A Nobel-díjas Thomas Mann Budapestre látogatott.Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
8.
1944. szeptember 24.
Drágáim,
Valószínűleg megkapjuk ruhakoptatásunkat, visszamenőleg. Koponyánként kb. 200 P!
Hosszú kb. egy hetes szünet után megkaptam két (vasárnapi, hétfői) lapotokat, nagy örömet és megnyugvást okozva. Hétfőn én is feladtam egy lapot, pontosan beszámolva a helyzetről, hogy megkaptam a csomagot, minden finom volt és elég, kérdeztem, Gyuri átadta a levelemet stb. Remélem, már megkaptátok, így felesleges tovább részleteznem. Azonban elismétlem, semmi komolyabb beruházást ne tegyetek a téli holmira, kesztyű, fej v. [vagy] fülvédő, 1-2 melegebb még tökéletesen elég, de ezek is csak a jövőben jöhetnek számításba. Egy jó időre teljesen kielégítő a felszerelésem. Az időjárás szép, borús, de nincsenek esőzések, sem hidegek. Csak úgy maradjon.
Remélem, az utolsó k. sz. kívánságom lesz, hogy majd egy kb. 60, 70x40 cm nagyságú bőröndöt és a ballonkabátomat Anna nénihez vigyék (Margit). Ismétlem, ez még jövő időben van. Anyu beszámolójából nem vettem ki tisztán: volt-e mindkét napon templomban vagy nem. Írjátok meg! Anyukám, Neked most már csak azt ismételhetem, amit előbbi lapomban mondtam: ne veszítsd most el a hitedet, ha már eddig minden rendben volt, most a legteljesebb nyugalomban és nyugodtságban kell kivárni a dolgokat. S emellett ne veszítsd el hitedet, hiszen minden okunk megvan Isten nevét hálával és megnyugvással ejtsük ki a közelgő ünnepen, melyet természetesen én is böjtölve fogok eltölteni. Tehát nyugalom, hála és a legerősebb érzése és hite a kitartásnak „addig". Tehát mindent kívánok Nektek az ünnepre, amit mindannyiunk érzünk, amit mindannyian hiszünk, és mindannyiunk leghőbb vágyának mihamarabbi bekövetkezését. U. i. A postaforgalom zavarai az ok, ha lapjaimban fennakadás mutatkozik. Millió csók Gyuri.
Jelzet: Gyenes György postai levelezőlapja szüleinek (1944. szeptember 24.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.6.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő