Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

2.

1944. augusztus 16.

  

aug. 16.

Drágáim,

ismét csak ebédszünetben jutottam hozzá az íráshoz, de remélem, lesz idő elmondani az elmondandókat.

1. A csomagot szerencsésen megkaptam, kitűnő, igen jól jött. Növeli a kaja mennyiséget (hárman teljesen közösen élünk), hogy Jani és Doncsi ugyanaznap kapott hasonló csomagot, mint én. Kajailag tehát teljes egyensúlyba jutottunk. Ugyanúgy cigarettailag, azonban ennél az a helyzet, hogy mindig kevés, mert cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!) Tehát ujjon köszönök mindent nyugtázva a legteljesebb megelégedéssel.

2. Sejtelmem sincs róla, honnan vettétek az ötletet, hogy minden héten lehet csomagot küldeni, ez nem igaz, örülök, hogy most kiadták. Tehát ne küldjetek semmit, egyrészt nem lehet, másrészt egyelőre annyira nincs rá szükség, hogy nem is tudnám elhelyezni. A teljes egyensúly megvan, ha esetleg majd szükség lesz, Zoli címét megírom. (Zoli egyébként elment tőlünk, kihelyezték egy 45 km-re eső faluba, de a csomag, ha jön, én átveszem.

[hiányzó szöveg] van intézve! De egyelőre szó sincs róla. [hiányzó szöveg] címét alkalomadtán közlöm. [hiányzó szöveg] a postára vonatkozólag:

Minden héten kaptok tőlem egy vagy két írást, ez sok az adott körülményekhez képest. Tehát meg kell vele elégedni. Idegességre semmi ok, életem épp oly eseménytelen, mint ezelőtt. Most a belső kajafront is javult, többet eszem, viszont igen jó bulim révén (meszet oltok) kevesebb fizikai erőt pocsékolok el, mint eddig.

(Majdnem ala Süveti)

Tehát nyugalom minden vonalon, nem kell annyira várni a postát. Természetesen azért mindent megteszek, hogy minél gyakrabban írhassak. Tőletek hál' Isten, minden nap jön lap. Írjatok csak szorgalmasan.

5. Ma értesültünk Pistike újabb cselekedetéről, hogy fejlődik, még nem tudjuk, de ha jól, vasárnap piknik lesz!

Reményre van ok! Azt hiszem, Pistike elnöke által jósolt terminusra meglátom Mucit!

6. Most két ünnepen sokat olvastam, s szellemi képességem, melyeket [hiányzó szöveg] hónapja az eltompulás veszélye fenyegetett, ismét visszatért. Tehát magam részéről várom igazi hivatásom megkezdését. (Remélem, 44-45 tanévben már osztályozva leszek.)

Lehet, egyetemi nexusoknak utánanézni. De komolyan!

Egyéb írnivaló nincs, elmondanivaló természetesen annál több.

Fokozottan vigyázzatok Magatokra, írjatok. Anyuval Apuval együtt mindenkit, Mucikát is milliószor csókolom.

Nagynéni, azt hiszem, nemsokára éppúgy könnyezhet, mint júl. 17-e körül. Értitek ugye?

Még egyszer csomag semmi esetre nem kell, postáért nem izgulni, nemsokára...

Köszönöm mindenkinek, ki a pakk létrehozásán fáradozott. Milliószor csókol benneteket Gyuri

[hiányzó szöveg] mint Sinfonia tényleg nagy [hiányzó szöveg] volt.

Anyu, miért nem veszekedtek egy kicsit?

[hiányzó szöveg] Ági, Mucus, Nelly sem felejtett?!

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. augusztus 16.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.3.

 

  

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő