Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
A balassagyarmati bíróság utasítása a próbaidő időtartama alatt elvárható magatartásról
Salgótarján, 1935. június 5.
Fb 833/1935/3. szám
Utasítás
Cseh Jolán baglyasaljai lakos
16 éves fiatalkorú részére
Az alulírott bíróság közveszélyes munkakerülés vádjával terhelt Cseh Jolán fiatalkorút fenti számú végzésével abban a reményben, hogy a tettét megbánva, büntetés nélkül is javulás útjára tér, egyelőre ítélet hozatala nélkül az 1925 évi június hó 5. napjától, az 1926. évi június hó 5. napjáig számított egy esztendei próbaidőre szabadon bocsátotta, és felügyeletét Ember Erzsébet úrnőre, mint pártfogóra bízta, és a fiatalkorút utasította, hogy a kijelölt lakhelyére menjen, s ott a pártfogónál haladéktalanul jelentkezzék.
A bíróság figyelmezteti a nevezett fiatalkorút, hogy ha kifogástalan magaviseletet tanúsít, az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követne el, iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytatna, vagy egyébként az erkölcsi züllés jeleit mutatná, vagy az alább írt felügyeleti szabályokat megszegné, a bíróság szigorúbb felügyeleti szabályokat fog megállapítani, esetleg a próbaidőt meghosszabbítja, vagy az esett körülményei szerint őt javítónevelésre avagy szabadságvesztés büntetésre ítélni.
Elvárja tehát a bíróság, hogy a próbára bocsátott fiatalkorú ezentúl kifogástalan, rendes és munkás életmódot fog folytatni; tartózkodik nemcsak bűncselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásától és munkakerüléstől is; mindenben követi a bíróságnak és pártfogójának jóakaró utasításait és tettét megbánva, igyekezni fog ezentúl a becsület útján megmaradni s a társadalom hasznos munkás tagjává lenni.
Ha a nevezett fiatalkorú a kijelölt lakóhelyét vagy foglalkozását megváltoztatja, azt köteles az alulírott bíróságnak bejelenteni. A fiatalkorúnak kötelessége, ha a bíróság vagy a pártfogó másként nem rendelkezik, pártfogójánál havonként legalább egyszer jelentkezni.
[...]
Ha bármi tekintetben tanácsra, útbaigazításra vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal pártfogójához.
Ha pártfogójának rendelkezését sérelmesnek találná, a próbára bocsátó bírósághoz folyamodhatik.
Starján, 1935. évi jún. hó 5. napján
a fiatalkorúak bírája
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/3. szám. - Kézzel kitöltött nyomtatvány. A dőlt betűk a kézzel kitöltött részt jelölik.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő