Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

2.

1944. augusztus 16.

  

aug. 16.

Drágáim,

ismét csak ebédszünetben jutottam hozzá az íráshoz, de remélem, lesz idő elmondani az elmondandókat.

1. A csomagot szerencsésen megkaptam, kitűnő, igen jól jött. Növeli a kaja mennyiséget (hárman teljesen közösen élünk), hogy Jani és Doncsi ugyanaznap kapott hasonló csomagot, mint én. Kajailag tehát teljes egyensúlyba jutottunk. Ugyanúgy cigarettailag, azonban ennél az a helyzet, hogy mindig kevés, mert cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!) Tehát ujjon köszönök mindent nyugtázva a legteljesebb megelégedéssel.

2. Sejtelmem sincs róla, honnan vettétek az ötletet, hogy minden héten lehet csomagot küldeni, ez nem igaz, örülök, hogy most kiadták. Tehát ne küldjetek semmit, egyrészt nem lehet, másrészt egyelőre annyira nincs rá szükség, hogy nem is tudnám elhelyezni. A teljes egyensúly megvan, ha esetleg majd szükség lesz, Zoli címét megírom. (Zoli egyébként elment tőlünk, kihelyezték egy 45 km-re eső faluba, de a csomag, ha jön, én átveszem.

[hiányzó szöveg] van intézve! De egyelőre szó sincs róla. [hiányzó szöveg] címét alkalomadtán közlöm. [hiányzó szöveg] a postára vonatkozólag:

Minden héten kaptok tőlem egy vagy két írást, ez sok az adott körülményekhez képest. Tehát meg kell vele elégedni. Idegességre semmi ok, életem épp oly eseménytelen, mint ezelőtt. Most a belső kajafront is javult, többet eszem, viszont igen jó bulim révén (meszet oltok) kevesebb fizikai erőt pocsékolok el, mint eddig.

(Majdnem ala Süveti)

Tehát nyugalom minden vonalon, nem kell annyira várni a postát. Természetesen azért mindent megteszek, hogy minél gyakrabban írhassak. Tőletek hál' Isten, minden nap jön lap. Írjatok csak szorgalmasan.

5. Ma értesültünk Pistike újabb cselekedetéről, hogy fejlődik, még nem tudjuk, de ha jól, vasárnap piknik lesz!

Reményre van ok! Azt hiszem, Pistike elnöke által jósolt terminusra meglátom Mucit!

6. Most két ünnepen sokat olvastam, s szellemi képességem, melyeket [hiányzó szöveg] hónapja az eltompulás veszélye fenyegetett, ismét visszatért. Tehát magam részéről várom igazi hivatásom megkezdését. (Remélem, 44-45 tanévben már osztályozva leszek.)

Lehet, egyetemi nexusoknak utánanézni. De komolyan!

Egyéb írnivaló nincs, elmondanivaló természetesen annál több.

Fokozottan vigyázzatok Magatokra, írjatok. Anyuval Apuval együtt mindenkit, Mucikát is milliószor csókolom.

Nagynéni, azt hiszem, nemsokára éppúgy könnyezhet, mint júl. 17-e körül. Értitek ugye?

Még egyszer csomag semmi esetre nem kell, postáért nem izgulni, nemsokára...

Köszönöm mindenkinek, ki a pakk létrehozásán fáradozott. Milliószor csókol benneteket Gyuri

[hiányzó szöveg] mint Sinfonia tényleg nagy [hiányzó szöveg] volt.

Anyu, miért nem veszekedtek egy kicsit?

[hiányzó szöveg] Ági, Mucus, Nelly sem felejtett?!

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. augusztus 16.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.3.

 

  

Ezen a napon történt december 26.

1942

Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább

1944

A németek fölrobbantják az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat.Tovább

1991

Felbomlik a világ legnagyobb területű állama, a kommunista Szovjetunió, megalakul a Független Államok KözösségeTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő