Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság utasítása a próbaidő időtartama alatt elvárható magatartásról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb 833/1935/3. szám
Utasítás
Cseh Jolán baglyasaljai lakos
16 éves fiatalkorú részére
Az alulírott bíróság közveszélyes munkakerülés vádjával terhelt Cseh Jolán fiatalkorút fenti számú végzésével abban a reményben, hogy a tettét megbánva, büntetés nélkül is javulás útjára tér, egyelőre ítélet hozatala nélkül az 1925 évi június hó 5. napjától, az 1926. évi június hó 5. napjáig számított egy esztendei próbaidőre szabadon bocsátotta, és felügyeletét Ember Erzsébet úrnőre, mint pártfogóra bízta, és a fiatalkorút utasította, hogy a kijelölt lakhelyére menjen, s ott a pártfogónál haladéktalanul jelentkezzék.
A bíróság figyelmezteti a nevezett fiatalkorút, hogy ha kifogástalan magaviseletet tanúsít, az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követne el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytatna, vagy egyébként az erkölcsi züllés jeleit mutatná, vagy az alább írt felügyeleti szabályokat megszegné, a bíróság szigorúbb felügyeleti szabályokat fog megállapítani, esetleg a próbaidőt meghosszabbítja, vagy az esett körülményei szerint őt javítónevelésre avagy szabadságvesztés büntetésre ítélni.
Elvárja tehát a bíróság, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú ezentúl kifogástalan, rendes és munkás életmódot fog folytatni; tartózkodik nemcsak bűncselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásától és munkakerüléstől is; mindenben követi a bíróságnak és pártfogójának jóakaró utasításait és tettét megbánva, igyekezni fog ezentúl a becsület útján megmaradni s a társadalom hasznos munkás tagjává lenni.
Ha a nevezett fiatalkorú a kijelölt lakóhelyét vagy foglalkozását megváltoztatja, azt köteles az alulírott bíróságnak bejelenteni. A fiatalkorúnak kötelessége, ha a bíróság vagy a pártfogó másként nem rendelkezik, pártfogójánál havonként legalább egyszer jelentkezni.
[...]
Ha bármi tekintetben tanácsra, útbaigazításra vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal pártfogójához.
Ha pártfogójának rendelkezését sérelmesnek találná, a próbára bocsátó bírósághoz folyamodhatik.
Starján, 1935. évi jún. hó 5. napján
a fiatalkorúak bírája
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/3. szám. - Kézzel kitöltött nyomtatvány. A dőlt betűk a kézzel kitöltött részt jelölik.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő