Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság utasítása a próbaidő időtartama alatt elvárható magatartásról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb 833/1935/3. szám
Utasítás
Cseh Jolán baglyasaljai lakos
16 éves fiatalkorú részére
Az alulírott bíróság közveszélyes munkakerülés vádjával terhelt Cseh Jolán fiatalkorút fenti számú végzésével abban a reményben, hogy a tettét megbánva, büntetés nélkül is javulás útjára tér, egyelőre ítélet hozatala nélkül az 1925 évi június hó 5. napjától, az 1926. évi június hó 5. napjáig számított egy esztendei próbaidőre szabadon bocsátotta, és felügyeletét Ember Erzsébet úrnőre, mint pártfogóra bízta, és a fiatalkorút utasította, hogy a kijelölt lakhelyére menjen, s ott a pártfogónál haladéktalanul jelentkezzék.
A bíróság figyelmezteti a nevezett fiatalkorút, hogy ha kifogástalan magaviseletet tanúsít, az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követne el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytatna, vagy egyébként az erkölcsi züllés jeleit mutatná, vagy az alább írt felügyeleti szabályokat megszegné, a bíróság szigorúbb felügyeleti szabályokat fog megállapítani, esetleg a próbaidőt meghosszabbítja, vagy az esett körülményei szerint őt javítónevelésre avagy szabadságvesztés büntetésre ítélni.
Elvárja tehát a bíróság, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú ezentúl kifogástalan, rendes és munkás életmódot fog folytatni; tartózkodik nemcsak bűncselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásától és munkakerüléstől is; mindenben követi a bíróságnak és pártfogójának jóakaró utasításait és tettét megbánva, igyekezni fog ezentúl a becsület útján megmaradni s a társadalom hasznos munkás tagjává lenni.
Ha a nevezett fiatalkorú a kijelölt lakóhelyét vagy foglalkozását megváltoztatja, azt köteles az alulírott bíróságnak bejelenteni. A fiatalkorúnak kötelessége, ha a bíróság vagy a pártfogó másként nem rendelkezik, pártfogójánál havonként legalább egyszer jelentkezni.
[...]
Ha bármi tekintetben tanácsra, útbaigazításra vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal pártfogójához.
Ha pártfogójának rendelkezését sérelmesnek találná, a próbára bocsátó bírósághoz folyamodhatik.
Starján, 1935. évi jún. hó 5. napján
a fiatalkorúak bírája
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/3. szám. - Kézzel kitöltött nyomtatvány. A dőlt betűk a kézzel kitöltött részt jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő