Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

Források

  

Gyenes György levelei

  

1.

1944. május 28.

VIII.   V. 28.

Drágáim. Megragadom az alkalmat, hogy részletesebben elmondjam az eseményeket, bár a VII. lapot 27-iki dátummal útnak indítottam, azonnal, ahogy a ti lapotokat megkaptam. Nem értem, miért kaptam tőletek addig csak egy lapot, mert természetesnek találom, hogy minden lapomra legalább egy válaszlapot írjatok. Nekem legalább olyan fontos a ti lapotok, mint Nektek az enyém. Tehát írni gyakran, sűrűn! Nagyon szeretném tudni, hogy megkaptátok-e az első levelemet, jelezzétek ezt a következő lapban imigyen: Hugó meggyógyult, ha csak ezt (a másodikat): Hugó még beteg.

Ha megkaptátok, akkor részletesen ismeritek a helyzetet, ha nem, legközelebbi levelemben ismertetem. Különös esemény nem történt, egyszer benn voltunk Jolsván (6 km oda, 6 km vissza) teljes menetfelszereléssel, elég kellemetlen volt. Tegnap határvadászoknál dolgoztunk, igen erős munkát, de jól bírtam, s a katonák olyan rendesek voltak, hogy jó kedvvel is csináltam. (A megszólítás: Uraim volt!) Most szombat d. e. ½ 10 van, mindjárt megyek mosni, mosdani, aztán pakolunk, mert holnap reggel megyünk Fülekre, mint légós század. Minden valószínűség szerint ez végleges lesz, s jó lesz. Írjatok azért a leggyakrabban, utánam küldik. Gyenes György 107/303. m. u. szd. [munkaszolgálatos század] Jolsva (IV. szakasz). Apropó, ha írtok, válaszlappal írjatok, így nem fog fogyni az én lapom. Az üres részt, amit én írok vissza nektek, címezzétek meg tintával (Gábor József stb.), mert másképp letéphetik a cenzúrázás közben. Még egy: lapot géppel írjatok, így több fér kel, főleg részletesen. Mumus odaköltözéséről részleteket! Mit csinál Nelly, Mumus, Ági, Nagyné, Margit, Muci, Erzsi, írjanak ők is külön lapot, jól esik otthonról olvasni minden sort.

Apu menjen el okvetlenül Bíróékhoz, ismertesse helyzetemet, nagyon kedvesek voltak, és én megígértem, hogy életjelet adok magamról. Pétert, Zsuzsit sokszor csókolom, Bíró kollégát üdvözlöm, nagyságos asszonynak kézcsók, s kívánok mindannyiuknak minden jót.

Ha Füleken leszünk, azonnal megírom, mikor lehet csomagot küldeni. Tréningruha nem árt, de egyáltalában nem fontos s azt hiszem, otthon sokkal jobban elfér. Éjjel itt is alaposan hidegek voltak (csak néhányszor), de rájöttünk, hogy ha beássuk magunkat a szalmába, minden takarónál jobban melegít. Éjjeli kosztümöm a következő: a meleg alsóruha, pizsamanadrág, két pulóver. Lajoson minden este halálra nevetjük magunkat, úgy fekszik le, mint egy búvár, mikor a mélybe száll. Sokat használom a rövidnadrágot s nagyon jól fog jönni az első csomagban egy pár félcipő. Csináltasd meg előre. Kellene tudnom, megkaptátok-e első levelemet (azonnal megírni!), abban írtam egy kis felsorolást, ezt tegyétek el. Hozzá jöhet még 2 pár bőrfűző vagy 2 pár kapca, 1-2 pár kis zokni. Ami még eszembe jut, megírom. Egyelőre ez minden, még egyszer: sokat, megcímzett válaszlapon írjatok, de ne csak ti, hanem az összes elősorolt.

Remélem, hamar írhatok ismét levelet, akkor már megírom a füleki helyzetet is.

Nagyon jó hangulatban vagyok, így nagyon szépen megleszek, csak Ti is vigyázzatok magatokra, bízni, mosolyogni és hinni kell!

Ui.: ma kaptunk kincstári sapkát és szalagot. A szalag nagyon rendes, a sapka koszos és használhatatlan. Igen jó, hogy

otthonról!

Ui. 2: néminemű

is lehet gyűjteni, de nem kell általában sokat tenni semmiből a csomagba, mert hátha nem kapom meg. Inkább kisebbet és gyakrabban.

Ui. 3: A koszt nem a legremekebb, de valószínűleg Füleken az is javulni fog. Most vettünk sajtot, 6-an 2 ½ kg-t, 16 P [pengő] kilója. Bár még kapnánk.

Ui. 4: Pénzt még alig költöttem. Talán 15-20 P-t.

Ui. 5: Tibivel tegnapelőtt találkoztam Jolsván, jól van, rendben van. Édesanyjának üdvözlet. (Tőlem!) Mindenkit, akit felkértem írásra, sokszor csókolok és üdvözlök. Titeket milliószor csókol magát igen jól érző fiad, Gyuri

Mucira igen vigyázni!

A könyveknek sok és igen jó hasznát veszem. Számozzátok ti is a lapokat!

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. május 28.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.2.

 

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők