Biztonsági Fehér arannyal az imperializmus ellen

„Vasárnap reggel, verőfényes őszi napsütésben úttörőpajtások gyülekeznek a bikácsi iskola udvarán. A tegnapi csapatgyűlésen elhatározták, hogy szabad vasárnapjukon gyapotot szednek. Fél nyolc után néhány perccel fegyelmezetten, hármas sorokban indul el a csapat a gyapotszedésre. Az első sorokban a leányok tarka ruhás serege menetel, utánuk a fiúk sorakoztak fel nagyság szerint, és amint mennek, daluk messze száll. A földön, tengeren és az égen száll dalunk acélos keményen!"

Mi is segítünk a gyapotcsata megvívásában...

A bikácsi úttörők is segítséget nyújtanak állami gazdaságainknak

Vasárnap reggel, verőfényes őszi napsütésben úttörőpajtások gyülekeznek a bikácsi iskola udvarán. A tegnapi csapatgyűlésen elhatározták, hogy szabad vasárnapjukon gyapotot szednek. Fél nyolc után néhány perccel fegyelmezetten, hármas sorokban indul el a csapat a gyapotszedésre. Az első sorokban a leányok tarka ruhás serege menetel, utánuk a fiúk sorakoztak fel nagyság szerint és amint mennek daluk messze száll.

"...A földön, tengeren és az égen száll dalunk acélos keményen!..."

Néhány perc múlva már a Petőfi termelőcsoport épülő, szürkésfehér falú fiaztatója mellett halad el a csapat, és büszkén tekintgetnek a hosszú épületre; mennek néhány lépést, máris előttük magasodik a 64 ablakos, egyemeletes, hatalmas dohánypajta. Ezt is alig egy hónapja kezdték építeni, máris befejezés előtt áll.

-Úgy nőnek ki ezek az épületek a kukoricaszárak közül, mint a gomba az erdőben! - néz fel Ágoston Laci a nagy építményre, akinek édesapja is itt van az építkezésnél.

Egyes földdarabokon még nem vágták le a kukoricaszárat. - Vezető pajtás jó lenne szólni a gazdájuknak, hogy vágják le a szárat - mondja Farkas Józsi, csapattanács elnök, - mert nem tudjuk a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára teljesíteni vállalásunkat. Pedig az egész falu egyhangúan vállalta, hogy november 7-re minden őszi munkát elvégez. - közben alig húsz perces menetelés után kiértek a pajtások az állami gazdaság 30 holdas gyapotföldjére. Nemsokára több, mint negyven pár kéz gyors mozdulatokkal indul el csatára a gyapotért, a "fehér aranyért."

  • Jaj de fáj a derekam, nem megyek egy tapodtat se tovább - szólal meg Bandi pajtás és tapogatja a derekát. - Vékony kisfiú Bandi, úgy látszik, szokatlan neki az állandó hajlongás. - Ejnye Bandi, csak nem te dőlsz ki legelsőnek a sorból. Ne hozz szégyent a brigádunkra! - Felel neki H. Pityu, aki ugyanolyan sovány fiú, mint Bandi. Bandi ránéz Pityura, még vagy kettőt tapogat az oldalán, és halad tovább a sorban. ...
  • A Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójára elhatározta a csapat, hogy zászlót avat.
    Ezért jöttek ki a VI., VII., VIII. osztályosok legjobbjai, de nem úttörő is van közöttük. Két óra munka után egy kis pihenőt tartanak, és közben lemérik az eddigi eredményt: Horváth Laci pajtás szedte eddig a legtöbbet, 3 kilót, ami 125 százalékos teljesítménynek felel meg. A. Bandi 2,43 kilót szedett. Lám, lám Bandi pajtás lekűzdötte az első nehéz órát. Pedig már sok pajtás leste Bandit félszemmel: ha ő abbahagyja, mi is? Bandi azonban erős volt, mert látta, hogy vezetői keményen, harcosan menetelnek a sor elején. Az állami gazdaság felnőtt, szerződéses gyapotszedői először idegenkedve, kíváncsian, de később megelégedve nézték a szorgalmasan hajlongó úttörőket.

Egy óra felé járt az idő, legtöbb pajtás előtt már a második kötény van. Az elsőt tele rakományával lerakták. Több mint öt kiló volt benne. Most egy kocsi zörgése hallatszik. Hozzák az ebédet. Nemsokára körülveszik a kocsit a pajtások, szép fehér porcelántányér van a kezükben. Húsleves, sertéspörkölt burgonyával az ebéd.

Néhány nap után elindul a sok zsák gyapot a textilgyárakba, ahol már várják a dolgos munkáskezek, hogy feldolgozzák, és visszaküldjék a falvainkba, mint alsó, felső ruhának valót, hatalmas végekben. Majd, amikor egy gyapotszedésben résztvett pajtás ránéz egy nagy vég flanellre, büszkén mondja: - Nézze édesanyám! Lehet, hogy ez is abból a gyapotból készült, amit én segítettem szedni!

Sz. J.

Forrás: Tolnai Napló 1951. október 18. 3. oldal

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő