Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Egy izgatási per története 1951-ből
„A Pártszervezet vezetősége igazolja, hogy Ú. J. kisoroszi lakos, bércséplő, volt bérdaráló, famegmunkáló a kulák listán szerepel. Nevezett magatartása a felszabadulás óta számtalan esetbe megnyilvánult, aminek a következtében a népidemokráciához való viszonya a legrosz-szabb, szinte nyíltan a demokratikus rendszer ellen van, amit magatartásával állandóan bizo-nyít. A legutóbbi időben a béke, majd a begyűjtési rendelet ismertetésével kapcsolatban meg-tartott kisgyűléseken hangulatot rontóan közbeszólt, s nevetségessé igyekezett tenni az előadót, sőt még támadta is őket.”
A szentendrei rendörkapitányság környezettanulmánya Ú. J.-ról
| Államrendőrség szentendrei v[árosi] járási kapitányság | Tahitótfalusi r[endőr] örs |
| 271/1951 | Tárgy: Ú. J. Kisoroszi lakos kulákról környezettanulmány. |
Járási Kapitányságnak
Szentendre.
Jelentem, hogy a nevezettről a környezettanulmányt lefolytattam:
Ú.J.:,aki 1896 ápr.30-án, Kisoroszi, nös Sz. A-val, apja: + J., anyja: + A. I.. foglalkozás bércséplő, daráló, favágó-földmüves ipari kulák, katona vólt, büntetve 1948-ban közellátás érdekét veszéjeztető bűntett miatt 2 hónap és 600 frt, 1950 tavaszán jogtalan iparűzés miat 2.000 frt. és 1950 őszén ugyancsak jogtalan iparűzés miatt 200 frt. és több kisebb büntetések kihágás miatt.
A nevezett jobboldali középparaszt családból származik, születése óta nagyobb részt Kisoroszi községben vólt.
Szociális helyzete: Kulák, kizsákmányoló, osztályidegen személy, mely megmutatkozik a nevezett magatartásán. Az örsre való behívásakor is azt a kijelentést tette, hogy „Kisoroszi községben a mostani vezetők mind kanaszokból[!] tevődnek össze és azért nem tudnak semit ellintézni". Az 1951 évi béke aláíráskor ráírta a véletlenül hozája betévedt népnevelő aláírásgyűjtő lapjára, Ú. J. kulák vagyok. Több kijelentései vóltak. Teljesen hangoskodó, jobboldali beálítotságu, semiféle társadalmi munkában nem vesz részt. (Alaposan lehet gyanúsitani a magatartásán, valamint a kijelentésein keresztül, dekorációk, Szovjet sírok megrongálásával). Anevezet [!] a múltban a község területén tekintéjes szerep töltött be, több időszakos és több állandó alkalmazotatt tartott, a lakás 1943-44-ben Németek és a nyilasok találkozó helye vólt, illetöleg szálása. Népidemokráciánk ellen nemcsak nyiltan
burkoltan, hanem nyiltan is izgat. (béke aláirás kulák szó) Felesége és családja a községben a legnagyobb krelikális [!] befolyás alatt álnak, állandóan a szomszédjánál lakó rk. plébánosnál tartózkodnak úgy ö mint családja-különösen az esti órákban. Politikailag teljesen megbízhatatlan személynek látszik, burkoltan a társas gazdálkodás ellen izgatja a falu dolgozóit. A nevezett béálitotságára [!] való tekintettel megfigyelést igényel és sűrű ellenőrzést.Káros szenvedéjei nincsennek [!]. Baráti köre: amult [!] rezsim kiszolgálói és hívei a község kulákjai:Sz. ki kb. 1 hete zárva van. ref[ormátus] r[ómai] k[atolikus] [!] pap. Varga kulák.
A nevezett személynek a múltban tekintéjes [!] vagyona vólt., melyet mások kizsákmányolásán keresztül szerzet, jelenlegi vagyona: 2 ½ kt. hold föld 1 drb. cséplőgép garnitura traktorral, 1 drb. daráló fűrész telep, 1 ház, mely 3 szoba, 2 konyha és számos mellékhelyiségből áll, 1 drb komplet esztergapad, gazdasági felszerelések. Felszabadulás előtt kupeckodással /állat adás-vételel foglakozott-bércséplés és mezögazdasági munkája mellett. Tavaji cséplés 5 ízben elromlott a cséplö gépje - és 2-3 napig csinálta-csak azért, hogy a cséplés ne haladjon. A községben, mint állandó nagyhangu nak [!] ismerik.
A Pártal -Tanácsal [!] szemben burkoltan állandóan a r[ómai]k[atolikus]-papal együtt megpróbálják a tömegeket szemben [!] állítani: / pl. május 1-re körmenetett [!] akartak rendezni és a tanács közben járt, és ezzel kapcsolatban a pappal karöltve azt híresztelték, a faluban, hogy a Párt és a Tanács okai annak, hogy nem volt a körmenet megtartva-és ennek Ú. volt az egyik hangadója a községben.
Intézte: M. L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
Tahitótfalu, 1951 évi május hó 10-én
[Aláírás]
M.L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
örs.p[arancsno]k.
Jelzet: PML XXV. 2 b. (Pest Megyei Levéltár, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek) 2530/1951. Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő