Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Negyedik levél
Győr, 1949. augusztus 30.
Papp Kálmán győri püspök Házi Jenőnek
Dr. Házi Jenő úrnak,
főlevéltáros.
Sopron.
Főlevéltáros Úr!
Hálás köszönettel vettem Főlevéltáros Úrnak július hó 4-én kelt kimerítő jelentését és részletekre kiterjedő javaslatait a püspöki levéltárral kapcsolatosan.
A jelentésében megnyilvánuló gondosságból és körültekintésből azt látom, hogy Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson. Meg vagyok róla győződve, hogy Főlevéltáros Úr ezen megbízatásának a katolikus ügyek iránt eddig tanúsított odaadással fog eleget tenni.
A püspöki levéltárral kapcsolatosan tett javaslataira a következőket jegyzem meg:
1./ A levéltár anyagnak az irattár anyagtól való elválasztására az utasítást már megadtam. Habár a szelekció gyakorlatban eddig még nem történhetett meg, a levéltári részt már lezárattam és annak kulcsát megőrzésre a levéltárosnak adtam át. A levéltár látogatására és az abban végzendő kutatásokra vonatkozóan utasítottam a levéltárost, hogy a Főlevéltáros Úr által lefektetett elvek szigorú figyelembevételét ne mulassza el és megbíztam, hogy a levéltárhasználat házirendjét általam való jóváhagyásra írásban készítse el és függessze ki a levéltárban.
2./ A kinevezett levéltáros köteles a Főlevéltáros Úr által készítendő utasítás és munkaprogram alapján az egyéb elfoglaltságai mellett lehetséges munkát elvégezni és arról minden félévben írásbeli jelentést tenni. A jelentést mindenkor kiértékelés végett megküldöm Főlevéltáros Úrnak. A munkaprogram előírásánál szíveskedjék figyelembe venni, hogy egyelőre paphiány miatt nem tudok erre a munkára kizárólagosan felszentelt papot kinevezni, mihelyt azonban a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a levéltárost függetleníteni fogom minden egyéb feladattól.
3./ Az egyházmegye történetéhez szükséges levéltáranyag kiadását kedvezőbb anyagi körülmények közt magam is eminens érdeknek tartom. A káptalan számadáskönyvének restaurálásához a szükséges intézkedéseket megtettem. Remélem, hogy Főlevéltáros Úr által említett anyagi előfeltételeknek birtokában lesz az egyházmegye és az egyházmegye történetének megírása lehetségessé válik.
4./ A levéltáros részére már készíttettem egy megfelelő munkaköpenyt és utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a püspöki és a székeskáptalani irodai (sic!) költségeire 100-100 forint átalányt bocsájtottam rendelkezésére. Amennyiben nagyobb összegű rendkívüli kiadásról lesz szó, azt a levéltáros közvetlenül kérje az egyházmegyei hatóságtól, amely mérlegelni fogja a kérelem szükséges voltát, valamint a hatóság anyagi erejét, és ezen elvek figyelembevétele mellett dönt a kért összeg folyósítása felől.
5./ Köszönettel vettem az egyházmegyei múzeumra vonatkozó szíves megjegyzéseit. A múzeumőrt azok szellemében szóban utasítottam a szabályok lelkiismeretes megtartására.
Főlevéltáros Úrnak szíves fáradozását hálásan megköszönve és érdeklődését a jövőre is kérve, tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok
| jóakaró főpásztora |
Győr, 1949. augusztus 30-án.
| [Papp Kálmán] püspök. |
Géppel írt másolat az 1791/1949. sz. alatt. Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri püspökség levéltára. Egyházkormányzati sorozat. Címzése az első oldal alján áll. Ugyanezen iktatószám alatti irat tanúsága szerint a megyéspüspök Dr. Buzás József levéltárosnak is megküldte még ugyanaznap a Házi Jenőnek írt kinevező levelet tudomásulvétel végett.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő