Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Harmadik levél
Sopron, 1949. augusztus 5.
Házi Jenő Buzás József püspöki és káptalani levéltárosnak
Kedves Barátom!
Örömmel olvastam f. hó 3-án kelt levelét. Egyébként a köztünk fennálló kapcsolatok miatt nemcsak joga, hanem kötelessége is engem időről-időre tájékoztatni a levéltári rendezések mikénti állásáról.
Miként látom, alaposan hozzáfogott a munkához: hát van is mit dolgozni, azonban mégis tartson mértéket, hogy az egészségének ne ártson, mert a mi foglalkozásunknál bizony kísért a TBC veszélye! Ezért kell mindig és oly sokat szellőztetni és amikor csak lehet, nyitott ablakok mellett dolgozni.
Nem szükséges, hogy a számadáskönyvet én vigyem el a restaurátorhoz, hanem, mert Győrből Pest könnyen megközelíthető, intézze el Kigyelmed személyesen. Én mindenesetre még ma írok Sasvári Dezső-nek (sic!) ez ügyben és bejelentem neki Kegyed szándékát és közeli érkezését. Mi lesz most a teendő? Mindenekelőtt írni fog egy levelet Sasvári Dezsőnek rám való hivatkozással és értesítést kér tőle, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban mikor találkozhatnak és elismervény ellenében a számadáskönyvet mikor adhatja át neki restaurálás céljából. Mihelyt megkapja majd Sasvári válaszát, vonatra ül, viszi magával gondosan becsomagolva a számadáskönyvet és azt átadja neki, ki már tudni fogja, hogy mit kell vele csinálni. Mihelyt Sasvári néhány hét, esetleg 1-2 hónap múlva a munkával elkészült, írni fog Kegyednek, hogy mikor jöjjön érte vagy az is meglehet, hogy személyesen leviszi Győrré, ez alkalommal Kegyed fizet nyugta ellenében és az ügy elintézést nyert.
Az én szerepem ezután fog kezdődni, mert a számadáskönyvet kikölcsönzöm és a lemásolását elkezdem. Ez a keserves munka 1-2 évig bizony el fog tartani, de a fáradságot megéri.
Sasvári Dezső főrestaurátor címe ez: Budapest, II. Mártírok útja 31-33. IV. 6/b.
Mivel Jenő fiam szeptembertől kezdve kispap lesz Győrött, ennélfogva én is gyakrabban meg fogok fordulni Győrött, mikor is minden alkalommal a helyszínen megbeszélhetjük majd a függő kérdéseket, a fennálló nehézségeket pedig eloszlathatjuk, ha pedig időközben fordulna elő valami, ez esetben minden alkalommal csak bátran írjon!
Köszönti meleg barátsággal:
Sopron, 1949. augusztus 5-én.
Dr. Házi Jenő |
Utóirat: Mivel Sasvári megbízható ember, ennélfogva anyagbeszerzés címén 1-2 száz frt. előleget minden további nélkül folyósíthat neki. A 600 frt. restaurálási díjt én úgy képzeltem el, hogy ebből 500 frt.-ot kap Sasvári, míg 100 frt.-ot szántam Kegyed kétszeri pesti utjára, természetesen csupán a vonatköltséget számítva!
Dr. Házi Jenő |
Iktatószám nélküli, gépelt eredeti. Jelzete: Levéltári Irattár (L. I.) 4. A középkori számadáskönyv kézirata, mint a bevezetőben említettük, megtalálható Házi Jenő hagyatékában.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő