Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye

„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."

 

A balassagyarmati bíróság végzése Cseh Jolán próbaidőre bocsátásáról

Salgótarján, 1935. június 5.

  

Fb.832/3. szám

1935

A balassagyarmati királyi törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán Fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

végzést.

Cseh Jolán vádlottat, aki 1919. évi május hó 19. napján született, róm. kath. vallású családtag foglalkozású, baglyasaljai lakos a Bn. 17 §-ának 2. pontja és 21 § -a értelmében egy évi próbaidőre próbára bocsátja és a felügyelettel a Bn. 22 §-a és a Fb. 46 §-a szerint Ember Erzsébet úrhölgyet bízza meg. Kötelezi a fiatalkorút, hogy a próbaidő alatt Baglyasalján tartózkodjék.

A bíróság figyelmezteti a fiatalkorút, hogy ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy végül a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság ellene a Fb. 50. §-a értelmében intézkedik, vagy az eset körülményei szerint és a Bn. 23 §-ának 1. bekezdése alapján javító nevelésre vagy szabadságvesztés büntetésre ítéli; ha azonban a próbaidő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsít, a bíróság az eljárást a Bn. 23. §-ának 2. bekezdése alapján megszünteti.

Köteles a vádlott a Fb. 44§-ának 2. bekezdése alapján az eddig felmerült - P. - f. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. államkincstárnak megtéríteni.

Indoklás

A vádlott beismerésével, valamint az apa vallomásával bizonyítást nyert, hogy a fiatalkorú Baglyasalján 1935. évben, mint keresetre utalt munkaképes egyén munkakerülésből csavargott, és ezáltal magát erkölcsi romlásnak tette ki.

Ez a cselekmény az 1913. évi XXI. tc. 1 §-ába ütköző és a 3. szakasz 1. bekezdése szerint minősülő közveszélyes munkakerülés vétségének alkotó elemeit foglalja magába.

A fb. 23 §-ában meghatározott intézkedések közül azért alkalmazta a bíróság a próbára bocsájtást, mert a fiatalkorú nevelésének elhanyagolása miatt csavargott, s így a fiatalkorú jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ez az intézkedés mutatkozott kívánatosnak.

A végzés egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszon alapulnak.

Salgótarján, 1935. évi június hó 5. napján

Lehoczky Artur kir. törvényszéki bíró s. k.

 

A kiadmány hiteléül

 

***

 

ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

Kizárólag csak a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekben használható

  

•1.      A terhelt családi és utóneve (asszonyoknak leánykori és családi utóneve): Cseh Jolán

•2.      Esetleges álneve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve? -

•3.      Házastársának, vagy volt házastársának családi és utóneve? -

•4.      a) A terhelt születésének éve, hónapja, napja? 1919. május 19.

b) Ha a születés éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora? -

•5.      Születésének helye: Baglyasalja Vármegye:             Nógrád           Ország: Magyar

•6.      Utolsó állandó lakóhelye: „

•7.      a) anyanyelve: magyar b) nyelvismerete? -

•8.      Vallása? r. kath

•9.      Családi állapota? hajadon

•10.  Főfoglalkozása a terheltnek, vagy ha nem kereső, eltartójának? -

•11.  Katonai szolgálatot nem teljesített.

•12.  Műveltségi foka: ír, olvas

•13.  Személyleírása: -

•14.  Apjának családi és utóneve? Cseh József

•15.  Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve? néhai Matyó Rozália

•16.  Milyen a terhelt magaviselete? (...) Züllött, erkölcstelen, léha, szüleivel szemben durva, engedetlen

•17.  A fiatalkorú terhelt nem-e volt családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek? Mostohaanyja lánya romlása felett csak mosolyog, azt egyáltalán semmibe se veszi, javító nevelés részéről nincs

•18.  Terhelt előző büntetései -

 

 

Kelt: Baglyasalja, 1935. április 23.

                                                                                                    közjegyző

 

Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 832/1935/3. sz. - Kézzel kitöltött nyomtatvány, a dőlt betűk a kézzel kitöltött részeket jelölik.

Ezen a napon történt június 20.

1919

Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább

1928

Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább

1940

Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább

1963

A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább

1976

A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő