Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben

„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”

Negyedik levél

Győr, 1949. augusztus 30.
Papp Kálmán győri püspök Házi Jenőnek

Dr. Házi Jenő úrnak,
főlevéltáros.
Sopron.

Főlevéltáros Úr!

Hálás köszönettel vettem Főlevéltáros Úrnak július hó 4-én kelt kimerítő jelentését és részletekre kiterjedő javaslatait a püspöki levéltárral kapcsolatosan.

A jelentésében megnyilvánuló gondosságból és körültekintésből azt látom, hogy Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson. Meg vagyok róla győződve, hogy Főlevéltáros Úr ezen megbízatásának a katolikus ügyek iránt eddig tanúsított odaadással fog eleget tenni.

A püspöki levéltárral kapcsolatosan tett javaslataira a következőket jegyzem meg:

1./ A levéltár anyagnak az irattár anyagtól való elválasztására az utasítást már megadtam. Habár a szelekció gyakorlatban eddig még nem történhetett meg, a levéltári részt már lezárattam és annak kulcsát megőrzésre a levéltárosnak adtam át. A levéltár látogatására és az abban végzendő kutatásokra vonatkozóan utasítottam a levéltárost, hogy a Főlevéltáros Úr által lefektetett elvek szigorú figyelembevételét ne mulassza el és megbíztam, hogy a levéltárhasználat házirendjét általam való jóváhagyásra írásban készítse el és függessze ki a levéltárban.

2./ A kinevezett levéltáros köteles a Főlevéltáros Úr által készítendő utasítás és munkaprogram alapján az egyéb elfoglaltságai mellett lehetséges munkát elvégezni és arról minden félévben írásbeli jelentést tenni. A jelentést mindenkor kiértékelés végett megküldöm Főlevéltáros Úrnak. A munkaprogram előírásánál szíveskedjék figyelembe venni, hogy egyelőre paphiány miatt nem tudok erre a munkára kizárólagosan felszentelt papot kinevezni, mihelyt azonban a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a levéltárost függetleníteni fogom minden egyéb feladattól.

3./ Az egyházmegye történetéhez szükséges levéltáranyag kiadását kedvezőbb anyagi körülmények közt magam is eminens érdeknek tartom. A káptalan számadáskönyvének restaurálásához a szükséges intézkedéseket megtettem. Remélem, hogy Főlevéltáros Úr által említett anyagi előfeltételeknek birtokában lesz az egyházmegye és az egyházmegye történetének megírása lehetségessé válik.

4./ A levéltáros részére már készíttettem egy megfelelő munkaköpenyt és utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a püspöki és a székeskáptalani irodai (sic!) költségeire 100-100 forint átalányt bocsájtottam rendelkezésére. Amennyiben nagyobb összegű rendkívüli kiadásról lesz szó, azt a levéltáros közvetlenül kérje az egyházmegyei hatóságtól, amely mérlegelni fogja a kérelem szükséges voltát, valamint a hatóság anyagi erejét, és ezen elvek figyelembevétele mellett dönt a kért összeg folyósítása felől.

5./ Köszönettel vettem az egyházmegyei múzeumra vonatkozó szíves megjegyzéseit. A múzeumőrt azok szellemében szóban utasítottam a szabályok lelkiismeretes megtartására.

Főlevéltáros Úrnak szíves fáradozását hálásan megköszönve és érdeklődését a jövőre is kérve, tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok

 jóakaró főpásztora

Győr, 1949. augusztus 30-án.

 [Papp Kálmán]
püspök.

Géppel írt másolat az 1791/1949. sz. alatt. Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri püspökség levéltára. Egyházkormányzati sorozat. Címzése az első oldal alján áll. Ugyanezen iktatószám alatti irat tanúsága szerint a megyéspüspök Dr. Buzás József levéltárosnak is megküldte még ugyanaznap a Házi Jenőnek írt kinevező levelet tudomásulvétel végett.

Ezen a napon történt október 10.

1903

Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább

1911

Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább

1957

Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább

1989

Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő