Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Harmadik levél
Sopron, 1949. augusztus 5.
Házi Jenő Buzás József püspöki és káptalani levéltárosnak
Kedves Barátom!
Örömmel olvastam f. hó 3-án kelt levelét. Egyébként a köztünk fennálló kapcsolatok miatt nemcsak joga, hanem kötelessége is engem időről-időre tájékoztatni a levéltári rendezések mikénti állásáról.
Miként látom, alaposan hozzáfogott a munkához: hát van is mit dolgozni, azonban mégis tartson mértéket, hogy az egészségének ne ártson, mert a mi foglalkozásunknál bizony kísért a TBC veszélye! Ezért kell mindig és oly sokat szellőztetni és amikor csak lehet, nyitott ablakok mellett dolgozni.
Nem szükséges, hogy a számadáskönyvet én vigyem el a restaurátorhoz, hanem, mert Győrből Pest könnyen megközelíthető, intézze el Kigyelmed személyesen. Én mindenesetre még ma írok Sasvári Dezső-nek (sic!) ez ügyben és bejelentem neki Kegyed szándékát és közeli érkezését. Mi lesz most a teendő? Mindenekelőtt írni fog egy levelet Sasvári Dezsőnek rám való hivatkozással és értesítést kér tőle, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban mikor találkozhatnak és elismervény ellenében a számadáskönyvet mikor adhatja át neki restaurálás céljából. Mihelyt megkapja majd Sasvári válaszát, vonatra ül, viszi magával gondosan becsomagolva a számadáskönyvet és azt átadja neki, ki már tudni fogja, hogy mit kell vele csinálni. Mihelyt Sasvári néhány hét, esetleg 1-2 hónap múlva a munkával elkészült, írni fog Kegyednek, hogy mikor jöjjön érte vagy az is meglehet, hogy személyesen leviszi Győrré, ez alkalommal Kegyed fizet nyugta ellenében és az ügy elintézést nyert.
Az én szerepem ezután fog kezdődni, mert a számadáskönyvet kikölcsönzöm és a lemásolását elkezdem. Ez a keserves munka 1-2 évig bizony el fog tartani, de a fáradságot megéri.
Sasvári Dezső főrestaurátor címe ez: Budapest, II. Mártírok útja 31-33. IV. 6/b.
Mivel Jenő fiam szeptembertől kezdve kispap lesz Győrött, ennélfogva én is gyakrabban meg fogok fordulni Győrött, mikor is minden alkalommal a helyszínen megbeszélhetjük majd a függő kérdéseket, a fennálló nehézségeket pedig eloszlathatjuk, ha pedig időközben fordulna elő valami, ez esetben minden alkalommal csak bátran írjon!
Köszönti meleg barátsággal:
Sopron, 1949. augusztus 5-én.
| Dr. Házi Jenő |
Utóirat: Mivel Sasvári megbízható ember, ennélfogva anyagbeszerzés címén 1-2 száz frt. előleget minden további nélkül folyósíthat neki. A 600 frt. restaurálási díjt én úgy képzeltem el, hogy ebből 500 frt.-ot kap Sasvári, míg 100 frt.-ot szántam Kegyed kétszeri pesti utjára, természetesen csupán a vonatköltséget számítva!
| Dr. Házi Jenő |
Iktatószám nélküli, gépelt eredeti. Jelzete: Levéltári Irattár (L. I.) 4. A középkori számadáskönyv kézirata, mint a bevezetőben említettük, megtalálható Házi Jenő hagyatékában.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő