Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.Tovább
Dokumentumok a fővárosi vendéglátók államosításáról 1949–1953.
„Amikor megjött a férjem, a kávéház helyén lóistálló volt az oroszoknak, nem volt könnyű rendbe hozni a helyiséget. A férjem társban volt a bátyjával, aki nagy betegen jött haza, rövid időn belül meg is halt. A volt strómanokkal nyitotta meg az üzletet, de a kommunista párt kérte, hogy adjuk oda nekik, adnak helyette másikat. Jó adottságú helyiség volt, saroküzlet, nagy kirakatokkal, színpaddal, jól jött volna nekik. A férjem nem adta. […] Csúnyán elbántak velünk, megfenyegették a piaci árusokat, hogy aki bejön hozzánk, attól elvetetik az árusítási engedélyt.”
Források
Javaslat vendéglők és kocsmák bezáratására
| Belkereskedelmi Minisztérium Titkársága Tanácsi Osztály | Szigorúan bizalmas! |
Előadó: dr. Gyürky Rudolf
Javaslat
a vendéglátóipar (vendéglő, korcsma) megszüntetésére.
- A még magánkézben lévő valamennyi vendéglőt és korcsmát folyó hó 29-én szerdán fogjuk országosan, egységes szempontok szerint felszámolni.
- Az adatokat részben a tanácsok által készített kimutatásból, részben pedig a Közétkeztetési Főosztály által foganatosított adatközlésből vettük.
Megjegyezzük, hogy a két adatfelvétel sem a magánkereskedők létszámát, sem pedig a továbbüzemeltetési javaslatot illetően nem egyezett meg, ezért az intézkedés alapjául szolgáló kimutatás tartalmazza mindazokat az üzleteket is, amely az egyik vagy másik javaslatból hiányoznak. A továbbüzemeltetésnél hasonlóképpen javaslatot figyelembe vettük. [!] Minthogy előfordulhatnak üzletek, amelyek a kimutatásból még így is kimaradtak, ezért utasítjuk a vendéglátóipari trösztöket, hogy az akció napján az egész területet vizsgálja felül abból a szempontból, hogy nem maradt-e ki vendéglátóiparos, vagy korcsmáros az akcióból és az ilyen üzletek lezárásáról az akciót követő napon pótlólag köteles gondoskodni a megyei tanács kereskedelmi osztálya (Budapesten a Titkárság).
A továbbüzemeltetés kérdésében azért fogadtuk el akár a tanács, akár a vendéglátóipari tröszt részéről érkezett javaslatot, nehogy az akciók eredményeként bármilyen fennakadás jelentkezzék a fogyasztók ellátásában. Valószínű, hogy ezek közül néhányat
kell menet közben, ezért felhatalmazzuk a vendéglátóipari trösztöket, hogy kísérjék figyelemmel ezeknek az üzleteknek a működését, és az akciót követően 2-3 héten belül tegyenek javaslatot a megyei tanács kereskedelmi osztálya felé azoknak az üzleteknek a megszüntetésére, amelyek a fogyasztók ellátása szempontjából nem szükségesek. - Az akció végrehajtása: Valamennyi üzlet bezárását két megbízott fogja végezni, mégpedig oly módon, hogyha tovább üzemeltetett vendéglőről (korcsmáról) van szó, a megbízottak egyike az átvevő vendéglátóipari vállalat kiküldöttje, a továbbüzemeltetés szempontjából figyelembe nem jövő üzletek bezárását pedig két pénzügyőr fogja végrehajtani.
A megbízottak kioktatását szerdán reggel 7 órakor kell Budapesten kerületenként, vidéken pedig megyeszékhelyenként megtartani. A megbízottak kioktatását a kereskedelmi osztály vezetője végzi és a Pénzügyminisztérium és a SZÖVOSZ gondoskodik arról, hogy minden kerületben és minden megyében legyen egy felelős vezető funkcionárius, aki a pénzügyőrök munkáját irányítja.
- [...]
- Az akció előkészítéséért a Minisztérium Titkársága felelős, amely gondoskodik a megvonó határozatok, jegyzőkönyvek, tértivevények, megbízólevelek, ragszalagok [ragasztószalagok], stb. megfelelő mennyiségben való előkészítéséről, kiállításáról. Ezt az anyagot kedden folyó hó 28-án estig a kerületi tanács, vidéken pedig a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjéhez jutatja el. Ezzel egyidejűleg megküldjük a kioktató értekezlet anyagát is (beszédvázlatot).
[...]
- A továbbüzemeltetésre javasolt kocsmákat és vendéglőket az akciót követő kell megnyitni és ezeknek az árukészletét egyrészt sör és egyéb hűsítő italokkal kiegészíteni, szükség esetén a lezárt, de tovább nem üzemeltetett korcsmák árukészletével pótolva.
[...]
Budapest, 1952. október 22.
Fonyó Imre s. k.
Jelzet: MOL XIX-G-4-jj 36. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő