Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

4.

Dátum nélküli

  

Drágáim,

Sajnálom, hogy legutóbbi írásomra nem jelentkezett a piros dátumozás, de mivel már hétfőn elment, s még most sem kaptátok meg, valószínűleg elveszett. Nem baj, remélem, ez már fennakadás nélkül kezetekhez jut. Itt jegyzem meg még egyszer a helyzetet a posta körül, minden lapotokat megkapom, rendszerint másnap, én pedig minden héten írok legalább egyszer, ami eddig egy (a mostani) kivételével mindig elért céljához. Büntetésről, vagy hasonló vad dolgokról nincs szó, csodálom Aput, hogy felült ilyesminek. Mellesleg, ha valami fontos dologról akarnék beszámolni, természetesen módot találnék erre is, de olyan eseménytelenségben élünk, hogy erre nincs is szükség. Jól vagyok, már amilyen jól lehet az ember hasonló helyzetben, némileg kipihentem magam, kis lázzal 4 napig voltam gyengélkedő, szombat délután önkéntes munkát végeztem, ennek fejében vasárnap nem voltam gyárban s hétfőn 6 helyett 12 órára megyünk dolgozni. Tehát a fáradtsággal még csak megvolnék valahogy. Az előbb hoztak hírt Pistiről, láttad volna az örömöm, ami itt volt....! Írtunk egy színdarabot, ami így kezdődik: Szín: Budapest. Idő:

(!)

Jókedvre derültünk, én pedig gyorsan összefoglalok pár dolgot, ami nem ér rá addig sem, míg élőszóban közlöm. Tehát: küldjetek, ha lehet egy 6-8 kg csomagot, sütemény, sajt, cigaretta, cukor s valami elállóbb kolbászfélével (a fő súly lehetőleg a sütemény

). Jani édesanyja fel fog hozni hozzátok némi süteményt, küldjétek el feltétlenül azt is. Azon kívül itt az idő, hogy a zakómat elküldjétek. De biztosan!

Most jut eszembe, lehet a csomag 1 kg-mal több, mert lehet a század részére némi ruhaneműt küldeni. Tényleg hihetetlen szegény vidékiek vannak, tehát kérek 1 inget, harisnyát, vagy bármit, bármilyen mennyiségben és minőségben küldjetek, csak fehérnemű kell! Ömlik az eső, kicsit be is ázunk, ezért abbahagyom.

Alábbhagyott a kicsi jégvihar, tehát gyorsan befejezem. Ne gondolkozzatok sokat a dolgon, ruhát (a kabátomat és a század részére) feltétlenül küldjétek, hogy még megkapjam itt Füleken.

Drágáim, gyorsan befejezem, mert fogy a gyertya (gyufát, pár finom gyertyát, 1 zseblámpát, tartalék elemekkel s egy rúdelemet Doncsival)

Minden jót kívánunk magunknak. Drága Anyukám a véremben érzem a közeli viszontlátást!

Millió csók

Kitartás és csak nyugi!

(Csak nyugalom, losonci tájszólás)

Mucit is csókolom.

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek, Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.10.

 

  

Ezen a napon történt június 13.

1917

London németek általi bombázása. 162 halott, 432 sebesült.Tovább

1919

Clemenceau- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1940

Német csapatok elfoglalják Párizst.Tovább

2000

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők