Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
Az apa kérelme és a bíróság végzése a próbaidő megszüntetéséről
Salgótarján, 1935. szeptember 21.
A balassagyarmati kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága.
Fb. 833/9. szám.
1935
A balassagyarmati kir, törvényszék, mint a fiatalkorú bírósága, közveszélyű munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános meghallgatás alapján meghozta a következő
végzést.
A bíróság a fiatalkorúval szemben 3. alszámú végzéssel és az ellene közveszélyű munkakerülés vétsége miatt indított eljárást, az elrendelt próbára bocsátást az I. Bn. 23.§ 2. bek. alapján megszünteti és erről a pártfogót értesíti.
Indoklás stb.
Salgótarján, 1935. évi szeptember hó 21. napján
Lehoczky Artur sk. kir. törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bírája
A kiadmány hiteléül
kiadó
Géppel írt egy oldalas végzés aláírással és pecséttel ellátva.
***
Indoklás [külön lapon]
A bíróság az Fb. 48§-a alapján a próbára bocsátott Cseh Jolán ellenőrzésére kitűzött határnapon meghallgatta a szülőt, Cseh Lajost [helyesen: József], aki előadta, hogy leánya beleegyezésével egy vándorcirkusznál lépett alkalmazásba. Ezek szerint a fiatalkorú foglalkozást szerzett magának, és így munkakerülő életmódjával felhagyott. Minthogy azonban foglalkozása olyan, hogy vidékről vidékre vándorol a fiatalkorú, és így ellenőrzése nem lehetséges, minthogy továbbá a törvényes képviselő előadása szerint leánya megfelelő erkölcsi környezetben van, és megjavult, ezért célszerűségi okokból a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésével az eljárás a f[iatal]korú ellen megszüntetendő volt, mivel egyéb nevelő intézkedés alkalmazásával szüksége nem látszott fennforogni.
Salgótarján, 1935 szept. 21.
Lehoczky
kir. tvszék elnök
Kézzel írt melléklet.
LEVELEZŐLAP [a fenti végzés melléklete]
Nagyságos Királyi Törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága
F.b. 833/1935/5. szám
Balassagyarmat
Tisztelettel Cseh József Alázattal értesítem a Nagyságos kir. Törvényszéket, mint a fiatalkorúak bíróságát, hogy a végzést ezév 935 IX. hó 17én kaptam meg, és ezért nem bírtam hamaréb válaszolni tehát alázattal Értesítem a Nagy bíróságot hogy lányom mint Cseh Jolán szül 1919 Máj19 ez év 1935 jún21én Kovács Sándorné vándorcirkuszosné elvitte magával azzal az ígérettel, hogy a lányt tisztességes úton fogja nevelni és tanítani. Én ugyan elleneztem de a lányomnak nagy kedve volt elmenni és Kovácsné is biztatta, hogy jó helye lesz, így tehát kénytelen voltam elengedni. Tehát Baglyasról elmentek Edelénybe, hogy velük van-e azt nem tudom, azt sem tudom, hogy Edelényből hová mentek.
Baglyasalja 1935. szeptember 17.
Kézzel, tintával írt postai levelezőlap, eredeti helyesírással.
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/9. sz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő