Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben

„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”

Negyedik levél

Győr, 1949. augusztus 30.
Papp Kálmán győri püspök Házi Jenőnek

Dr. Házi Jenő úrnak,
főlevéltáros.
Sopron.

Főlevéltáros Úr!

Hálás köszönettel vettem Főlevéltáros Úrnak július hó 4-én kelt kimerítő jelentését és részletekre kiterjedő javaslatait a püspöki levéltárral kapcsolatosan.

A jelentésében megnyilvánuló gondosságból és körültekintésből azt látom, hogy Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson. Meg vagyok róla győződve, hogy Főlevéltáros Úr ezen megbízatásának a katolikus ügyek iránt eddig tanúsított odaadással fog eleget tenni.

A püspöki levéltárral kapcsolatosan tett javaslataira a következőket jegyzem meg:

1./ A levéltár anyagnak az irattár anyagtól való elválasztására az utasítást már megadtam. Habár a szelekció gyakorlatban eddig még nem történhetett meg, a levéltári részt már lezárattam és annak kulcsát megőrzésre a levéltárosnak adtam át. A levéltár látogatására és az abban végzendő kutatásokra vonatkozóan utasítottam a levéltárost, hogy a Főlevéltáros Úr által lefektetett elvek szigorú figyelembevételét ne mulassza el és megbíztam, hogy a levéltárhasználat házirendjét általam való jóváhagyásra írásban készítse el és függessze ki a levéltárban.

2./ A kinevezett levéltáros köteles a Főlevéltáros Úr által készítendő utasítás és munkaprogram alapján az egyéb elfoglaltságai mellett lehetséges munkát elvégezni és arról minden félévben írásbeli jelentést tenni. A jelentést mindenkor kiértékelés végett megküldöm Főlevéltáros Úrnak. A munkaprogram előírásánál szíveskedjék figyelembe venni, hogy egyelőre paphiány miatt nem tudok erre a munkára kizárólagosan felszentelt papot kinevezni, mihelyt azonban a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a levéltárost függetleníteni fogom minden egyéb feladattól.

3./ Az egyházmegye történetéhez szükséges levéltáranyag kiadását kedvezőbb anyagi körülmények közt magam is eminens érdeknek tartom. A káptalan számadáskönyvének restaurálásához a szükséges intézkedéseket megtettem. Remélem, hogy Főlevéltáros Úr által említett anyagi előfeltételeknek birtokában lesz az egyházmegye és az egyházmegye történetének megírása lehetségessé válik.

4./ A levéltáros részére már készíttettem egy megfelelő munkaköpenyt és utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a püspöki és a székeskáptalani irodai (sic!) költségeire 100-100 forint átalányt bocsájtottam rendelkezésére. Amennyiben nagyobb összegű rendkívüli kiadásról lesz szó, azt a levéltáros közvetlenül kérje az egyházmegyei hatóságtól, amely mérlegelni fogja a kérelem szükséges voltát, valamint a hatóság anyagi erejét, és ezen elvek figyelembevétele mellett dönt a kért összeg folyósítása felől.

5./ Köszönettel vettem az egyházmegyei múzeumra vonatkozó szíves megjegyzéseit. A múzeumőrt azok szellemében szóban utasítottam a szabályok lelkiismeretes megtartására.

Főlevéltáros Úrnak szíves fáradozását hálásan megköszönve és érdeklődését a jövőre is kérve, tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok

 jóakaró főpásztora

Győr, 1949. augusztus 30-án.

 [Papp Kálmán]
püspök.

Géppel írt másolat az 1791/1949. sz. alatt. Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri püspökség levéltára. Egyházkormányzati sorozat. Címzése az első oldal alján áll. Ugyanezen iktatószám alatti irat tanúsága szerint a megyéspüspök Dr. Buzás József levéltárosnak is megküldte még ugyanaznap a Házi Jenőnek írt kinevező levelet tudomásulvétel végett.

Ezen a napon történt július 23.

1914

Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához (ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik...Tovább

1946

László belügyminiszter feloszlatta a KALOT-ot.Tovább

1979

Drasztikus áremelésre került sor. Országszerte az érdeklődés és a viták középpontjába került ez a döntés, s igazában többé le sem került a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő