Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

Források

  

Gyenes György levelei

  

1.

1944. május 28.

VIII.   V. 28.

Drágáim. Megragadom az alkalmat, hogy részletesebben elmondjam az eseményeket, bár a VII. lapot 27-iki dátummal útnak indítottam, azonnal, ahogy a ti lapotokat megkaptam. Nem értem, miért kaptam tőletek addig csak egy lapot, mert természetesnek találom, hogy minden lapomra legalább egy válaszlapot írjatok. Nekem legalább olyan fontos a ti lapotok, mint Nektek az enyém. Tehát írni gyakran, sűrűn! Nagyon szeretném tudni, hogy megkaptátok-e az első levelemet, jelezzétek ezt a következő lapban imigyen: Hugó meggyógyult, ha csak ezt (a másodikat): Hugó még beteg.

Ha megkaptátok, akkor részletesen ismeritek a helyzetet, ha nem, legközelebbi levelemben ismertetem. Különös esemény nem történt, egyszer benn voltunk Jolsván (6 km oda, 6 km vissza) teljes menetfelszereléssel, elég kellemetlen volt. Tegnap határvadászoknál dolgoztunk, igen erős munkát, de jól bírtam, s a katonák olyan rendesek voltak, hogy jó kedvvel is csináltam. (A megszólítás: Uraim volt!) Most szombat d. e. ½ 10 van, mindjárt megyek mosni, mosdani, aztán pakolunk, mert holnap reggel megyünk Fülekre, mint légós század. Minden valószínűség szerint ez végleges lesz, s jó lesz. Írjatok azért a leggyakrabban, utánam küldik. Gyenes György 107/303. m. u. szd. [munkaszolgálatos század] Jolsva (IV. szakasz). Apropó, ha írtok, válaszlappal írjatok, így nem fog fogyni az én lapom. Az üres részt, amit én írok vissza nektek, címezzétek meg tintával (Gábor József stb.), mert másképp letéphetik a cenzúrázás közben. Még egy: lapot géppel írjatok, így több fér kel, főleg részletesen. Mumus odaköltözéséről részleteket! Mit csinál Nelly, Mumus, Ági, Nagyné, Margit, Muci, Erzsi, írjanak ők is külön lapot, jól esik otthonról olvasni minden sort.

Apu menjen el okvetlenül Bíróékhoz, ismertesse helyzetemet, nagyon kedvesek voltak, és én megígértem, hogy életjelet adok magamról. Pétert, Zsuzsit sokszor csókolom, Bíró kollégát üdvözlöm, nagyságos asszonynak kézcsók, s kívánok mindannyiuknak minden jót.

Ha Füleken leszünk, azonnal megírom, mikor lehet csomagot küldeni. Tréningruha nem árt, de egyáltalában nem fontos s azt hiszem, otthon sokkal jobban elfér. Éjjel itt is alaposan hidegek voltak (csak néhányszor), de rájöttünk, hogy ha beássuk magunkat a szalmába, minden takarónál jobban melegít. Éjjeli kosztümöm a következő: a meleg alsóruha, pizsamanadrág, két pulóver. Lajoson minden este halálra nevetjük magunkat, úgy fekszik le, mint egy búvár, mikor a mélybe száll. Sokat használom a rövidnadrágot s nagyon jól fog jönni az első csomagban egy pár félcipő. Csináltasd meg előre. Kellene tudnom, megkaptátok-e első levelemet (azonnal megírni!), abban írtam egy kis felsorolást, ezt tegyétek el. Hozzá jöhet még 2 pár bőrfűző vagy 2 pár kapca, 1-2 pár kis zokni. Ami még eszembe jut, megírom. Egyelőre ez minden, még egyszer: sokat, megcímzett válaszlapon írjatok, de ne csak ti, hanem az összes elősorolt.

Remélem, hamar írhatok ismét levelet, akkor már megírom a füleki helyzetet is.

Nagyon jó hangulatban vagyok, így nagyon szépen megleszek, csak Ti is vigyázzatok magatokra, bízni, mosolyogni és hinni kell!

Ui.: ma kaptunk kincstári sapkát és szalagot. A szalag nagyon rendes, a sapka koszos és használhatatlan. Igen jó, hogy

otthonról!

Ui. 2: néminemű

is lehet gyűjteni, de nem kell általában sokat tenni semmiből a csomagba, mert hátha nem kapom meg. Inkább kisebbet és gyakrabban.

Ui. 3: A koszt nem a legremekebb, de valószínűleg Füleken az is javulni fog. Most vettünk sajtot, 6-an 2 ½ kg-t, 16 P [pengő] kilója. Bár még kapnánk.

Ui. 4: Pénzt még alig költöttem. Talán 15-20 P-t.

Ui. 5: Tibivel tegnapelőtt találkoztam Jolsván, jól van, rendben van. Édesanyjának üdvözlet. (Tőlem!) Mindenkit, akit felkértem írásra, sokszor csókolok és üdvözlök. Titeket milliószor csókol magát igen jól érző fiad, Gyuri

Mucira igen vigyázni!

A könyveknek sok és igen jó hasznát veszem. Számozzátok ti is a lapokat!

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. május 28.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.2.

 

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő