Kínában kihirdetik a köztársasági alkotmányt, véget ér a császárságot elsöprő forradalom.Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
3.
Dátum nélküli
Drágáim! Vasárnap este írom ezeket a sorokat, az iroda előtt állva, azért ilyen ronda. Semmi különösebb eseményről nem tudok beszámolni, nálunk a k. sz.-nél [kisegítő század] minden a régiben, ha valami csekély változásról lehet beszélni, az inkább a „jobb" felé tolódott. A munkám elég jó, egy jó barátunk építkezésén dolgozgatok, (a barakk mellesleg kőből készül és igen csinos lesz), de valami azt súgja, már nem fogjuk használni. A koszt valamennyire feljavult, s a csomaggal együtt jó, mondhatnám, igen jó táplálkozást biztosít.
A csomagokat mindhárman megkaptuk, úgyszintén a pénzt is. Bandi tehát igen rendesen viselkedett. Kitűnően jött természetesen, hiszen nálunk soha nem lehet annyi kaja, hogy utánpótlás ne jönne jól. A helyzettel tehát annál is inkább meg lehetünk elégedve, mivel külső okok is belejátszanak ebbe. Hogy Mucit meglássam, ahhoz azt hiszem, 5-6 hét elég lesz. És amellett fontosságban minden más eltörpül.
Ma sikerült rendesen kipihenni magam (azért ráfér az emberre 63 órás heti munka után), aludtam, ettem, olvastam, ettem és most megyek haza nekilátni egy egész görögdinnyének. Írok a közeljövőben egy hivatalos lapot, melyben ruhaneműt fogok kérni a század részére. Valóban nagyon szegény fiúk is vannak, kik részére bármilyen kis mennyiségben lehet küldeni. Pl. egy rongyos lepedő, rossz cipő, 1-2 pár harisnya, vagy akármi. Kérlek, szedjetek össze, amit lehet.
Postával meg vagyok elégedve, írjatok csak szorgalmatosan, irtsátok a bogarakat, veszekedjetek, de ne sokat, s reménykedjetek abban, ami most már elég kézzelfoghatóbbnak látszik.
Mindenkit, Mucust, Nellyt, Ágot sokszor csókolok, a bensejében már civilnek vedlő
K. Gyuri jól, mindenkit üdvözöl és csókol.
Anyut, aput milliószor csókolom, Mucinak minden jót kívánok.
Most ismertek el gyengélkedőnek (a bokám van egy kicsit megdagadva), tehát egy napot szépen pihenhetek. Kitűnő.
Millió bizalomteljes csók
GY.
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek, Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.5.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 29.
1912
1945
Amerikai csapatok felszabadítják a dachaui koncentrációs tábort.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő