A Nobel-díjas Thomas Mann Budapestre látogatott.Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
4.
Dátum nélküli
Drágáim,
Sajnálom, hogy legutóbbi írásomra nem jelentkezett a piros dátumozás, de mivel már hétfőn elment, s még most sem kaptátok meg, valószínűleg elveszett. Nem baj, remélem, ez már fennakadás nélkül kezetekhez jut. Itt jegyzem meg még egyszer a helyzetet a posta körül, minden lapotokat megkapom, rendszerint másnap, én pedig minden héten írok legalább egyszer, ami eddig egy (a mostani) kivételével mindig elért céljához. Büntetésről, vagy hasonló vad dolgokról nincs szó, csodálom Aput, hogy felült ilyesminek. Mellesleg, ha valami fontos dologról akarnék beszámolni, természetesen módot találnék erre is, de olyan eseménytelenségben élünk, hogy erre nincs is szükség. Jól vagyok, már amilyen jól lehet az ember hasonló helyzetben, némileg kipihentem magam, kis lázzal 4 napig voltam gyengélkedő, szombat délután önkéntes munkát végeztem, ennek fejében vasárnap nem voltam gyárban s hétfőn 6 helyett 12 órára megyünk dolgozni. Tehát a fáradtsággal még csak megvolnék valahogy. Az előbb hoztak hírt Pistiről, láttad volna az örömöm, ami itt volt....! Írtunk egy színdarabot, ami így kezdődik: Szín: Budapest. Idő:
(!)Jókedvre derültünk, én pedig gyorsan összefoglalok pár dolgot, ami nem ér rá addig sem, míg élőszóban közlöm. Tehát: küldjetek, ha lehet egy 6-8 kg csomagot, sütemény, sajt, cigaretta, cukor s valami elállóbb kolbászfélével (a fő súly lehetőleg a sütemény
). Jani édesanyja fel fog hozni hozzátok némi süteményt, küldjétek el feltétlenül azt is. Azon kívül itt az idő, hogy a zakómat elküldjétek. De biztosan!Most jut eszembe, lehet a csomag 1 kg-mal több, mert lehet a század részére némi ruhaneműt küldeni. Tényleg hihetetlen szegény vidékiek vannak, tehát kérek 1 inget, harisnyát, vagy bármit, bármilyen mennyiségben és minőségben küldjetek, csak fehérnemű kell! Ömlik az eső, kicsit be is ázunk, ezért abbahagyom.
Alábbhagyott a kicsi jégvihar, tehát gyorsan befejezem. Ne gondolkozzatok sokat a dolgon, ruhát (a kabátomat és a század részére) feltétlenül küldjétek, hogy még megkapjam itt Füleken.
Drágáim, gyorsan befejezem, mert fogy a gyertya (gyufát, pár finom gyertyát, 1 zseblámpát, tartalék elemekkel s egy rúdelemet Doncsival)
Minden jót kívánunk magunknak. Drága Anyukám a véremben érzem a közeli viszontlátást!
Millió csók
Kitartás és csak nyugi!
(Csak nyugalom, losonci tájszólás)
Mucit is csókolom.
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek, Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő