Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Harmadik levél
Sopron, 1949. augusztus 5.
Házi Jenő Buzás József püspöki és káptalani levéltárosnak
Kedves Barátom!
Örömmel olvastam f. hó 3-án kelt levelét. Egyébként a köztünk fennálló kapcsolatok miatt nemcsak joga, hanem kötelessége is engem időről-időre tájékoztatni a levéltári rendezések mikénti állásáról.
Miként látom, alaposan hozzáfogott a munkához: hát van is mit dolgozni, azonban mégis tartson mértéket, hogy az egészségének ne ártson, mert a mi foglalkozásunknál bizony kísért a TBC veszélye! Ezért kell mindig és oly sokat szellőztetni és amikor csak lehet, nyitott ablakok mellett dolgozni.
Nem szükséges, hogy a számadáskönyvet én vigyem el a restaurátorhoz, hanem, mert Győrből Pest könnyen megközelíthető, intézze el Kigyelmed személyesen. Én mindenesetre még ma írok Sasvári Dezső-nek (sic!) ez ügyben és bejelentem neki Kegyed szándékát és közeli érkezését. Mi lesz most a teendő? Mindenekelőtt írni fog egy levelet Sasvári Dezsőnek rám való hivatkozással és értesítést kér tőle, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban mikor találkozhatnak és elismervény ellenében a számadáskönyvet mikor adhatja át neki restaurálás céljából. Mihelyt megkapja majd Sasvári válaszát, vonatra ül, viszi magával gondosan becsomagolva a számadáskönyvet és azt átadja neki, ki már tudni fogja, hogy mit kell vele csinálni. Mihelyt Sasvári néhány hét, esetleg 1-2 hónap múlva a munkával elkészült, írni fog Kegyednek, hogy mikor jöjjön érte vagy az is meglehet, hogy személyesen leviszi Győrré, ez alkalommal Kegyed fizet nyugta ellenében és az ügy elintézést nyert.
Az én szerepem ezután fog kezdődni, mert a számadáskönyvet kikölcsönzöm és a lemásolását elkezdem. Ez a keserves munka 1-2 évig bizony el fog tartani, de a fáradságot megéri.
Sasvári Dezső főrestaurátor címe ez: Budapest, II. Mártírok útja 31-33. IV. 6/b.
Mivel Jenő fiam szeptembertől kezdve kispap lesz Győrött, ennélfogva én is gyakrabban meg fogok fordulni Győrött, mikor is minden alkalommal a helyszínen megbeszélhetjük majd a függő kérdéseket, a fennálló nehézségeket pedig eloszlathatjuk, ha pedig időközben fordulna elő valami, ez esetben minden alkalommal csak bátran írjon!
Köszönti meleg barátsággal:
Sopron, 1949. augusztus 5-én.
| Dr. Házi Jenő |
Utóirat: Mivel Sasvári megbízható ember, ennélfogva anyagbeszerzés címén 1-2 száz frt. előleget minden további nélkül folyósíthat neki. A 600 frt. restaurálási díjt én úgy képzeltem el, hogy ebből 500 frt.-ot kap Sasvári, míg 100 frt.-ot szántam Kegyed kétszeri pesti utjára, természetesen csupán a vonatköltséget számítva!
| Dr. Házi Jenő |
Iktatószám nélküli, gépelt eredeti. Jelzete: Levéltári Irattár (L. I.) 4. A középkori számadáskönyv kézirata, mint a bevezetőben említettük, megtalálható Házi Jenő hagyatékában.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő