Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
4.
Dátum nélküli
Drágáim,
Sajnálom, hogy legutóbbi írásomra nem jelentkezett a piros dátumozás, de mivel már hétfőn elment, s még most sem kaptátok meg, valószínűleg elveszett. Nem baj, remélem, ez már fennakadás nélkül kezetekhez jut. Itt jegyzem meg még egyszer a helyzetet a posta körül, minden lapotokat megkapom, rendszerint másnap, én pedig minden héten írok legalább egyszer, ami eddig egy (a mostani) kivételével mindig elért céljához. Büntetésről, vagy hasonló vad dolgokról nincs szó, csodálom Aput, hogy felült ilyesminek. Mellesleg, ha valami fontos dologról akarnék beszámolni, természetesen módot találnék erre is, de olyan eseménytelenségben élünk, hogy erre nincs is szükség. Jól vagyok, már amilyen jól lehet az ember hasonló helyzetben, némileg kipihentem magam, kis lázzal 4 napig voltam gyengélkedő, szombat délután önkéntes munkát végeztem, ennek fejében vasárnap nem voltam gyárban s hétfőn 6 helyett 12 órára megyünk dolgozni. Tehát a fáradtsággal még csak megvolnék valahogy. Az előbb hoztak hírt Pistiről, láttad volna az örömöm, ami itt volt....! Írtunk egy színdarabot, ami így kezdődik: Szín: Budapest. Idő:
(!)Jókedvre derültünk, én pedig gyorsan összefoglalok pár dolgot, ami nem ér rá addig sem, míg élőszóban közlöm. Tehát: küldjetek, ha lehet egy 6-8 kg csomagot, sütemény, sajt, cigaretta, cukor s valami elállóbb kolbászfélével (a fő súly lehetőleg a sütemény
). Jani édesanyja fel fog hozni hozzátok némi süteményt, küldjétek el feltétlenül azt is. Azon kívül itt az idő, hogy a zakómat elküldjétek. De biztosan!Most jut eszembe, lehet a csomag 1 kg-mal több, mert lehet a század részére némi ruhaneműt küldeni. Tényleg hihetetlen szegény vidékiek vannak, tehát kérek 1 inget, harisnyát, vagy bármit, bármilyen mennyiségben és minőségben küldjetek, csak fehérnemű kell! Ömlik az eső, kicsit be is ázunk, ezért abbahagyom.
Alábbhagyott a kicsi jégvihar, tehát gyorsan befejezem. Ne gondolkozzatok sokat a dolgon, ruhát (a kabátomat és a század részére) feltétlenül küldjétek, hogy még megkapjam itt Füleken.
Drágáim, gyorsan befejezem, mert fogy a gyertya (gyufát, pár finom gyertyát, 1 zseblámpát, tartalék elemekkel s egy rúdelemet Doncsival)
Minden jót kívánunk magunknak. Drága Anyukám a véremben érzem a közeli viszontlátást!
Millió csók
Kitartás és csak nyugi!
(Csak nyugalom, losonci tájszólás)
Mucit is csókolom.
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek, Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő