Dokumentumok a fővárosi vendéglátók államosításáról 1949–1953.

„Amikor megjött a férjem, a kávéház helyén lóistálló volt az oroszoknak, nem volt könnyű rendbe hozni a helyiséget. A férjem társban volt a bátyjával, aki nagy betegen jött haza, rövid időn belül meg is halt. A volt strómanokkal nyitotta meg az üzletet, de a kommunista párt kérte, hogy adjuk oda nekik, adnak helyette másikat. Jó adottságú helyiség volt, saroküzlet, nagy kirakatokkal, színpaddal, jól jött volna nekik. A férjem nem adta. […] Csúnyán elbántak velünk, megfenyegették a piaci árusokat, hogy aki bejön hozzánk, attól elvetetik az árusítási engedélyt.”

Akcióterv vendéglők állami átvételére

BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
Titkársága

Szigorúan bizalmas!

Határozatok
a vendéglátóipar (korcsma, vendéglő) megszüntetése tárgyában október hó 24-én megtartott értekezletről.

B u d a p e s t i a k c i ó.

  1. Dósa elvtárs október 27-én (hétfőn) megbeszélésre hívja a kerületi tanácsok vb. elnökeit. Ismerteti velük az akciót, és felhívja, hogy az előkészületeket tegyék meg. Gondoskodjanak arról, október 29-én reggel 7 órakor a tanácsok székházában megfelelő helyiség álljon rendelkezésre. Az értekezletet úgy szervezik meg, hogy az éberség követelményei a legmesszebbmenőkig érvényesüljenek. Belépésnél a megbízólevél és a személyazonosság ellenőrzése, arra illetéktelenek jelenlétének megakadályozása stb.; Dósa elvtárs átadja a tanácselnökök részére a titkárság által elkészített anyagot; megvonó határozatokat, tanácselnökökhöz intézett leiratot, beszédváltozatot stb.
  2. Az értekezletet kerületenként reggel 7 órakor kell megkezdeni. A kioktatást a tanácselnök végzi. A megbízottak kijelölése és a határozatoknak a kiküldöttek részére való átadása után 9 órakor történik az útbaindítás úgy, hogy a helyszínre 1/2 10 órakor érkezzenek.

[...]

  1. A közétkeztetési főosztály vezetője minden kerületbe a vendéglátóipari vállalatoktól annyi [!] megbízottat küld; a megbízottakat személyazonossági igazolvánnyal és az értekezleten szükséges megbízólevéllel ellátni, hogy minden tovább üzemelő üzletbe egy vendéglátóipari dolgozó menjen, aki egyben az üzletet tovább vezeti.
  2. A Pénzügyminisztérium gondoskodik arról, hogy az

I. kerületben11 fő
II.22
III.34
IV.45
V.9
VI.24
VII.44
VIII.61
IX.20
X.9
XI.22
XII.7
XIII.46
XIV.21
XV.34
XVI.15
XVIII.25
XIX.30
XX.48
XXI.26
XXII.6

pénzügyőr az értekezleten ugyancsak megbízólevéllel és személyazonossági igazolvánnyal jelenjen meg.

KerületBezárásra javasoltTovábbüzemelésre javasoltMegszűnik (összesen)
I.516
II.12021
III.72027
IV.-4545
V.336
VI.11213
VII.19625
VIII.143347
IX.-2020
X.257
XI.21820
XII.156
XIII.171229
XIV.10111
XV.14620
XVI.3912
XVII.---
XVIII.41721
XIX.12829
XX.142034
XXI.61420
XXII.-1616
Összesen134301435

Jelzet: MOL XIX-G-4-jj 36. d.

Ezen a napon történt augusztus 04.

1914

I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő