Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Negyedik levél
Győr, 1949. augusztus 30.
Papp Kálmán győri püspök Házi Jenőnek
Dr. Házi Jenő úrnak,
főlevéltáros.
Sopron.
Főlevéltáros Úr!
Hálás köszönettel vettem Főlevéltáros Úrnak július hó 4-én kelt kimerítő jelentését és részletekre kiterjedő javaslatait a püspöki levéltárral kapcsolatosan.
A jelentésében megnyilvánuló gondosságból és körültekintésből azt látom, hogy Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson. Meg vagyok róla győződve, hogy Főlevéltáros Úr ezen megbízatásának a katolikus ügyek iránt eddig tanúsított odaadással fog eleget tenni.
A püspöki levéltárral kapcsolatosan tett javaslataira a következőket jegyzem meg:
1./ A levéltár anyagnak az irattár anyagtól való elválasztására az utasítást már megadtam. Habár a szelekció gyakorlatban eddig még nem történhetett meg, a levéltári részt már lezárattam és annak kulcsát megőrzésre a levéltárosnak adtam át. A levéltár látogatására és az abban végzendő kutatásokra vonatkozóan utasítottam a levéltárost, hogy a Főlevéltáros Úr által lefektetett elvek szigorú figyelembevételét ne mulassza el és megbíztam, hogy a levéltárhasználat házirendjét általam való jóváhagyásra írásban készítse el és függessze ki a levéltárban.
2./ A kinevezett levéltáros köteles a Főlevéltáros Úr által készítendő utasítás és munkaprogram alapján az egyéb elfoglaltságai mellett lehetséges munkát elvégezni és arról minden félévben írásbeli jelentést tenni. A jelentést mindenkor kiértékelés végett megküldöm Főlevéltáros Úrnak. A munkaprogram előírásánál szíveskedjék figyelembe venni, hogy egyelőre paphiány miatt nem tudok erre a munkára kizárólagosan felszentelt papot kinevezni, mihelyt azonban a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a levéltárost függetleníteni fogom minden egyéb feladattól.
3./ Az egyházmegye történetéhez szükséges levéltáranyag kiadását kedvezőbb anyagi körülmények közt magam is eminens érdeknek tartom. A káptalan számadáskönyvének restaurálásához a szükséges intézkedéseket megtettem. Remélem, hogy Főlevéltáros Úr által említett anyagi előfeltételeknek birtokában lesz az egyházmegye és az egyházmegye történetének megírása lehetségessé válik.
4./ A levéltáros részére már készíttettem egy megfelelő munkaköpenyt és utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a püspöki és a székeskáptalani irodai (sic!) költségeire 100-100 forint átalányt bocsájtottam rendelkezésére. Amennyiben nagyobb összegű rendkívüli kiadásról lesz szó, azt a levéltáros közvetlenül kérje az egyházmegyei hatóságtól, amely mérlegelni fogja a kérelem szükséges voltát, valamint a hatóság anyagi erejét, és ezen elvek figyelembevétele mellett dönt a kért összeg folyósítása felől.
5./ Köszönettel vettem az egyházmegyei múzeumra vonatkozó szíves megjegyzéseit. A múzeumőrt azok szellemében szóban utasítottam a szabályok lelkiismeretes megtartására.
Főlevéltáros Úrnak szíves fáradozását hálásan megköszönve és érdeklődését a jövőre is kérve, tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok
jóakaró főpásztora |
Győr, 1949. augusztus 30-án.
[Papp Kálmán] püspök. |
Géppel írt másolat az 1791/1949. sz. alatt. Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri püspökség levéltára. Egyházkormányzati sorozat. Címzése az első oldal alján áll. Ugyanezen iktatószám alatti irat tanúsága szerint a megyéspüspök Dr. Buzás József levéltárosnak is megküldte még ugyanaznap a Házi Jenőnek írt kinevező levelet tudomásulvétel végett.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő