1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság utasítása a próbaidő időtartama alatt elvárható magatartásról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb 833/1935/3. szám
Utasítás
Cseh Jolán baglyasaljai lakos
16 éves fiatalkorú részére
Az alulírott bíróság közveszélyes munkakerülés vádjával terhelt Cseh Jolán fiatalkorút fenti számú végzésével abban a reményben, hogy a tettét megbánva, büntetés nélkül is javulás útjára tér, egyelőre ítélet hozatala nélkül az 1925 évi június hó 5. napjától, az 1926. évi június hó 5. napjáig számított egy esztendei próbaidőre szabadon bocsátotta, és felügyeletét Ember Erzsébet úrnőre, mint pártfogóra bízta, és a fiatalkorút utasította, hogy a kijelölt lakhelyére menjen, s ott a pártfogónál haladéktalanul jelentkezzék.
A bíróság figyelmezteti a nevezett fiatalkorút, hogy ha kifogástalan magaviseletet tanúsít, az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követne el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytatna, vagy egyébként az erkölcsi züllés jeleit mutatná, vagy az alább írt felügyeleti szabályokat megszegné, a bíróság szigorúbb felügyeleti szabályokat fog megállapítani, esetleg a próbaidőt meghosszabbítja, vagy az esett körülményei szerint őt javítónevelésre avagy szabadságvesztés büntetésre ítélni.
Elvárja tehát a bíróság, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú ezentúl kifogástalan, rendes és munkás életmódot fog folytatni; tartózkodik nemcsak bűncselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásától és munkakerüléstől is; mindenben követi a bíróságnak és pártfogójának jóakaró utasításait és tettét megbánva, igyekezni fog ezentúl a becsület útján megmaradni s a társadalom hasznos munkás tagjává lenni.
Ha a nevezett fiatalkorú a kijelölt lakóhelyét vagy foglalkozását megváltoztatja, azt köteles az alulírott bíróságnak bejelenteni. A fiatalkorúnak kötelessége, ha a bíróság vagy a pártfogó másként nem rendelkezik, pártfogójánál havonként legalább egyszer jelentkezni.
[...]
Ha bármi tekintetben tanácsra, útbaigazításra vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal pártfogójához.
Ha pártfogójának rendelkezését sérelmesnek találná, a próbára bocsátó bírósághoz folyamodhatik.
Starján, 1935. évi jún. hó 5. napján
a fiatalkorúak bírája
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/3. szám. - Kézzel kitöltött nyomtatvány. A dőlt betűk a kézzel kitöltött részt jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő