Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság végzése Cseh Jolán próbaidőre bocsátásáról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb.832/3. szám
1935
A balassagyarmati királyi törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán Fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
végzést.
Cseh Jolán vádlottat, aki 1919. évi május hó 19. napján született, róm. kath. vallású családtag foglalkozású, baglyasaljai lakos a Bn. 17 §-ának 2. pontja és 21 § -a értelmében egy évi próbaidőre próbára bocsátja és a felügyelettel a Bn. 22 §-a és a Fb. 46 §-a szerint Ember Erzsébet úrhölgyet bízza meg. Kötelezi a fiatalkorút, hogy a próbaidő alatt Baglyasalján tartózkodjék.
A bíróság figyelmezteti a fiatalkorút, hogy ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy végül a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság ellene a Fb. 50. §-a értelmében intézkedik, vagy az eset körülményei szerint és a Bn. 23 §-ának 1. bekezdése alapján javító nevelésre vagy szabadságvesztés büntetésre ítéli; ha azonban a próbaidő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsít, a bíróság az eljárást a Bn. 23. §-ának 2. bekezdése alapján megszünteti.
Köteles a vádlott a Fb. 44§-ának 2. bekezdése alapján az eddig felmerült - P. - f. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. államkincstárnak megtéríteni.
Indoklás
A vádlott beismerésével, valamint az apa vallomásával bizonyítást nyert, hogy a fiatalkorú Baglyasalján 1935. évben, mint keresetre utalt munkaképes egyén munkakerülésből csavargott, és ezáltal magát erkölcsi romlásnak tette ki.
Ez a cselekmény az 1913. évi XXI. tc. 1 §-ába ütköző és a 3. szakasz 1. bekezdése szerint minősülő közveszélyes munkakerülés vétségének alkotó elemeit foglalja magába.
A fb. 23 §-ában meghatározott intézkedések közül azért alkalmazta a bíróság a próbára bocsájtást, mert a fiatalkorú nevelésének elhanyagolása miatt csavargott, s így a fiatalkorú jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ez az intézkedés mutatkozott kívánatosnak.
A végzés egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszon alapulnak.
Salgótarján, 1935. évi június hó 5. napján
Lehoczky Artur kir. törvényszéki bíró s. k.
A kiadmány hiteléül
***
ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
Kizárólag csak a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekben használható
•1. A terhelt családi és utóneve (asszonyoknak leánykori és családi utóneve): Cseh Jolán
•2. Esetleges álneve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve? -
•3. Házastársának, vagy volt házastársának családi és utóneve? -
•4. a) A terhelt születésének éve, hónapja, napja? 1919. május 19.
b) Ha a születés éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora? -
•5. Születésének helye: Baglyasalja Vármegye: Nógrád Ország: Magyar
•6. Utolsó állandó lakóhelye: „
•7. a) anyanyelve: magyar b) nyelvismerete? -
•8. Vallása? r. kath
•9. Családi állapota? hajadon
•10. Főfoglalkozása a terheltnek, vagy ha nem kereső, eltartójának? -
•11. Katonai szolgálatot nem teljesített.
•12. Műveltségi foka: ír, olvas
•13. Személyleírása: -
•14. Apjának családi és utóneve? Cseh József
•15. Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve? néhai Matyó Rozália
•16. Milyen a terhelt magaviselete? (...) Züllött, erkölcstelen, léha, szüleivel szemben durva, engedetlen
•17. A fiatalkorú terhelt nem-e volt családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek? Mostohaanyja lánya romlása felett csak mosolyog, azt egyáltalán semmibe se veszi, javító nevelés részéről nincs
•18. Terhelt előző büntetései -
Kelt: Baglyasalja, 1935. április 23.
közjegyző
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 832/1935/3. sz. - Kézzel kitöltött nyomtatvány, a dőlt betűk a kézzel kitöltött részeket jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő