A magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság végzése Cseh Jolán próbaidőre bocsátásáról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb.832/3. szám
1935
A balassagyarmati királyi törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán Fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
végzést.
Cseh Jolán vádlottat, aki 1919. évi május hó 19. napján született, róm. kath. vallású családtag foglalkozású, baglyasaljai lakos a Bn. 17 §-ának 2. pontja és 21 § -a értelmében egy évi próbaidőre próbára bocsátja és a felügyelettel a Bn. 22 §-a és a Fb. 46 §-a szerint Ember Erzsébet úrhölgyet bízza meg. Kötelezi a fiatalkorút, hogy a próbaidő alatt Baglyasalján tartózkodjék.
A bíróság figyelmezteti a fiatalkorút, hogy ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy végül a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság ellene a Fb. 50. §-a értelmében intézkedik, vagy az eset körülményei szerint és a Bn. 23 §-ának 1. bekezdése alapján javító nevelésre vagy szabadságvesztés büntetésre ítéli; ha azonban a próbaidő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsít, a bíróság az eljárást a Bn. 23. §-ának 2. bekezdése alapján megszünteti.
Köteles a vádlott a Fb. 44§-ának 2. bekezdése alapján az eddig felmerült - P. - f. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. államkincstárnak megtéríteni.
Indoklás
A vádlott beismerésével, valamint az apa vallomásával bizonyítást nyert, hogy a fiatalkorú Baglyasalján 1935. évben, mint keresetre utalt munkaképes egyén munkakerülésből csavargott, és ezáltal magát erkölcsi romlásnak tette ki.
Ez a cselekmény az 1913. évi XXI. tc. 1 §-ába ütköző és a 3. szakasz 1. bekezdése szerint minősülő közveszélyes munkakerülés vétségének alkotó elemeit foglalja magába.
A fb. 23 §-ában meghatározott intézkedések közül azért alkalmazta a bíróság a próbára bocsájtást, mert a fiatalkorú nevelésének elhanyagolása miatt csavargott, s így a fiatalkorú jövőbeni magaviselete és erkölcsi fejlődése szempontjából ez az intézkedés mutatkozott kívánatosnak.
A végzés egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszon alapulnak.
Salgótarján, 1935. évi június hó 5. napján
Lehoczky Artur kir. törvényszéki bíró s. k.
A kiadmány hiteléül
***
ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY
Kizárólag csak a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekben használható
•1. A terhelt családi és utóneve (asszonyoknak leánykori és családi utóneve): Cseh Jolán
•2. Esetleges álneve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve? -
•3. Házastársának, vagy volt házastársának családi és utóneve? -
•4. a) A terhelt születésének éve, hónapja, napja? 1919. május 19.
b) Ha a születés éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora? -
•5. Születésének helye: Baglyasalja Vármegye: Nógrád Ország: Magyar
•6. Utolsó állandó lakóhelye: „
•7. a) anyanyelve: magyar b) nyelvismerete? -
•8. Vallása? r. kath
•9. Családi állapota? hajadon
•10. Főfoglalkozása a terheltnek, vagy ha nem kereső, eltartójának? -
•11. Katonai szolgálatot nem teljesített.
•12. Műveltségi foka: ír, olvas
•13. Személyleírása: -
•14. Apjának családi és utóneve? Cseh József
•15. Anyjának családi (leánykori) neve és utóneve? néhai Matyó Rozália
•16. Milyen a terhelt magaviselete? (...) Züllött, erkölcstelen, léha, szüleivel szemben durva, engedetlen
•17. A fiatalkorú terhelt nem-e volt családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek? Mostohaanyja lánya romlása felett csak mosolyog, azt egyáltalán semmibe se veszi, javító nevelés részéről nincs
•18. Terhelt előző büntetései -
Kelt: Baglyasalja, 1935. április 23.
közjegyző
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 832/1935/3. sz. - Kézzel kitöltött nyomtatvány, a dőlt betűk a kézzel kitöltött részeket jelölik.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
