Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság végzése Cseh Jolán próbaidőre bocsátásáról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb.832/3. szám
1935
A balassagyarmati királyi törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán Fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
végzést.
Cseh Jolán vádlottat, aki 1919. évi május hó 19. napján született, róm. kath. vallású családtag foglalkozású, baglyasaljai lakos a Bn. 17 §-ának 2. pontja és 21 § -a értelmében egy évi próbaidőre próbára bocsátja és a felügyelettel a Bn. 22 §-a és a Fb. 46 §-a szerint Ember Erzsébet úrhölgyet bízza meg. Kötelezi a fiatalkorút, hogy a próbaidő alatt Baglyasalján tartózkodjék.
A bíróság figyelmezteti a fiatalkorút, hogy ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy végül a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság ellene a Fb. 50. §-a értelmében intézkedik, vagy az eset körülményei szerint és a Bn. 23 §-ának 1. bekezdése alapján javító nevelésre vagy szabadságvesztés büntetésre ítéli; ha azonban a próbaidő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsít, a bíróság az eljárást a Bn. 23. §-ának 2. bekezdése alapján megszünteti.
Köteles a vádlott a Fb. 44§-ának 2. bekezdése alapján az eddig felmerült - P. - f. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. államkincstárnak megtéríteni.
Indoklás
A vádlott beismerésével, valamint az apa vallomásával bizonyítást nyert, hogy a fiatalkorú Baglyasalján 1935. évben, mint keresetre utalt munkaképes egyén munkakerülésből csavargott, és ezáltal magát erkölcsi romlásnak tette ki.
Ez a cselekmény az 1913. évi XXI. tc. 1 §-ába ütköző és a 3. szakasz 1. bekezdése szerint minősülő közveszélyes munkakerülés vétségének alkotó elemeit foglalja magába.
A fb. 23 §-ában meghatározott intézkedések közül azért alkalmazta a bíróság a próbára bocsájtást, mert a fiatalkorú nevelésének elhanyagolása miatt csavargott, s így a fiatalkorú jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ez az intézkedés mutatkozott kívánatosnak.
A végzés egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszon alapulnak.
Salgótarján, 1935. évi június hó 5. napján
Lehoczky Artur kir. törvényszéki bíró s. k.
A kiadmány hiteléül
***
ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
Kizárólag csak a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekben használható
•1. A terhelt családi és utóneve (asszonyoknak leánykori és családi utóneve): Cseh Jolán
•2. Esetleges álneve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve? -
•3. Házastársának, vagy volt házastársának családi és utóneve? -
•4. a) A terhelt születésének éve, hónapja, napja? 1919. május 19.
b) Ha a születés éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora? -
•5. Születésének helye: Baglyasalja Vármegye: Nógrád Ország: Magyar
•6. Utolsó állandó lakóhelye: „
•7. a) anyanyelve: magyar b) nyelvismerete? -
•8. Vallása? r. kath
•9. Családi állapota? hajadon
•10. Főfoglalkozása a terheltnek, vagy ha nem kereső, eltartójának? -
•11. Katonai szolgálatot nem teljesített.
•12. Műveltségi foka: ír, olvas
•13. Személyleírása: -
•14. Apjának családi és utóneve? Cseh József
•15. Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve? néhai Matyó Rozália
•16. Milyen a terhelt magaviselete? (...) Züllött, erkölcstelen, léha, szüleivel szemben durva, engedetlen
•17. A fiatalkorú terhelt nem-e volt családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek? Mostohaanyja lánya romlása felett csak mosolyog, azt egyáltalán semmibe se veszi, javító nevelés részéről nincs
•18. Terhelt előző büntetései -
Kelt: Baglyasalja, 1935. április 23.
közjegyző
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 832/1935/3. sz. - Kézzel kitöltött nyomtatvány, a dőlt betűk a kézzel kitöltött részeket jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 07.
1915
1938
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább
1938
Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább
1949
Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő