Golyó Rákosi Mátyás szemébe – az iváni gépállomáson 1951-ben

„Előadni kívánom, hogy folyó hó 10-e táján a gépállomás konyhájában a délelőtti órákban bejött a konyhára Veszeless Ottó gépállomási alkalmazott (raktáros), akinél egy légpuska volt, és azt mondta, olyan célzó ked-vem van, és a puskát a konyha falán elhelyezett Rákosi képre fogta, és azt mondta, hogy kilövöm ennek a vén zsidónak a szemét, és erre a puskáját elsütötte, ami a képen Rákosi elvtárs szemét ki is szakította.”

Részletek a kapuvári járásbíróság 1951. október 9-én hozott ítéletéből

[...]

Ítélet:
A szabadlábon lévő Veszeless Ottó vádlott, aki 22 éves, kapuvári születésű és lakos, magyar állampolgár, ÁMG. raktáros foglalkozású, nőtlen, vagyontalan, jövedelme havi 600-700 forint, katona volt, bűnös az 1946:VII. t.c. 2. § c. pontba ütköző és aszerint minősülő izgatás büntettében.

[...]

Indoklás:
A járásbíróság Veszeless Ottó vádlott nyilatkozata, Horgany Teréz, Bábi Mária, Varga Anna és Varga Bella tanúk vallomása, az iratokhoz a tárgyalás során becsatolt arcképlenyomat, mint tárgyi bizonyíték és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Veszeless Ottó vádlott, aki az iváni állami gépállomáson raktárkezelőként működött 1951. évi május hó első felében, közelebbről meg nem határozható napon légpuskával a gépállomás udvarán verebekre lövöldözött, majd a megtöltött légpuskával belépett a gépállomás konyhájába, ahol Bábi Mária a gépállomás szakácsnője és Horgany Teréz tartózkodtak. Veszeless Ottó a konyhába való belépése után azzal a hangos kijelentéssel, hogy „de jó célzó kedvem van", a kezében tartott légpuskát célzásra emelve, a konyha egyik falán elhelyezett „Rákosi" arcképre célozva, még ezt a kijelentést téve, „vén zsidó, most kilövöm a szemedet" a puskát elsütötte s annak lövedéke a falon elhelyezett arcképet a szem helyén érte, majd a falról lepattanva az asztalnál foglalatoskodó Bábi Mária elé, a gyúróasztalra esett. A lövés után Veszeless Ottó vádlott, maga is megijedvén tettétől és tartva annak következményeitől, mentegette magát a konyhában tartózkodó Bábi Mária és Horgany Teréz előtt, kérdvén őket, „most mit tegyek", majd fellépve az egyik lócára, a falon elhelyezett arcképen a lövés helyét beceruzázta, hogy így tüntesse el azon a lövés helyét.

Veszeless Ottó vádlottnak a tényállásban leírt ezen cselekménye, figyelemmel arra, hogy sértő kijelentése az ország 

 a személyére vonatkozott, aki egyben az ország építését végző párt főtitkára is, továbbá azon cselekménye, amellyel a sértő kijelentések megtételével egyidejűleg a falon elhelyezett arcképre lőtt, megvalósítja az 1946:VII. tc 2. c. pontjában meghatározott és aszerint minősülő izgatás bűntettét.

[...]

A vádlott tagadásával szemben a járásbíróság a kihallgatott Bábi Mária és Horgany Teréz tanúk vallomása alapján állapította meg a tényállást, és állapította meg a vádlottnak a bűnösségét. Bábi Mária és Horgany Teréz tanúk ugyan másodízben történt kihallgatásuk során már megváltoztották vallomásaikat, és úgy adták elő a történteteket, mintha a vádlott valóban véletlenül sütötte el a konyhában a légpuskát és az valóban csak véletlenül érte a falon elhelyezett Rákosi arcképet, ellentétben első ízbeni kihallgatásukkor tett vallomásaiktól, amikor is mindkét tanú határozottan vallotta és állította azt, hogy vádlott szándékosan célozva lőtt az arcképre s tette meg ugyanakkor kijelentéseit. Minthogy pedig a tanúnak vallomásai közül a rendőri nyomozati eljárás során tett vallomásaik is az előző ízben tett vallomásaikkal egyezőek és azokat erősítik meg, s mert tanúk különösebb okát nem tudták adni annak, hogy miért változtatták meg az első ízben tett vallomásaikat, a járásbíróság a tanúk vallomásai közül az első ízben tett vallomásaikkal egyezőek és azokat erősítik meg, s mert tanúk különösebb okát nem tudták adni annak, hogy miért változtatták meg az első ízben tett vallomásokat, fogadva el hitelt érdemlőknek, állapította meg az ítéleti tényállást és vádlottnak a terhére rótt bűncselekményekben való bűnösségét.

Büntethetőségét megszüntető ok nem forog fenn.
A büntetés kiszabásánál a járásbíróság a vádlott büntetlen előéletét, mint enyhítő körülményt vette figyelembe, amivel szemben súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy tettét a vádlott, mint olyan egyén követte el, aki úgy saját maga, mint szülei helyzetének jobbrafordulását éppen annak a pártnak köszönheti, amelynek vezetője Rákosi Mátyás, és aki a társadalomban elfoglalt állásából és helyzetéből kifolyóan éppen ellenkezőleg, a legnagyobb elismeréssel lett volna köteles viselkedni. Az enyhítő és súlyosító körülmények eme viszonylatában is, a cselekmény nagyfokú társadalmi veszélyessége mellett is, figyelemmel a vádlott személyében rejlő kisebb fokú társadalmi veszélyességre, a bíróság alkalmazhatónak találta vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazását, s ennek megfelelően állapította meg a rendelkező részben meghatározott szabadságvesztés-büntetést, amit mindezekkel arányosnak talált.

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő