ Szervezési Főosztályának kiküldöttje előadja, hogy a II. Pártkongresszus határozatának megfelelően az egyénileg gazdálkodók csoportjainak megszervezése, valamint felfejlesztése terén Szövetségünk előtt döntő feladatok állnak. A csoportszervezés és felfejlesztés munkáját sikeresen csak úgy tudjuk megoldani, ha ebbe a munkába Szövetségünk egész apparátusa bekapcsolódik. Különösen aktív munkát kell kifejteni ezen a téren Szövetségünk külső munkatársainak, az ellenőr, instruktor, és a Járási Kirendeltségünk dolgozóinak.
Ha a Szövetségünk egész apparátusa bekapcsolódik a csoportok szervezésébe és fejlesztésébe, akkor meg tudjuk valósítani a II. Pártkongresszus és a SZÖVOSZ II. országos küldöttgyűlés erre vonatkozó határozatát.
Megyei Szövetségünk feladata ennek érdekében:
Tekintettel arra, hogy Tolna megyére 2 csoportszervező van engedélyezve, és a megyei szövetségnél jelenleg csak 1 dolgozik, szükséges, hogy a másik csoportszervező is rövid időn belül be legyen állítva.
| Határidő: október 12. Felelős: szem. oszt. vez. és szerv. oszt. vez. |
A feladatok végrehajtásához feltétlenül szükséges, hogy a beállított csoportszervezők a feladatokról és a munkakörrel kapcsolatos teendőkről ki legyenek oktatva, és munkájukhoz a legmesszebbmenő támogatás meg legyen adva.
| Határidő: folyamatos Felelős: szem. oszt. vez. |
Tekintettel arra, hogy Megyei Szövetségünk a jelenleg dolgozó csoportszervezőnek több munkát is adott, és emiatt munkáját nem tudta 100%-ig a csoportszervezésre felhasználni, szükséges, hogy a gazdasági feladatok elvégzésétől mentesítve legyen. / országos központi utasítás értelmében /
| Határidő: október 15. Felelős: megyei titkár és szerv. oszt. vez. |
Az Országos Szövetség korábbi utasítása értelmében a Megyei Szövetséghez beállított csoportszervező csak főtitkári rendelkezésre osztható be egyéb munkára. Abban az esetben, ha a csoportszervező a csoportszervezéstől eltérő munkát is elvállal, és ebből kifolyólag saját munkáját nem tudja elvégezni, vagy hiányosan végzi el, ezét a felelősség a csoportszervezőt terheli.
| Határidő: folyamatos Felelős: csoportszervező instruktor |
A már megalakult egyénileg gazdálkodók csoportjaihoz a Megyei Szövetség külső apparátusának dolgozói közül felelősöket kell beállítani, akik a csoport működtetéséért és felfejlesztéséért felelősek lesznek. A csoportokhoz beállított felfejlesztési felelősöket úgy kell beállítani, hogy az egyéb munkájuk rovására ne menjen. Ennek érdekében a csoportszervező a körzeti ellenőr instruktorokat a saját körzetükbe ossza be. A beosztott felfejlesztési felelősöknek feladatuk lesz, hogy a csoportoknál a szükséges szervezési és gazdasági munkákat az intézőbizottság irányításával elvégeztesse, és a csoportokon belül megtartandó havi taggyűlésekről és kéthetenkénti intézőbizottsági ülések megtartásáról gondoskodjon. A felfejlesztési felelősöknek a beosztott csoportok működéséről hetente jelentést kell küldeni a Megyei Szövetség Szervezési osztályának.
A beérkezett jelentések alapján készítse el a csoportszervező az országos központ felé és a megyei titkár felé a heti jelentését. Minden héten szerdáig a csoportfelfejlesztési felelősöknek beállított elvtársak részére a csoportszervező instruktor készítsen el szempontokat, amit lestencilezve juttasson el az illetékes elvtársnak.
| Határidő: folyamatos Felelős: csoportszervező instruktor |
Megyei Szövetségünk előtt döntő fontosságú feladat az egyénileg gazdálkodó gyapottermelők csoportjának megszervezése. Ezzel kapcsolatban Megyei Szövetségünk feladatai a következők:
| Határidő: folyamatos Felelős: csoportszerv. instruktor |
A csoportszervező instruktor elvtárs a 18. számú központi utasításban foglaltak szerint szervezze meg a fenti utasításban megadott határidőn belül a tájértekezleteket. A tájértekezletek szervezésébe be lehet vonni az erre a feladatra alkalmas ügyvezető elnököket is.
| Határidő: folyamatos Felelős: csoportszervező instruktor |
A tájértekezletek előadója minden esetben a csoportszervező instruktor elvtárs legyen, és ezeken a tájértekezleteken mozgósítsa a szövetkezeti ügyvezető elnököket, és az egyénileg gazdálkodó csoportok elnökeit a csoportok felfejlesztésére és új csoportok alakítására. A tájértekezleteket úgy kell megszervezni, hogy azok a csoportok szervezésének és felfejlődésének fontos határköveivé váljanak, és az egész megyében ennek a munkának az előbbre vitelét szolgálják.
| Határidő: folyamatos Felelős: csoportszervező instruktor |
A jegyzőkönyv másolati példányainak a megyei titkár, a személyügyi osztályvezető és csoportvezető felé való eljuttatásáért, és az abban foglaltaknak az illetékesekkel való közléséért a szervezési osztályvezető elvtárs a felelős.
k. m. f. t.
Olvashatatlan aláírások
szerv. oszt. vez., SZÖVOSZ kiküldött, személy. oszt vez., csop. szerv. instruktor
Forrás: TMÖL MESZÖV iratai 5. doboz
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő