A Legfelsőbb Bíróság ítélete

B.IV.9756/11. szám 1951

A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

az izgatás bűntette miatt Ú. J. kisoroszi lakos ellen indított bűnügyet, melyben a pestmegyei bíróság B 2530/1951-5 szám alatt ítéletet hozott, bejelentett fellebbezés folytán tartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlott cselekményét egységesen egy rendbeli folytatólagosan elkövetett demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatás bűntettének minősíti és ezért a vádlottat 8 /:nyolc:/ hónapi börtönre, 5 /:öt:/ évi közügyektől való eltiltásra és lakóházán felüli vagyona egyötöd részének elkobzására ítéli.
Egyebekben a fellebbezést elutasítja.
A vádlott a szabadságvesztés büntetésébe az elsőbírói ítélet kelte óta kiállott előzetes letartóztatással beszámít további 5 /:öt:/ hónapot és 18 /: tizennyolc:/ napot.
Ezt az ítéletet közölni kell az illetékes tanács pénzügyi osztályával is.

Indokolás:

Az elsőbírói ítélet ellen fellebbezéssel élt:

A közvádló súlyosításért, a védelem: a bűnösség megállapítása miatt, enyhítésért és a felajánlott bizonyítási indítvány mellőzése miatt.

Az elsőbíróság az ítélet indokolásában nem is foglalkozik a védelem által felajánlott bizonyítás mellőzésével. Ennek a hiányos indoklásnak a pótlásául megállapítja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vádlott általános magatartására vonatkozóan felajánlott bizonyítási indítvány az ügy eldöntése szempontjából nem lényeges,- törvénysértés nélkül történt tehát ennek mellőzése.

A Legfelsőbb Bíróság az 1949: XI. tc. 67. § 2. bekezdése alapján az elsőbíróság által részben hiányosan megállapított tényállást Sz. J.né tanú vallomása alapján akként egészíti ki, hogy a vádlott a béke íveknek a tényállásban megállapított módon történt aláírása után megkérdezte a tanút, hogy az övé /: a tanúé:/ -e az a ház, amelyben lakik és csak ezt követően mondotta a tanúnak, majd jön még maga hozzám kenyérért.
Ettől eltekintve a Legfelsőbb Bíróság az elsőbíróság által megállapított tényállában az 1949: XI. tc. 67. § 2. bekezdésében írt hibát nem észlelt, így határozatát a fenti kiegészítéseken felül azokra a tényekre kellett alapítsa, amelyeket az elsőfokú bíróság valóknak fogadott el. /:1949. XI. tc. 67. § 1 bek.:/

A bizonyítékok mérlegelése alapján megállapított és a fentiekkel kiegészített tényálláshoz képest az elsőbíróság helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét.

A Legfelsőbb Bíróság a bűnösség szempontjából nem tulajdonított lényegesebb súlyt a béke ív aláírásával kapcsolatban megállapítottaknak.

Ellenben: lényeges a vádlottnak az aláírás után kifejlődött vita során az egyik népnevelő: a

felé tett az a kijelentése: „majd jön még maga hozzám kenyérért". Ebből a kijelentésből - összevetve azt a vádlottnak a kijelentést közvetlenül megelőzően a tanúhoz intézett - a vádlott beállítottságát felfedő ezzel a kérdéssel: „magáé még az a ház, amelyben lakik?"- valóban egyedül csak az a jogi következetés vonható le, hogy a vádlott kijelentésével rendszerváltozásra célzott és hogy tudatában is volt annak, miszerint kijelentése erre irányult.
A szövetkezeti kisgyűlésen tett az a kijelentése pedig, hogy „a kulákoknak most nem adnak és még sincs szövet", függetlenül attól, hogy mennyiben felel meg a tényeknek, helyre és körülményekre tekintettel és figyelemmel a kijelentés agitatív erejére, alkalmas volt antidemokratikus hangulat szitására.

Törvényszerűen minősítette tehát az elsőfokú bíróság a vádlottnak ezeket a cselekményeit az 1946:VII.tc.2.§ b./ pontjában meghatározott izgatás bűntettének.

Annyiban azonban téves a minősítés, hogy nem két rendbeli bűncselekmény valósult meg a fenti kijelentésekkel,- hanem az egymáshoz közeli időben, egységes jogi tárgyat támadó, ugyanazon antidemokratikus beállítottságból eredő cselekmények egységesen egy rendbeli folytatólagosan elkövetett cselekménynek minősülnek.

Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság az elsőbírói ítéletnek minősítő részét a fentiek szerint megváltoztatta.

E változtatás folytán új büntetés kiszabása vált szükségessé.

Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság mellőzte annak megállapítását, hogy a vádlott „nem kulák",- mert a közigazgatási hatóságnak törvényes hatáskörében hozott az a döntése, hogy valamely - ezideig kuláknak nem tekintett személyt felvett a kuláklistára, a rendes bíróság által felül nem bírálható.

A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló összes adatokat mérlegelésével értékelte a vádlott osztályhelyzetét. Figyelembe vette, hogy a vádlott-bércsépléssel foglalkozott és gépi termelőeszközökkel (daráló és famegmunkáló gép) rendelkezik, különösen pedig azt, hogy több ízben volt már büntetve közellátási, illetve gazdasági jellegű cselekményekért. Ezek összevetésével egy találta, hogy vádlott a falusi spekuláns elemek közé tartozik. Személyéből a társadalomra háruló veszély tehát jelentősebb.

A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel volt arra, hogy közvetlenül a békeív aláírásával kapcsolatos cselekménye nem bír különösebb jelentőséggel, - hogy a rendszerváltozásra utaló kijelentés vita közben, felindult lelkiállapotban hangzott el, - hogy a vádlottat a szövetkezeti kisgyűlésen tett kijelentésével kapcsolatban is részben kulákká nyilvánítása felett érzett elkeseredése motiválta.

Mindezekre figyelemmel tehát a Legfelsőbb Bíróság vádlottat a Btá. 51.§ d./ pontjának alkalmazásával 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mert ez kellően szolgálja a vádlott nevelése érdekét és kielégíti a társadalmi védekezés szempontjait is.

A mellékbüntetésül alkalmazott közügyektől eltiltás a Btá. 39. §-ának a részleges vagyonelkobzás alkalmazása pedig az 1946: VII. tc. 10. § 5. bekezdésének kötelező rendelkezésén alapul.

Egyebekben a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéseket elutasította.

Budapest, 1951. december 10.

Dr. L. M. sk. tanácsvezető, dr. I. L. sk. előadó, dr. S. P. sk. bíró, K. J. sk. ülnök, az aláírásban akadályozott Sz. I. ülnök helyett is dr. L. M. sk. tanácsvezető.

Jelzet: PML XXV. 2 b. (Pest Megyei Levéltár, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek) 2530/1951. Eredeti, géppel írt, tisztázat.