Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye

„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."

 

 

Az apa kérelme és a bíróság végzése a próbaidő megszüntetéséről

Salgótarján, 1935. szeptember 21.

 

A balassagyarmati kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága.

Fb. 833/9. szám.

1935

A balassagyarmati kir, törvényszék, mint a fiatalkorú bírósága, közveszélyű munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános meghallgatás alapján meghozta a következő

végzést.

A bíróság a fiatalkorúval szemben 3. alszámú végzéssel és az ellene közveszélyű munkakerülés vétsége miatt indított eljárást, az elrendelt próbára bocsátást az I. Bn. 23.§ 2. bek. alapján megszünteti és erről a pártfogót értesíti.

Indoklás stb.

Salgótarján, 1935. évi szeptember hó 21. napján

 

Lehoczky Artur sk. kir. törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bírája

 

A kiadmány hiteléül

kiadó

 

Géppel írt egy oldalas végzés aláírással és pecséttel ellátva.

 

***

Indoklás [külön lapon]

A bíróság az Fb. 48§-a alapján a próbára bocsátott Cseh Jolán ellenőrzésére kitűzött határnapon meghallgatta a szülőt, Cseh Lajost [helyesen: József], aki előadta, hogy leánya beleegyezésével egy vándorcirkusznál lépett alkalmazásba. Ezek szerint a fiatalkorú foglalkozást szerzett magának, és így munkakerülő életmódjával felhagyott. Minthogy azonban foglalkozása olyan, hogy vidékről vidékre vándorol a fiatalkorú, és így ellenőrzése nem lehetséges, minthogy továbbá a törvényes képviselő előadása szerint leánya megfelelő erkölcsi környezetben van, és megjavult, ezért célszerűségi okokból a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésével az eljárás a f[iatal]korú ellen megszüntetendő volt, mivel egyéb nevelő intézkedés alkalmazásával szüksége nem látszott fennforogni.

Salgótarján, 1935 szept. 21.

                                                                                              Lehoczky

                                                                                         kir. tvszék elnök

Kézzel írt melléklet.

LEVELEZŐLAP [a fenti végzés melléklete]

Nagyságos Királyi Törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága

F.b. 833/1935/5. szám

Balassagyarmat

 

Tisztelettel Cseh József Alázattal értesítem a Nagyságos kir. Törvényszéket, mint a fiatalkorúak bíróságát, hogy a végzést ezév 935 IX. hó 17én kaptam meg, és ezért nem bírtam hamaréb válaszolni tehát alázattal Értesítem a Nagy bíróságot hogy lányom mint Cseh Jolán szül 1919 Máj19 ez év 1935 jún21én Kovács Sándorné vándorcirkuszosné elvitte magával azzal az ígérettel, hogy a lányt tisztességes úton fogja nevelni és tanítani. Én ugyan elleneztem de a lányomnak nagy kedve volt elmenni és Kovácsné is biztatta, hogy jó helye lesz, így tehát kénytelen voltam elengedni. Tehát Baglyasról elmentek Edelénybe, hogy velük van-e azt nem tudom, azt sem tudom, hogy Edelényből hová mentek.

Baglyasalja 1935. szeptember 17.

Kézzel, tintával írt postai levelezőlap, eredeti helyesírással.

 

Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/9. sz.

 

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)Tovább

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.Tovább

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)Tovább

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.Tovább

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő