Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Egy izgatási per története 1951-ből
„A Pártszervezet vezetősége igazolja, hogy Ú. J. kisoroszi lakos, bércséplő, volt bérdaráló, famegmunkáló a kulák listán szerepel. Nevezett magatartása a felszabadulás óta számtalan esetbe megnyilvánult, aminek a következtében a népidemokráciához való viszonya a legrosz-szabb, szinte nyíltan a demokratikus rendszer ellen van, amit magatartásával állandóan bizo-nyít. A legutóbbi időben a béke, majd a begyűjtési rendelet ismertetésével kapcsolatban meg-tartott kisgyűléseken hangulatot rontóan közbeszólt, s nevetségessé igyekezett tenni az előadót, sőt még támadta is őket.”
A szentendrei rendörkapitányság környezettanulmánya Ú. J.-ról
| Államrendőrség szentendrei v[árosi] járási kapitányság | Tahitótfalusi r[endőr] örs |
| 271/1951 | Tárgy: Ú. J. Kisoroszi lakos kulákról környezettanulmány. |
Járási Kapitányságnak
Szentendre.
Jelentem, hogy a nevezettről a környezettanulmányt lefolytattam:
Ú.J.:,aki 1896 ápr.30-án, Kisoroszi, nös Sz. A-val, apja: + J., anyja: + A. I.. foglalkozás bércséplő, daráló, favágó-földmüves ipari kulák, katona vólt, büntetve 1948-ban közellátás érdekét veszéjeztető bűntett miatt 2 hónap és 600 frt, 1950 tavaszán jogtalan iparűzés miat 2.000 frt. és 1950 őszén ugyancsak jogtalan iparűzés miatt 200 frt. és több kisebb büntetések kihágás miatt.
A nevezett jobboldali középparaszt családból származik, születése óta nagyobb részt Kisoroszi községben vólt.
Szociális helyzete: Kulák, kizsákmányoló, osztályidegen személy, mely megmutatkozik a nevezett magatartásán. Az örsre való behívásakor is azt a kijelentést tette, hogy „Kisoroszi községben a mostani vezetők mind kanaszokból[!] tevődnek össze és azért nem tudnak semit ellintézni". Az 1951 évi béke aláíráskor ráírta a véletlenül hozája betévedt népnevelő aláírásgyűjtő lapjára, Ú. J. kulák vagyok. Több kijelentései vóltak. Teljesen hangoskodó, jobboldali beálítotságu, semiféle társadalmi munkában nem vesz részt. (Alaposan lehet gyanúsitani a magatartásán, valamint a kijelentésein keresztül, dekorációk, Szovjet sírok megrongálásával). Anevezet [!] a múltban a község területén tekintéjes szerep töltött be, több időszakos és több állandó alkalmazotatt tartott, a lakás 1943-44-ben Németek és a nyilasok találkozó helye vólt, illetöleg szálása. Népidemokráciánk ellen nemcsak nyiltan
burkoltan, hanem nyiltan is izgat. (béke aláirás kulák szó) Felesége és családja a községben a legnagyobb krelikális [!] befolyás alatt álnak, állandóan a szomszédjánál lakó rk. plébánosnál tartózkodnak úgy ö mint családja-különösen az esti órákban. Politikailag teljesen megbízhatatlan személynek látszik, burkoltan a társas gazdálkodás ellen izgatja a falu dolgozóit. A nevezett béálitotságára [!] való tekintettel megfigyelést igényel és sűrű ellenőrzést.Káros szenvedéjei nincsennek [!]. Baráti köre: amult [!] rezsim kiszolgálói és hívei a község kulákjai:Sz. ki kb. 1 hete zárva van. ref[ormátus] r[ómai] k[atolikus] [!] pap. Varga kulák.
A nevezett személynek a múltban tekintéjes [!] vagyona vólt., melyet mások kizsákmányolásán keresztül szerzet, jelenlegi vagyona: 2 ½ kt. hold föld 1 drb. cséplőgép garnitura traktorral, 1 drb. daráló fűrész telep, 1 ház, mely 3 szoba, 2 konyha és számos mellékhelyiségből áll, 1 drb komplet esztergapad, gazdasági felszerelések. Felszabadulás előtt kupeckodással /állat adás-vételel foglakozott-bércséplés és mezögazdasági munkája mellett. Tavaji cséplés 5 ízben elromlott a cséplö gépje - és 2-3 napig csinálta-csak azért, hogy a cséplés ne haladjon. A községben, mint állandó nagyhangu nak [!] ismerik.
A Pártal -Tanácsal [!] szemben burkoltan állandóan a r[ómai]k[atolikus]-papal együtt megpróbálják a tömegeket szemben [!] állítani: / pl. május 1-re körmenetett [!] akartak rendezni és a tanács közben járt, és ezzel kapcsolatban a pappal karöltve azt híresztelték, a faluban, hogy a Párt és a Tanács okai annak, hogy nem volt a körmenet megtartva-és ennek Ú. volt az egyik hangadója a községben.
Intézte: M. L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
Tahitótfalu, 1951 évi május hó 10-én
[Aláírás]
M.L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
örs.p[arancsno]k.
Jelzet: PML XXV. 2 b. (Pest Megyei Levéltár, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek) 2530/1951. Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő