Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább
Golyó Rákosi Mátyás szemébe – az iváni gépállomáson 1951-ben
„Előadni kívánom, hogy folyó hó 10-e táján a gépállomás konyhájában a délelőtti órákban bejött a konyhára Veszeless Ottó gépállomási alkalmazott (raktáros), akinél egy légpuska volt, és azt mondta, olyan célzó ked-vem van, és a puskát a konyha falán elhelyezett Rákosi képre fogta, és azt mondta, hogy kilövöm ennek a vén zsidónak a szemét, és erre a puskáját elsütötte, ami a képen Rákosi elvtárs szemét ki is szakította.”
Veszeless Ottó fellebbezése az első fokú ítélet ellen
Tisztelt Járásbíróság!
Izgatás bűntette miatt ellenem B.20743/1951. [helyesen: 20473/1951 - Cs. E.] sz. alatt indított bűnügyben bejelentett fellebbezésemet a következőkben
indoklom:
Fellebbezek bűnösségem megállapítása és a büntetés kiszabása miatt - felmentésem, illetve és büntetés enyhítése végett.
A kihallgatott két terhelő tanú az utolsó tárgyaláson visszavonta korábban tett vallomását és egybehangzóan vallotta, hogy a légpuska babrálás közben véletlenül sült el anélkül, hogy a képre céloztam volna.
Ennek a magyarázatát abban látom, hogy ezek a tanúk az első tárgyalás után - amikor terhelően vallottak rám - tudomást szereztek arról, hogy a bíróság a közvádló indítványára elrendelte annak tisztázását, igaz-e, hogy e két tanú összebeszélt ellenem, hogy a gépállomásról való eltávolításom végett reám terhelő vallomást fognak tenni, amiért a gépállomás vezetője ellen felszólaltam. Egyrészt attól való félelmükben, hogy ezen összebeszélésük és hamis vallomásuk kiderül, - másrészt pedig, mert időközben a gépállomás vezetőjét tényleg eltávolították, jónak látták vallomásukat visszavonni és az igazat megvallani.
Bármi is volt azonban ennek oka, e két tanúnak ingadozó, és terhelő vallomásukban is egymásnak ellentmondó vallomására megnyugtató ítéletet alapítani nem lehet.
A büntetés kiszabása tekintetében utalok arra, hogy szüleim uradalmi cselédsorban sínylődő emberek voltak, a felszabadulás után lettek emberekké. Magam a felszabadulás után napszámos, majd traktorvezető és gépállomási raktárkezelő voltam, mindent a demokráciának köszönhetek. A bűncselekmény nem volna összeegyeztethető egész életemmel és egyéniségemmel.
Abban az esetben, ha várakozásom ellenére a Megyei Bíróság is bűnösnek találna, kérem a Btk. 51 §-ának alkalmazásával a legenyhébb büntetés kiszabását.
Tisztelettel:
| Veszeless Ottó vádlott |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 02.
1953
1957
Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább
1989
A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább
1998
Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő