A normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day”.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság végzése Cseh Jolán próbaidőre bocsátásáról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb.832/3. szám
1935
A balassagyarmati királyi törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán Fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
végzést.
Cseh Jolán vádlottat, aki 1919. évi május hó 19. napján született, róm. kath. vallású családtag foglalkozású, baglyasaljai lakos a Bn. 17 §-ának 2. pontja és 21 § -a értelmében egy évi próbaidőre próbára bocsátja és a felügyelettel a Bn. 22 §-a és a Fb. 46 §-a szerint Ember Erzsébet úrhölgyet bízza meg. Kötelezi a fiatalkorút, hogy a próbaidő alatt Baglyasalján tartózkodjék.
A bíróság figyelmezteti a fiatalkorút, hogy ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy végül a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság ellene a Fb. 50. §-a értelmében intézkedik, vagy az eset körülményei szerint és a Bn. 23 §-ának 1. bekezdése alapján javító nevelésre vagy szabadságvesztés büntetésre ítéli; ha azonban a próbaidő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsít, a bíróság az eljárást a Bn. 23. §-ának 2. bekezdése alapján megszünteti.
Köteles a vádlott a Fb. 44§-ának 2. bekezdése alapján az eddig felmerült - P. - f. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. államkincstárnak megtéríteni.
Indoklás
A vádlott beismerésével, valamint az apa vallomásával bizonyítást nyert, hogy a fiatalkorú Baglyasalján 1935. évben, mint keresetre utalt munkaképes egyén munkakerülésből csavargott, és ezáltal magát erkölcsi romlásnak tette ki.
Ez a cselekmény az 1913. évi XXI. tc. 1 §-ába ütköző és a 3. szakasz 1. bekezdése szerint minősülő közveszélyes munkakerülés vétségének alkotó elemeit foglalja magába.
A fb. 23 §-ában meghatározott intézkedések közül azért alkalmazta a bíróság a próbára bocsájtást, mert a fiatalkorú nevelésének elhanyagolása miatt csavargott, s így a fiatalkorú jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ez az intézkedés mutatkozott kívánatosnak.
A végzés egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszon alapulnak.
Salgótarján, 1935. évi június hó 5. napján
Lehoczky Artur kir. törvényszéki bíró s. k.
A kiadmány hiteléül
***
ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
Kizárólag csak a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekben használható
•1. A terhelt családi és utóneve (asszonyoknak leánykori és családi utóneve): Cseh Jolán
•2. Esetleges álneve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve? -
•3. Házastársának, vagy volt házastársának családi és utóneve? -
•4. a) A terhelt születésének éve, hónapja, napja? 1919. május 19.
b) Ha a születés éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora? -
•5. Születésének helye: Baglyasalja Vármegye: Nógrád Ország: Magyar
•6. Utolsó állandó lakóhelye: „
•7. a) anyanyelve: magyar b) nyelvismerete? -
•8. Vallása? r. kath
•9. Családi állapota? hajadon
•10. Főfoglalkozása a terheltnek, vagy ha nem kereső, eltartójának? -
•11. Katonai szolgálatot nem teljesített.
•12. Műveltségi foka: ír, olvas
•13. Személyleírása: -
•14. Apjának családi és utóneve? Cseh József
•15. Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve? néhai Matyó Rozália
•16. Milyen a terhelt magaviselete? (...) Züllött, erkölcstelen, léha, szüleivel szemben durva, engedetlen
•17. A fiatalkorú terhelt nem-e volt családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek? Mostohaanyja lánya romlása felett csak mosolyog, azt egyáltalán semmibe se veszi, javító nevelés részéről nincs
•18. Terhelt előző büntetései -
Kelt: Baglyasalja, 1935. április 23.
közjegyző
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 832/1935/3. sz. - Kézzel kitöltött nyomtatvány, a dőlt betűk a kézzel kitöltött részeket jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 06.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő