Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Golyó Rákosi Mátyás szemébe – az iváni gépállomáson 1951-ben
„Előadni kívánom, hogy folyó hó 10-e táján a gépállomás konyhájában a délelőtti órákban bejött a konyhára Veszeless Ottó gépállomási alkalmazott (raktáros), akinél egy légpuska volt, és azt mondta, olyan célzó ked-vem van, és a puskát a konyha falán elhelyezett Rákosi képre fogta, és azt mondta, hogy kilövöm ennek a vén zsidónak a szemét, és erre a puskáját elsütötte, ami a képen Rákosi elvtárs szemét ki is szakította.”
Részlet a Győr-Sopron Megyei bíróság 1952. január 8-án hozott ítéletéből
[...]
Ítélet:
A megyei bíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja; a vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmenti. A felmerült bűnügyi költség az államkincstárt terheli.
Indoklás:
Az elsőbíróság ítélet ellen a vádlott és védő felmentés és enyhítés végett fellebbezett.
A fellebbezési bíróság nem fogadta el az elsőbíróság által megállapított tényállást, mert iratellenes az elsőbíróságnak az a megállapítása, hogy a vádlott beismerte azt, miszerint rálőtt Rákosi Mátyás arcképére, hasonlóan iratellenes az a megállapítás, hogy Bábi Mária vádlott a rendőrség előtt terhelően vallott volna a vádlottra. Éppen azért a tanúkat újból kihallgatta. Figyelemmel arra, hogy Horgany Teréz és Bábi Mária tanúk 3 ízben történt kihallgatásuk során állandóan megváltoztatták vallomásukat, míg a fellebbviteli eljárás során határozottan kijelentették, hogy terhelő vallomásuk nem felel meg a valóságnak, és azt Bábi Mária előadása szerint Horgany Teréz rábeszélése folytán tette meg egy ízben, továbbá, mert adatok merültek fel arra, hogy a tanúkat vádlottal, mint a konyha vezetőjével szemben táplált haragjuk is vezette vallomásuk megtételénél, továbbá, mert Kárpáti Iván tanúvallomása szerint a puska teljesen alkalmatlan célzásra és végül, mert a vádlott atyja gazdasági cseléd sorban volt a felszabadulást megelőzően és a népi demokrácia jóvoltából jutott földhöz, míg a vádlott éppen jó munkája folytán került magasabb állásba, mely körülmények egymagukban is valószínűtlenné teszik azt, hogy a vádlott a vád tárgyává tett magatartást tanúsított volna, ezért a fellebbezési bíróság nem látta megnyugtatóan bizonyítva azt, hogy a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményt elkövette, s mert maga az államügyész indítványozta a vádlott felmentését, ezért a fellebbezési bíróság az ítéletet megváltoztatva, a vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmentette.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő