A Nobel-díjas Thomas Mann Budapestre látogatott.Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
Források
Gyenes György levelei
1.
1944. május 28.
VIII. V. 28.
Drágáim. Megragadom az alkalmat, hogy részletesebben elmondjam az eseményeket, bár a VII. lapot 27-iki dátummal útnak indítottam, azonnal, ahogy a ti lapotokat megkaptam. Nem értem, miért kaptam tőletek addig csak egy lapot, mert természetesnek találom, hogy minden lapomra legalább egy válaszlapot írjatok. Nekem legalább olyan fontos a ti lapotok, mint Nektek az enyém. Tehát írni gyakran, sűrűn! Nagyon szeretném tudni, hogy megkaptátok-e az első levelemet, jelezzétek ezt a következő lapban imigyen: Hugó meggyógyult, ha csak ezt (a másodikat): Hugó még beteg.
Ha megkaptátok, akkor részletesen ismeritek a helyzetet, ha nem, legközelebbi levelemben ismertetem. Különös esemény nem történt, egyszer benn voltunk Jolsván (6 km oda, 6 km vissza) teljes menetfelszereléssel, elég kellemetlen volt. Tegnap határvadászoknál dolgoztunk, igen erős munkát, de jól bírtam, s a katonák olyan rendesek voltak, hogy jó kedvvel is csináltam. (A megszólítás: Uraim volt!) Most szombat d. e. ½ 10 van, mindjárt megyek mosni, mosdani, aztán pakolunk, mert holnap reggel megyünk Fülekre, mint légós század. Minden valószínűség szerint ez végleges lesz, s jó lesz. Írjatok azért a leggyakrabban, utánam küldik. Gyenes György 107/303. m. u. szd. [munkaszolgálatos század] Jolsva (IV. szakasz). Apropó, ha írtok, válaszlappal írjatok, így nem fog fogyni az én lapom. Az üres részt, amit én írok vissza nektek, címezzétek meg tintával (Gábor József stb.), mert másképp letéphetik a cenzúrázás közben. Még egy: lapot géppel írjatok, így több fér kel, főleg részletesen. Mumus odaköltözéséről részleteket! Mit csinál Nelly, Mumus, Ági, Nagyné, Margit, Muci, Erzsi, írjanak ők is külön lapot, jól esik otthonról olvasni minden sort.
Apu menjen el okvetlenül Bíróékhoz, ismertesse helyzetemet, nagyon kedvesek voltak, és én megígértem, hogy életjelet adok magamról. Pétert, Zsuzsit sokszor csókolom, Bíró kollégát üdvözlöm, nagyságos asszonynak kézcsók, s kívánok mindannyiuknak minden jót.
Ha Füleken leszünk, azonnal megírom, mikor lehet csomagot küldeni. Tréningruha nem árt, de egyáltalában nem fontos s azt hiszem, otthon sokkal jobban elfér. Éjjel itt is alaposan hidegek voltak (csak néhányszor), de rájöttünk, hogy ha beássuk magunkat a szalmába, minden takarónál jobban melegít. Éjjeli kosztümöm a következő: a meleg alsóruha, pizsamanadrág, két pulóver. Lajoson minden este halálra nevetjük magunkat, úgy fekszik le, mint egy búvár, mikor a mélybe száll. Sokat használom a rövidnadrágot s nagyon jól fog jönni az első csomagban egy pár félcipő. Csináltasd meg előre. Kellene tudnom, megkaptátok-e első levelemet (azonnal megírni!), abban írtam egy kis felsorolást, ezt tegyétek el. Hozzá jöhet még 2 pár bőrfűző vagy 2 pár kapca, 1-2 pár kis zokni. Ami még eszembe jut, megírom. Egyelőre ez minden, még egyszer: sokat, megcímzett válaszlapon írjatok, de ne csak ti, hanem az összes elősorolt.
Remélem, hamar írhatok ismét levelet, akkor már megírom a füleki helyzetet is.
Nagyon jó hangulatban vagyok, így nagyon szépen megleszek, csak Ti is vigyázzatok magatokra, bízni, mosolyogni és hinni kell!
Ui.: ma kaptunk kincstári sapkát és szalagot. A szalag nagyon rendes, a sapka koszos és használhatatlan. Igen jó, hogy
otthonról!Ui. 2: néminemű
is lehet gyűjteni, de nem kell általában sokat tenni semmiből a csomagba, mert hátha nem kapom meg. Inkább kisebbet és gyakrabban.Ui. 3: A koszt nem a legremekebb, de valószínűleg Füleken az is javulni fog. Most vettünk sajtot, 6-an 2 ½ kg-t, 16 P [pengő] kilója. Bár még kapnánk.
Ui. 4: Pénzt még alig költöttem. Talán 15-20 P-t.
Ui. 5: Tibivel tegnapelőtt találkoztam Jolsván, jól van, rendben van. Édesanyjának üdvözlet. (Tőlem!) Mindenkit, akit felkértem írásra, sokszor csókolok és üdvözlök. Titeket milliószor csókol magát igen jól érző fiad, Gyuri
Mucira igen vigyázni!
A könyveknek sok és igen jó hasznát veszem. Számozzátok ti is a lapokat!
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. május 28.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.2.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő